Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

5. Atriplici patulae-Scleranthetum annui Borhidi 2003 ass. nova hoc loco (Laboda-szikárka társulás)

Bas.: Sclerantho-Trifolietum arvensis Máthé & Kovács 1960, non Morariu 1950. ABH 6: 375. Tab. 5. Holotípus: Felv. Nr.1.

A Középhegységben 400 és 700 m közötti magasságban, főleg a gyertyános-tölgyes és szubmontán bükkös övben kialakult erdei irtásrétek feltörésével keletkezett szántóterületeken kialakult vetési gyomtársulás. Talaja mérsékelten savanyú agyagbemosódásos barna erdei talaj, amelyen mészkerülő elemekben gazdag gyomtársulás jön létre, amelyet a szerzők azonosnak tekintettek a Morariu által leírt Sclerantho-Trifolietum arvensis-asszociációval. A felvételek elemzése azonban arra mutat, hogy a hasonlóság viszonylag csekély, a társulásalkotó faj, a Trifolium arvense (+II előfordulással) teljesen alárendelt szerepet játszik a felvételekben.

Nagyobb összehasonlító anyag áttekintése után arra a következtetésre jutottunk, hogy egy eddig leíratlan asszociációról van szó, amely leginkább talán a Spergulo arvensis-Scleranthetum annui Kuhn 1937 társuláshoz hasonlít. Ez közép-európai hegységekben, szintén szubmontán erdők irtásaiban, podzolosodó vagy kifejezetten podzol talajokon alakul ki, vagyis a miénkénél hűvösebb, nedvesebb éghajlati körülmények között. A nálunk előforduló társulás ennek délkelet-európai, szárazabb, melegebb klímában élő vikariánsaként fogható fel.

Jellemző fajai egyben a Scleranthion annui csoport karakterfajai, mint a mezei csibehúr (Spergula arvensis), a háromszarvú galaj (Galium tricornutum), az egynyári szikárka (Scleranthus annuus), a juhsóska (Rumex acetosella) és a nálunk ritka csillagfű (Sherardia arvensis). Differenciális fajai a terebélyes laboda (Atriplex patula), fekete üröm (Artemisia vulgaris) a lándzsás útifű (Plantago lanceolata); továbbá jelentős különbség a Vicia- és Anthemis-fajok, valamint általában az erdei elemek hiánya.

Konstans fajai: a társulás névadó fajai mellett még a vadrepce (Raphanus raphanistrum), a mezei bogáncs (Cirsium arvense), az ebszékfű (Tripleurospermum inodorum), a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) és a mezei árvácska (Viola arvensis).

ÉK Börzsöny, Mátra, valószínűleg másutt is.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero