Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai


3. Thymo serpylli-Festucetum pseudovinae Borhidi 1958 (Mészkerülő homoki legelő)
A mésztelen vagy ritkán gyengén meszes homokterületek legelőtársulása, amely egyrészt az intenzív legeltetés, másrészt a savas esők hatására jelentős mértékben kiterjedt az elmúlt három évtized során. A társulást eredetileg Belső-Somogy homokjáról írták le, ma azonban gyakoribb a Nyírség területén, ahol ez a társulás a 30-as években még ismeretlen volt. A homoki pimpós homoki legelők (Potentillo-Festucetum pseudovinae) jelentős mértékben kakukkfüves homoki legelőkké alakultak, és a Nyírség flórájában korábban ismeretlen Thymus serpyllum ssp. angustifolius is általánosan elterjedtté vált.
Talaja tömörödött homoki erdőtalaj vagy – többnyire – a buckatetők váztalaja, amelynek egykori tápanyagszegénységét és gyenge víztartó képességét a legelő állatok trágyája, vizelete valamennyire megjavította ugyan, viszont a rágás és taposás az eredeti homokpusztai fajok egy részét – pl. az uralkodó magyar csenkeszt és ezüstperjét – teljesen kiszorította.
Megjelenését tekintve a társulás egy ritkás, sovány, táplálékszegény legelőgyep, amelyben az eredeti társulásalkotó fajok helyét a domináns veresnadrág-csenkesz (Festuca pseudovina) foglalta el, amelynek a viszonylag gyér csomói közt keletkezett hézagokat a kakukkfű (Thymus serpyllum ssp. angustifolius) egyre terjeszkedőbb kolóniái töltik ki. Ezért a gyepszint alacsony (kb. 20–30 cm magas), helyenként 5–10%-os borítású moha-zuzmó szinttel.
Összetételében a névadó domináns fajok mellett jellemzők és állandó kísérők az ezüstös hölgymál (Hieracium pilosella), a párizsi galaj (Galium parisiense), a homoki csibehúr (Spergula pentandra), a juhsóska (Rumex acetosella subsp. tenuifolia), a kékcsillag (Jasione montana), a békamadárhúr (Cerastium semidecandrum), valamint a degradációt jelző gyomjellegű fajok, mint az ördögszekér (Eryngium campestre), a farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias) és a betyárkóró (Conyza canadensis).
A mohaszint gyakoribb tagjai az Abietinella abietina, a Ceratodon purpureus, a Polytrichum piliferum, a zuzmók közül a Cladonia rangiformis és a C. furcata.
A (Kis-A, Nyír), DDt (Belső-Somogy).

Magyarország növénytársulásai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave