Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai


14. Inulo hirtae-Stipetum tirsae (Baráth 1964) Borhidi 1996 (59. kép) (Hegyaljai erdőssztyepp rét)
Bas.: Stipetum stenophyllae pannonicum inuletosum hirtae Baráth 1964.
Ez a társulás szerkezetét és összetételét tekintve is jelentősen eltér a közép-dunai erdőssztyepprétektől és sok vonatkozásban átmenetet képvisel az erdélyi mezőségi állományok felé. Gazdag tavaszi aszpektusában uralkodik a hegyi és a leánykökörcsin (Pulsatilla montana és P. grandis), valamint a magyar és a törpe nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica, I. pumila). Állandó gyepalkotóként a hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa) mellett ott találjuk a borzas árvalányhajat (S. dasyphylla) is. További konstans fajai a merev szirti imola (Centaurea axillaris subsp. stricta), a sziklai barátszegfű (Dianthus carthusianorum subsp. saxigenus) és a társulás névadó faja, a borzas peremizs (Inula hirta). Fontos lokális karakterfajai a gyapjas őszirózsa (Aster oleifolius), a gyapjas csüdfű (Astragalus dasyanthus), a nagyvirágú pongyola harangvirág (Campanula sibirica subsp. divergentiformis), a zöldike (Coeloglossum viride) stb. A társulás fontos komponensei itt is a felnyíló Aceri-Quercion-erdőkre és szegélyeikre jellemző erdőssztyepp-elemek, mint a csepleszmeggy (Cerasus fruticosa), a piros gólyaorr (Geranium sanguineum), a szarvas- és a buglyas kocsord (Peucedanum cervaria, P. alsaticum), a bérci here (Trifolium alpestre), a soktérdű salamonpecsét (Polygonatum odoratum) stb.
A társulást eddig a Tokaj-Hegyaljáról ismerjük.
A bemutatott két társuláson kívül tudunk Stipa tirsa állományokról a Balaton-felvidékről is, amelyet Baráth (1967) provizórikusan coronilletosum coronatae szubasszociációként, Borhidi (1996) pedig asszociációként említ, de amelyről felvételi anyaggal nem rendelkezünk, s ezért sürgősen tanulmányozandó.
A fentiekhez hasonló állományok vannak az Erdélyi-medencében is (Szénafüvek, Magyarszovát stb.). Ezek között vannak sekély talajú, sziklás termőhelyeken élő Festucetalia, és mélyebb, tápanyagban gazdagabb talajokon élő Brometalia jellegű állományok, amelyek lehetnek természetközeli, edafikus gyepek vagy régen felhagyott szőlőteraszok stabilizálódott, „beállt”, természetközelivé vált gyepjei is.
Hegyaljai erdőssztyepp-rét (Inulo hirtae-Stipetum tirsae) Szentendre fölött, sok virágzó kardlevelű és borzas peremizzsel (Inula ensifolia, I. hirta) és a nagy pacsirtafűvel (Polygala major).

Magyarország növénytársulásai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave