Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai


4. Tanaceto-Artemisietum vulgaris Sissingh 1950 (Fekete üröm-varádics társulás)
Bas.: Tanaceto-Artemisietum Br.-Bl. 1949 (2b. §).
Nálunk elsősorban dombvidékeken kialakuló gyakori növénytársulás, amely különösen régi parlagokon, útszéleken, romos helyeken található. Melegigényes ruderális magaskórós gyep, amely a homokos, kavicsos talajokat részesíti előnyben. A mintegy másfél méter magas állományokban domináns és konstans fajok a gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) és a fekete üröm (Artemisia vulgaris), jellemző fajai még a keserűgyökér (Picris hieracioides), a ligeti seprence (Erigeron strigosus) és a katáng (Cichorium intybus).
A magyar cönoszisztematikai besorolások a társulást az Arction csoportba sorolják, ez azonban nincs kellő mértékben felvételekkel alátámasztva. Oberdorfer (1983) és Mucina et al. (1993) szerint a Tanaceto-Artemisietum vulgaris a Dauco-Melilotion csoportba tartozik, mert Dauco-Melilotion fajok (Picris hieracioides, Cichorium intybus, Daucus carota) jellemzik.
Dancza (2002) vizsgálatai szerint a cönológiai felvételek két csoportra válnak szét. Az egyik csoportot Dauco-Melilotion (Picris hieracioides, Pastinaca sativa és Cichorium intybus) fajok jellemzik, és ez a változat átmenetet képez a Dauco-Picridetum társulás felé. A másik csoport a Tanaceto-Artemisietum subass. typicum-nak Sissingh 1950 felel meg, az idetartozó felvételekben a Dauco-Melilotion fajok aránya sokkal kisebb, mint az előbbi felvételekben.
Az asszociáció tipikus állományai a dunántúli dombvidékeken a meridionális völgyekben, valamint a domboldalakon egyaránt elterjedtek. Az átmeneti és a tipikus állományok termőhelyi szempontból jól elkülöníthetők. A. typicum szubasszociáció állományai árokpartok és mezsgyék kaszálatlansága következtében Molinio-Arrhenatheretea társulásokból alakulnak ki; ezzel szemben az átmeneti típus építési területeken, építési törmelékkel feltöltött talajokon fejlődik ki.
A Tanaceto-Artemisietum subass. typicum semleges kémhatású, magas mész-, humusz- és össznitrogéntartalmú agyagtalajokon jellemző. Bolygatás és kaszálás nélkül több éven keresztül is hasonló faji összetétellel és dominanciaviszonyokkal jelenik meg. Az átmeneti állományok esetében a geofitonok dominanciájának növekedése jellemző. A két csoport között az eurázsiai fajok tekintetében figyelhető meg különbség, az átmeneti állományokban az eurázsiai fajok részesedése magasabb.
M: Magyarországon általánosan elterjedt lehet, bár felvételi anyag csak a Dunántúlon készült. A Tiszazugból Timár és Bodrogközy (1959) említik. Soó (1971) szerint a nálunk előforduló állományok több differenciális fajjal (pl. Glycyrrhiza echinata, Rorippa austriaca) elválnak, s ezért austro-orientale néven földrajzi variánsként, illetve vikariáns asszociációként megkülönböztetését javasolja. Ez a megállapítás azonban valószínűleg csak az alföldi állományokra érvényes.
Tanulmányozandó.

Magyarország növénytársulásai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave