Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

1. Rumici crispi-Salicetum purpureae Kevey in Borhidi & Kevey 1996 (Csigolya-bokorfüzesek)

Bas.: Salix triandra-purpurea stadium Zólyomi 1937 (2b. §, 3c. §), Salicetum purpureae Wendelberger-Zelinka 1952 p.p. Salicetum purpureae I. Kárpáti 1958 s. str. non Wendelberger-Zelinka 1952 (31. §).

A csigolya-bokorfüzesek a víz által befolyásolt, tehát azonális társulások közé tartoznak. Elsősorban kavicsból és durva homokból felépült zátonyokon, partszegélyeken alakulnak ki, tehát olyan termőhelyeken, ahol a víznek nagy a sodrása. E zátonyok vízgazdálkodása igen szélsőséges, ugyanis az árhullámokat követő alacsony vízállás esetén meglehetősen kiszáradnak. Mindez a kavics és a durva homok csekély vízmegtartó képességével hozható összefüggésbe. Termőhelyeik évente 5–7 hónapon át is víz alá kerülnek, bár előfordulhat, hogy aszályos években az elárasztás lényegesen rövidebb ideig tart, esetleg el is maradhat. Vízgazdálkodását az árhullámok gyakorisága mellett a folyami hordalék minősége (kavics, durva homok) határozza meg. Egyes folyók hordaléka meszes (pl. Duna), másoké pedig savanyú (pl. Dráva), de e tulajdonságoknak a növényzetre gyakorolt hatására vonatkozóan egyelőre nincsenek konkrét adatok. A gyakori elárasztások miatt talajfejlődésről még nem beszélhetünk.

A csigolya-bokorfüzesek cserjeszintje 1,5–7 m magas. Benne többnyire a csigolyafűz (Salix purpurea) dominál, de a fehér fűz (Salix alba) és a fekete nyár (Populus nigra) fiatal egyedei is felléphetnek tömegesen. A szigetközi állományok nevezetes cserjéje a védett fekete ribiszke (Ribes nigrum). Gyepszintjük fejlettsége igen különböző. Szubnudum jellegű állományai mellett előfordulnak olyanok is, amelyekben a lágy szárú növényzet a 80–90% borítást is eléri. Benne a fehér tippan (Agrostis stolonifera), a mocsári perje (Poa palustris), a vízi kányafű (Rorippa amphibia), az erdei kányafű (Rorippa sylvestris) és a pántlikafű (Phalaroides arundinaceum) alkothat terjedelmesebb állományt. Az asszociáció szervezettsége pionír jellegű, s az itt élő fajok kapcsolata meglehetősen laza. Aljnövényzetükben sok ruderális faj él, mint a közönséges cickafark (Achillea millefolium), a fehér, a karcsú és a szőrös disznóparéj (Amaranthus albus, A. chlorostachys, A. retroflexus), a fényes és a dárdás laboda (Atriplex acuminata, A. hastata), a subás farkasfog (Bidens tripartitus), a meddő rozsnok (Bromus sterilis), a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), számos libatopfaj (Chenopodium album, Ch. ambrosioides, Ch. polyspermum, Ch. rubrum), a nyurgaszál (Erucastrum gallicum), a laposszárú perje (Poa compressa), a lándzsás útifű (Plantago lanceolata), a fodros lórom (Rumex crispus) stb.

A puhafaligetek elemei közül – az említett fűz- és nyárfajok mellett – a szálkás tarackbúza (Elymus caninus) és a fodros bogáncs (Carduus crispus) érdemel említést. A Dráva menti bokorfüzesek védett félcserjéje a csermelyciprus (Myricaria germanica).

Hazai csigolya-bokorfüzeseink lokális Kárpát-medencei asszociációt képeznek. Magyarországon a Kisalföldön – elsősorban a Szigetközben – játszanak nagyobb szerepet, de többfelé megtalálhatók a Dráva nyugati szakaszán is. Pontos elterjedésük még megállapítandó.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero