Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

4. Galio veri-Holoschoenetum vulgaris (Hargitai 1940) Borhidi 1996 (Szürke kákás homoki gyep)

Bas.: Festucetum vaginatae danubiale holoschoenetosum Hargitai 1940.

Korábban a homokpusztagyep buckaalji hajlatában előforduló, a talajvízhez közelebb fekvő változatának, szubasszociációjának tekintették. Eredetileg valószínűleg a kis buckaközi lápszemek vagy mocsarak parti zónájának kákás vegetációja, amelybe a terület lassú kiszáradása során a buckaoldal száraz gyepjének elemei fokozatosan beleereszkedtek, vagyis egy elsztyeppesedő, homokos, tóparti, kákás vegetáció, amely a buckaközi mélyedések növényzetét többnyire keskeny szalagszerű övként veszi körül. Ma állományai egyre inkább eltűnőben vannak, reliktum jellegű társulás.

A homokbuckák alsó, homorú hajlatában, a buckaközi mélyedések sekélyen emelkedő szegélyében, finomabb szemcséjű, semleges vagy gyengén savanyú kémhatású, kötöttebb homokon él. A homok humusztartalma nagyobb. Valamikor e termőhelyek talaja kora tavasszal még átnedvesedett.

Kétszintű, laza szerkezetű gyeptársulás, felső szintjét a szürke káka (Holoschoenus romanus) derékmagasságú, ritkás gyepje alkotja, alsó szintjében a kákatövek között a homokpusztagyep és a homokpusztarét elemeinek laza mintázatú közössége található. A meredeken emelkedő buckaoldalak alján keskeny, de markánsan elváló, szalagszerű társulást alkot. Laposabb buckaaljakban szélesebb pásztában alakul ki, viszont ilyenkor gyakran alkot mozaikszerű komplexet a rozmaringlevelű fűz buckaközi cserjésével. Fiziognómiailag mind az alacsonyabb pusztagyeptől, mind pedig a folytonosabb szerkezetű buckaközi rozmaringlevelű füzestől (Pseudolysimachio spicatae-Salicetum rosmarinifoliae) kétszintes, magas, lazán csomós gyepjével élesen elválik.

Felső gyepszintjét csaknem kizárólag a szürke káka (Holoschoenus romanus) alkotja, hozzá csak néhány magasabb fű és dudvásszárú növény társul, amilyen a csilláros ökörfarkkóró (Verbascum lychnitis), a közönséges ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale), a siskanádtippan (Calamagrostis epigeios) és a nyúlárnyék (Chondrilla juncea), az alsó gyepszintben viszont megtaláljuk egyrészt a homokpuszta elemeit, amilyen a homoki cickafark (Achillea ochroleuca), a magyar csenkesz (Festuca vaginata), a Wagner-csenkesz (F. wagneri), a homoki pimpó (Potentilla arenaria), a gyapjas bakszakáll (Tragopogon floccosus), a homoki vértő (Onosma arenarium), a homoki kocsord (Peucedanum arenarium) és a homoki kikerics (Colchicum arenarium). A társulás jellemzője, hogy ezek mellé differenciális fajokként réti elemek társulnak, amilyen a konstans tejoltó galaj (Galium verum), az aranyvessző (Solidago virgaurea), a keskenylevelű gyújtoványfű (Linaria angustissima), a macskafark veronika (Veronica spicata) és a rozmaringlevelű fűz (Salix rosmarinifolia). A társulás sérülékenységét az egyéves pionír homoki gyepek állandóan előforduló képviselői jelzik, amilyen a homoki keserűfű (Polygonum arenarium), a vadrozs (Secale sylvestre) és a fedélrozsnok (Bromus tectorum). Fejlett mohaszintjét elsősorban a homokpusztai mohák és zuzmók, a Ceratodon purpureus, Cladonia foliacea, C. furcata, Parmelia conspersa, Syntrichia ruralis és a mezofilabb Hypnum cupressiforme alkotják.

A (D–T köze), Kis-A: kipusztult, Tt, Dunav.: ritka.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero