Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

1. Solidagini-Cornetum sanguineae I. Kárpáti 1958 (Aranyvessző-veresgyűrűsom társulás)

A keményfa ligeterdők, elsősorban a tölgy-kőris-szil ligetek (Fraxino-Ulmetum) tarvágása után, a mesterséges felújítás elmaradása esetén 2,5–4 m magas, sűrű vágáscserjés alakul ki. A társulás ritkán kialakulhat emberi beavatkozás nélkül is, durva homokos és kavicsos hordalékon, ahol a talajviszonyok nem engedik meg erdei vegetáció kifejlődését (pl. Szigetköz).

A társulás 80–95%-ig záródó felső szintjét a veresgyűrűsom (Cornus sanguinea) vagy az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) alkotja. Mellettük helyet kap még a cserjeszintben a fagyal (Ligustrum vulgare), a mezei juhar (Acer campestre) és a zselnicemeggy (Padus avium), továbbá a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) és a fehér nyár (Populus alba). Előfordulhat, hogy a vágáscserjés csak igen rövid időre alakul ki, mert a fehér nyár tönkjeiről kihajtó erőteljes sarjak közvetlenül egy fehérnyáras előerdőt alakítanak ki, amelyből a szukcesszió során újra tölgy-kőris-szil ligeterdő fejlődik. A társulás gyepszintjét részben a ligeterdő gyepszintjének jellemző fajai alkotják, de tömegesen jelenhetnek meg benne kozmopolita erdei gyomok, mint a magas aranyvessző (Solidago gigantea), a ligeti seprence (Erigeron strigosus), a mezei aszat (Cirsium arvense) és a bódító baraboly (Chaerophyllum temulum).

M A nagyobb folyók mentén.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero