Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

11. Cynodonti-Poëtum angustifoliae Rapaics ex Soó 1957 (Löszlegelő)

Másodlagos vagy erős antropogén hatás alatt álló száraz gyepek, amelyek főleg az Alföldön vagy a hegy- és dombvidéki száraz sztyepplejtőkön jöttek létre túllegeltetés következtében. Termőhelyeik elsősorban csernozjom talajokon vagy kiszáradó réti talajokon, különösen az alföldi folyók magas gátjainak oldalán nyers, kiszáradt hordaléktalajokon találhatók.

Rendszerint két-, ritkán – az üdébb típusban – háromszintű gyeptársulás, amelynek legalsó szintjét alacsony szárú füvek, kis termetű pillangósok és kora tavaszi efemerek alkotják. A középső szintet közepes nagyságú füvek és pillangósok népesítik be, és gyomfajok is megjelennek benne. A felső szint magas termetű füvekből áll, de ezek borítása általában jelentéktelen.

A társulás domináns és uralkodó faja a keskenylevelű perje (Poa angustifolia). A csillagpázsit (Cynodon dactylon) szerepe többnyire nem meghatározó a társulásban.

Állandó fajai a tarka koronafürt (Securigera varia), a mezei zsálya (Salvia pratensis), az árva rozsnok (Bromus inermis), a fehér here (Trifolium repens), a kis bükkönyfajok (Vicia lathyroides és V. tetrasperma), a gyomok közül a Cardaria draba, Convolvulus arvensis, Melandrium album, Valerianella locusta. Több ökológiai variánsa (illetve szubasszociációja) különböztethető meg. A szárazabb termőhelyeken kialakuló typicum, a mezofilabb környezetben élő alopecuretosum pratensis számos kaszálóréti elemmel, amilyen a francia perje (Arrhenatherum pratensis), a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), a csomós ebír (Dactylis glomerata), a paszternák (Pastinaca sativa), a réti iszalag (Clematis integrifolia) stb. Ez utóbbi típusnak erősen legeltetett változata a gyomos cardarietosum drabae, további gyomfajokkal, amilyen a Calepina irregularis, Veronica arvensis, Hordeum murinum stb.

A legelők meliorációjakor használt foszforműtrágyázás a tápanyagigényes pillangósok elszaporodását eredményezheti, amilyet a medicaginetosum rigidulae szubasszociációban tapasztalhatunk, több lucernafaj (Medicago rigidula, M. minima és M. arabica) tömeges megjelenésével (vö. Bodrogközy 1966).

M, elszórtan.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero