Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

3. Stachyo annuae-Setarietum pumilae Felföldy 1942 corr. Mucina 1993 (Tarlóvirág-fakó muhar társulás)

Eredeti név: Stachyo annuae-Setarietum glaucae Felföldy 1942. Syn.: Consolida regalis Stachys annua ass. Ubrizsy 1954, Caucalidi lappulae-Setarietum Soó 1960 nom.nud., Stachyetum annuae Soó 1932 (36. §), Stachyetum annuae Bojko 1934 (36. §).

A névkorrekciót az indokolja, hogy az eredetileg a trópusokról leírt Setaria glauca-fajról nemrég kiderült, hogy nem azonos a mérsékelt övi S. glauca populációkkal, amelyek helyes neve: S. pumila.

Fajgazdag, tipikus tarlóasszociáció, nyár végi–ősz eleji szünfenológiai optimummal. Pinke (2001) szerint a Camelino microcarpae-Anthemidetum tipikus szubasszociációját felváltó aszpektus, amely a tavaszi kalászosok tarlójában fejlődik ki legjobban, míg a Camelino-Anthemidetum az őszi vetésekben éri el legjobb kifejlődését. Diagnosztikailag fontos fajai szinte kivétel nélkül a tavasszal csírázó nyárutói egyévesek (T4) kategóriájába tartoznak, amelyek életritmusába a tavaszi talajművelés jól illeszkedik és versenymentesebb csírázási feltételeket biztosít.

Jellemző fajai a domináns a fakó muhar (Setaria pumila), a mezei tikszem (Anagallis arvensis), a szubdomináns és gyakran szövedéket alkotó kétszínű és cseplesz tátika (Kickxia elatine és K. spuria), a kék tikszem (Anagallis foemina), és a tarlóvirág (Stachys annua), továbbá az apró kutyatej (Euphorbia exigua), az ádáz (Aethusa cynapium), a tátos (Microrrhinum minus), a vetési ororszlánszáj (Misopates orontium) és a keskenylevelű kenderkefű (Galeopsis angustifolia).

A tipikus változat differenciális fajai a tarlókutyatej (Euphorbia falcata), a kalinca ínfű (Ajuga chamaepitys), az egynyári szélfű (Mercurialis annua), a zöld muhar (Setaria viridis) és a vadrezeda (Reseda lutea).

A nedvesebb mélyedésekben a sárga madársóska (Oxalis stricta) változat helyettesíti, amelyet az Oxalis mellett a Persicaria-fajok tömeges megjelenése, a hegyeslevelű libatop (Chenopodium polyspermum), a közönséges vasfű (Verbena officinalis), a négyélű füzike (Epilobium tetragonum) és a buborcs boglárka (Ranunculus sardous) jelenléte jellemez.

A társulást korábban Mucina nyomán a szubatlantikus, savanyú talajú kapáskultúrákat összefoglaló Panico-Setarion-csoportba soroltuk, amely azonban nem a megfelelő rendszertani hely számára, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a társulás közvetlen termőhelyi kapcsolatban áll a Caucalion csoportba tartozó Camelino-Anthemidetummal.

Előfordul az Alföldön, a Dunántúlon és a Középhegység szélein.

A társulás gazdag fajkombinációját tekintetbe véve, ismételten felhívjuk a figyelmet arra a nyugati cönológusok által gyakran figyelmen kívül hagyott jelenségre, hogy a melegebb délkelet-európai éghajlat alatt a fajok ökológiai toleranciája lényegesen szélesebbé válik, s ezért az Északnyugat-Európában megállapított – és ott termőhelyileg valóban jól különváló csoportkarakterfajok – a mi termőhelyeinken és társulásainkban gyakran együtt fordulnak elő, és ennélfogva differenciális, illetve karakterfaj jellegük lényegesen meggyengül.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero