Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

1. Seselio leucospermi-Festucetum pallentis Zólyomi (1936) 1958 (51. kép) (Nyílt dolomitsziklagyep)

A Dunántúli-középhegység szubmontán övezetében, délies kitettségű, erősen napos, szélsőségesen száraz sziklás lejtőkön kialakult termo-xerofil mészkedvelő sziklai gyeptársulás. Talaja sekély törmelékes váztalaj vagy rendzina, amely rendszerint dolomiton, ritkán Lajta-mészkövön keletkezik. A dolomit sajátos mállási tulajdonsága miatt gyakran szinte egyáltalán nem képződik talaj, hanem a növények közvetlenül a dolomit murva részecskéi közé behatolva gyökereznek le. A talaj hiánya és a szélsőséges mikroklimatikus körülmények miatt csak kevés faj képes ehhez a termőhelyhez alkalmazkodni.

A gyep nyílt, a fajok mindegyike kifejezetten szárazságtűrő, serteszerű levelű fűfajok, apró levelű félcserjék, pozsgások, efemerek. A cementált sziklák felszínét gazdag zuzmóflóra borítja.

Uralkodó fűfaja a deres csenkesz (Festuca pallens), mellette fontos a lappangó sás (Carex humilis). Elsőrendű karakterfaja az endemikus magyar gurgolya (Seseli leucospermum). Jellemző továbbá a szirtőr (Hornungia petraea), a kövér daravirág (Draba lasiocarpa), az osztrák pozdor (Scorzonera austriaca), a sulyoktáska (Aethionema saxatile), az ezüstvirág (Paronychia cephalotes), a borzas vértő (Onosma visianii), a dolomit hangyabogáncs (Jurinea mollis var. dolomitica) és a fehéres csüdfű (Astragalus vesicarius subsp. albidus), továbbá az alföldi nyílt homoki gyepekkel közös elemek, mint a naprózsa (Fumana procumbens), a homoki ternye (Alyssum tortuosum), a homoki ibolya (Viola rupestris), a homoki fátyolvirág (Gypsophila arenaria). Köztük több endemikus alfaj található, mint a pannon borkóró (Thalictrum minus subsp. pseudominus), a pusztai kutyatej (Euphorbia segueriana subsp. minor), a Szent István király szegfű (Dianthus regis-stephani). A fajkombinációt néhány általános sziklagyepfaj egészíti ki, mint a szürke napvirág (Helianthemum canum), a hegyi gamandor (Teucrium montanum), a hegyi ternye (Alyssum montanum), a sárga kövirózsa (Jovibarba hirta), az apró nőszirom (Iris pumila). Az enyhén taposott, erodált, vagy másodlagos felületeken a sziklai perje (Poa badensis) dominál. A friss talajfelszínek rövid életű tavaszi egyévesei az apró kőtörőfű (Saxifraga tridactylites), a gallérozó tarsóka (Thlaspi perfoliatum), a ködvirág (Erophila verna), a békamadárhúr (Cerastium semidecandrum) és a parlagi veronika (Veronica arvensis).

A gazdag zuzmó és májmoha szinúzium jellemző tagjai a Toninia coeruleo-nigricans, a Psora decipiens, és a Caloplaca fulgens, illetve a Grimaldia fragrans és a Scapania calcicola.

DK (Naszály, Budai-hg, Vértes, Bakony, Balatonv. Keszthelyi-hg.).

Nyílt dolomitsziklagyep (Seselio leucospermi-Festucetum pallentis) a Nagy-Szénáson.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero