Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

1. Helleboro odori-Spiraeetum mediae Borhidi & Morschhauser 2003 ass. nova hoc loco (Déli gyöngyvesszős cserjés)

Bas.: Helleboro odori-Spiraeetum mediae Borhidi et Morschhauser in Borhidi & Sánta 1999 (2b. §).

Extrazonális társulás, amely sziklás gerincéleken vagy hűvös, északias sziklás letöréseken, többnyire a molyhos-tölgyes zónában vagy annak szegélyén fordul elő, 450 és 600 m tengerszint feletti magasságban, sekély, humuszos, üde mészkő rendzinán. Állományai 1–1,5 m magas, sűrű cserjések, amelyek vagy a sziklai és tetőerdők kiritkuló tisztásain alakulnak ki, vagy a sziklagyepek és a sziklai vagy a karsztbokorerdők határán alkotnak szegélyt. A cserjés által árnyékolt sziklás felületeken általában 5–15% mohaszintborítás található.

Jellegzetessége, hogy az uralkodó szirti gyöngyvessző (Spiraea media) mellett viszonylag kevés cserjefaj vesz részt a társulás alakításában, inkább a sziklai és bokorerdők fafajainak csemetéi, pl. a virágos kőris (Fraxinus ornus), a molyhos tölgy (Quercus pubescens), az ezüsthárs (Tilia tomentosa) és az ostorménfa (Viburnum lantana) jelentkeznek kísérő fajokként. A sűrű gyepszint érdekes társulástani kettősséget mutat, amennyiben az erdőszegélyek (Trifolio-Geranietea) uralkodó fajai, a vörös gólyaorr (Geranium sanguineum), a tarka koronafürt (Securigera varia), a nagy ezerjófű (Dictamnus albus), a koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris), valamint a szikla- és pusztagyepek fajai, mint a pusztai csenkesz (Festuca rupicola), a napvirág (Helianthemum ovatum), a magyar rozsnok (Bromus pannonicus), az ágas homokliliom (Anthericum ramosum), a sárga hagyma (Allium flavum) és a sárga kövirózsa (Jovibarba hirta) közé mezofil erdei fajok keverednek, amilyen az egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora), az olocsán csillaghúr (Stellaria holostea), a foltos árvacsalán (Lamium maculatum).

A csoport karakterfajai közül itt is állandó a Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides) és a méregölő sisakvirág (Aconitum anthora). A középhegységi kontinentális állományokkal szemben fontos megkülönböztető színfolt a déli, részben örökzöld elemek tömeges előfordulása, mint az illatos hunyor (Helleborus odorus), a borostyán (Hedera helix), a fényes galaj (Galium lucidum), valamint további differenciális fajok, mint a pirítógyökér (Tamus communis), a gyöngyvesszőlevelű peremizs (Inula spiraeifolia), a kaukázusi zergeboglár (Doronicum orientale). Ezzel szemben hiányzanak az északias és kontinentális elemek, mint a pannon és a fekete madárbirs (Cotoneaster matrensis, C. niger), a magyar bogáncs (Carduus collinus), a mérges sás (Carex brevicollis), a borzas árvalányhaj (Stipa dasyphylla), a magas és tarka gyöngyperje (Melica altissima, M. picta), a magyar perje (Poa pannonica) és a barátszegfű (Dianthus carthusianorum) stb.

DDt (Mecsek: Misina-Tubes vonulat).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero