Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

2. Pastinaco-Arrhenatheretum (Knapp 1954) Passarge 1964(Franciaperjerét)

Dombvidéki és hegyháti kaszálórét-társulás, amelynek állományai főleg a gyertyános-tölgyesek magassági övében közepes vízgazdálkodású, tápanyagokban, humuszban gazdagabb réti talajokon, illetve a rétdinamika hatására átalakulóban lévő erdőtalajokon alakulnak ki kaszálás és legeltetés hatására, s a Dunántúlon az alföld-peremi árterek magasabb térszínein is előfordulnak.

Színes, réti virágokban gazdag, magas füves, többszintű gyep, amelynek felső, szálfüves szintjét 120–150 cm, alsó, aljfüves szintjét 30–50 cm magas növények alkotják. Állományai a tájképben nagy kiterjedésű, sárgászöld, aranyló zöld foltokként jelennek meg, amelyeknek fő színadóit a boglárkák (Ranunculus spp.), a pitypang (Taraxacum officinale) és a pasztinák (Pastinaca sativa) alkotják.

A domináns francia perje (Arrhenatherum elatius) mellett gyakori és jellemző fajok: a csomós ebír (Dactylis glomerata), lágy selyemperje (Holcus lanatus), a veres csenkesz (Festuca rubra), a pelyhes zabfű (Helictotrichon pubescens), az illatos borjúpázsit (Anthoxanthum odoratum), réti lednek (Lathyrus pratensis), a terebélyes harangvirág (Campanula patula), a nyúlkömény (Selinum carvifolia), a bakszakáll (Tragopogon orientale), a réti zörgőfű (Crepis biennis), helyenként az aranyzab (Trisetum flavescens), a völgycsillag (Astrantia major), a tejoltó galaj (Galium verum) és a varfű (Knautia arvensis). Védett fajok a foltos és a bodzaszagú ujjaskosbor (Dactylorhiza majalis, D. sambucina), az agárkosbor (Orchis morio), a pacsirtafű (Polygala nicaeensis subsp. carniolica), a hegyi palástfű (Alchemilla monticola), a varjúköröm (Phyteuma spicatum) és a csengettyűvirág (Adenophora liliifolia).

A változatos kialakulású társulásnak a típuson kívül három szubasszociációját különböztetjük meg:

a) trisetetosum flavescentis Horvatić 1930, hűvös, montán, üde termőhelyeken,

b) festucetosum rubrae Jeanplong 1960, hűvös montán szárazabb térszínen,

c) caricetosum tomentosae Lájer 2002, tömött, kissé mocsarasodó talajokon.

A (Kis-A, Drávasík), ÉK (Zempléni-hg., Bükk, Mátra, Cserhát, Börzsöny), DK (Pilis, Bakony, Balatonv.), NyDt (Vas, Zala), DDt (Somogy, Baranya), N (Sopron, Kőszeg).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero