Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

6. Festuco pallenti-Brometum pannonici Zólyomi 1958 (54. kép) (Zárt dolomitsziklagyep)

A Dunántúli-középhegység dolomitjának szubmontán övezetében, jellegzetesen az északi kitettségű, hűvös, párás mikroklímájú lejtők felső harmadában és sziklaletörésein előforduló edafikus társulás, amely a hasonló termőhelyen élő nyúlfarkfűgyepeket helyettesíti. Szorosan kötődik a dolomit alapkőzethez, ahol törmelékes váztalajon vagy rendzinán alakul ki.

A gyep jól záródik, szabad sziklafelszínek csak elvétve bukkannak felszínre. A gyepben széles levelű, mezofil és keskeny levelű, szárazságtűrő fűfajok keverednek. A kétszikűeket sziklai fajok és széles levelű, mezofil vagy réti fajok képviselik. A gyep alján gazdag mohaszint található.

A társulásnak három domináns faja van, az endemikus magyar rozsnok (Bromus pannonicus), a deres csenkesz (Festuca pallens) és a lappangó sás (Carex humilis). Gyepjükbe réti fajok is elegyednek, mint a rezgőfű (Briza media) és az illatos borjúpázsit (Anthoxanthum odoratum). Jellemző fajai a ritka glaciális reliktumok, a magashegységekből leereszkedett, dealpin növények, amilyen a lila csenkesz (Festuca amethystina), a tarka nádtippan (Calamagrostis varia), a szürke bogáncs (Carduus glaucus) és a medvefülkankalin (Primula auricula subsp. hungarica). Itt maradt fenn és fejlődött endemikus taxonná a Kis-Szénáson a dolomitlakó len (Linum dolomiticum). Az Alpok sziklagyepjeivel közös fajok még a keserű pacsirtafű (Polygala amara), a balatoni galaj (Galium austriacum), a gombos varjúköröm (Phyteuma orbiculare), a terpedt koronafürt (Coronilla vaginalis), a henye boroszlán (Daphne cneorum subsp. cneorum), a gubóvirág (Globularia punctata), a gombos varjúköröm (Phyteuma orbiculare), a korongpár (Biscutella laevigata) és a hegyi gamandor (Teucrium montanum). Érdekes a hegyi tarsóka (Thlaspi montanum) pilisborosjenői előfordulása (Solymári fal). A társulásban gyakran tömeges az ágas homokliliom (Anthericum ramosum), sok sztyeppréti elem is előfordul, mint a karcsú fényperje (Koeleria cristata), a budai imola (Centaurea sadleriana), a macskafarkú veronika (Pseudolysimachion spicatum), a vajszínű ördögszem (Scabiosa ochroleuca) stb.

DK (Budai-hg, Vértes, Bakony, Balatonv., Keszthelyi-hg.).

Zárt dolomitsziklagyep (Festuco pallenti-Brometum pannonici) Szár mellett a Zuppa hegyen, citromkocsorddal (Peucedanum oreoselinum) és ágas homok-liliommal (Anthericum ramosum).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero