Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

2. Carduo crispi-Populetum nigrae Kevey in Borhidi & Kevey 1996 (Feketenyárliget)

Syn.: Salicetum mixtum Populus nigra consoc. Soó 1934 p.p. (2b. §, 3c. §), Saliceto-Populeto-Alnetum Zsolt 1942 p.p. (10. §), Salicetum albae-fragilis danubiale Soó 1957 p.p. (34. §).

A feketenyárligetek termőhelye a fűzligetekéhez hasonlóan mély fekvésű, tehát kisebb árhullám esetén is víz alá kerülhet. A társulás tehát szintén a higrofil, azonális szálerdők közé tartozik. Állományai kavicsrétegre rakódott homoktakarón települt fiatal, nyers humuszos öntéstalajokon fejlődnek, Öntéstalajuk ennek megfelelően kevésbé kötött, s alacsony vízálláskor jobban kiszáradhat, mint a fűzligeteké. Olykor némileg kötöttebb talajokon is megjelenhetnek, ilyenkor azonban a fűzligeteknél valamivel magasabb szinten találhatók.

A feketenyárligetek lombkoronaszintje a fűzligetekénél kissé zártabb (60–75%) és magasabb (25–30 m). A fekete nyár (Populus nigra) mellett gyakran a fehér fűz (Salix alba) is képezhet konszociációt, míg a törékeny fűz (Salix fragilis) erősen háttérbe szorul. A fehér nyár (Populus alba) e társulásban inkább csak szálanként vagy kisebb csoportokban fordul elő. Az alsó lombkoronaszint 10–20 m magas, borítása 5–40%. Jellemző fajai a mezei és a vénic-szil (Ulmus minor, U. laevis), valamint a fákra felkúszó komló (Humulus lupulus). Cserjeszintjük változóan fejlett. Magassága 1,5–4 m, borítása pedig 5-60%. Jellemző cserjéje a veresgyűrűsom (Cornus sanguinea), de szórványosan az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), sőt néhol a zselnicemeggy (Padus avium) is megjelenhet.

Gyepszintjük szintén változóan fejlett, 60–100% borítottságú. Benne viszonylag kisebb kiterjedésű fácieseket képez a salátaboglárka (Ficaria verna), az erdei nenyúljhozzám (Impatiens noli-tangere), a mocsári galaj (Galium palustre), a pántlikafű (Phalaroides arundinaceum), a mocsári és a sovány perje (Poa palustris, P. trivialis), vagy a kereklevelű repkény (Glechoma hederaceum). A mocsári növények szerepe, gyakorisága lényegesen kisebb, mint a fűzligetekben. Jellemző növényei még a szálkás tarackbúza (Elymus caninus), az erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), a sövényszulák (Calystegia sepium), a névadó fodros bogáncs (Carduus crispus), a foltos árvacsalán (Lamium maculatum), valamint a szárnyas és a göcsös görvélyfű (Scrophularia umbrosa, S. nodosa). A fűzligetekben tömegesen élő tavaszi tőzike (Leucojum aestivum) itt már jóval ritkább.

A szigetközi állományok nevezetessége a keserű kakukktorma (Cardamine amara), a patakparti aggófű (Senecio sarracenicus = fluviatilis), az erdei csillaghúr (Stellaria nemorum), valamint a védett fekete ribiszke (Ribes nigrum); a Csepel-szigettől délre megjelenik a szintén védelem alatt álló fekete és Degen-galagonya (Crataegus nigra, C. x degenii).

A fűzligetekhez hasonlóan a feketenyárliget is Kárpát-medencei, lokális asszociációnak tekinthető, amely az Alföld nagyobb folyóit kíséri. Első hazai leírása a Szigetközből származik. Egyéb árterek feketenyárligetei mindeddig kevésbé ismertek.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero