Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

1. Plantagini majoris-Polygonetum arenastri Knapp ex Passarge 1964 corr. Borhidi 2003 (Nagy útifű-madárkeserűfű társulás)

Bas.: Plantagini-Polygonetum avicularis Knapp ex Passarge (43. §).

Syn.: Polygonetum avicularis Gams 1927 (37. §, 43. §), Lolio perennis-Polygonetum avicularis Br.-Bl. 1930 (2b. §, 43. §).

Non: Matricario-Polygonetum avicularis (arenastri) T. Müller in Oberd. 1971.

A jelen feldolgozásban a Plantagini majoris-Polygonetum arenastri nevet használjuk az osztrák és szlovák irodalomban használt Matricario-Polygonetum arenastri asszociáció név helyett az alábbi meggondolásokból: 1. A hazai felvételek (Felföldy 1942, 1943) és saját megfigyeléseim szerint a hazai állományokban nincs Matricaria matricarioides, illetve előfordulása teljesen esetleges. 2. A Plantagini-Polygonetum név egyértelműen régebbi, vagyis prioritást élvező név. 3. A 43. § alapján egy érvényesen közölt név korrigálandó, de a 30. § értelmében nem vethető el, amint azt Mucina és követői teszik a Plantagini-Polygonetum avicularis esetében. 4. Pott (1995: 294) munkájából az derül ki, hogy a név megfordítandó, Polygono arenastri-Matricarietum discoideae, vagyis nem madárkeserűfű-társulásról, hanem a sugártalan székfű társulásáról van szó „Gesellschaft der Strahllose Kamille”.

A társulás állományai főleg napos, meleg, törmelékes talajú aljzaton alakulnak ki, utak mentén és erősen taposott ösvényeken. Igen elterjedt és ezért nagyon sok átmenetet alkot különböző vetési és ruderális termőhelyeken kialakult társulásokkal. A társulás maga alapvetően monodomináns, és számos szerző írta le különböző változatait Polygonetum avicularis néven, aminek következtében ez az asszociációnév már igen korán nomen dubiummá vált. Az uralkodó madárkeserűfű (Polygonum arenastrum) mellett kodomináns lehet még az angolperje (Lolium perenne), a nagy útifű (Plantago major), az egynyári perje (Poa annua); állandó kísérői nálunk a komlós lucerna (Medicago lupulina), a fehér here (Trifolium repens), a fehér libatop (Chenopodium album), a betyárkóró (Conyza canadensis) és a pongyola pitypang (Taraxacum officinale).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero