Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

Fraxino pannonicae-Alnetum Soó & Járai-Komlódi in Járai-Komlódi 1958 (74. kép) (Éger-kőris láperdő)

Syn.: Thelypteridi-Alnetum Klika 1940 p.p. Fraxineto oxycarpae-Alnetum hungaricum Soó & Komlódi in Soó 1957 (34. §, 43. §).

Bár a nemzetközi szakirodalomban sokan a közép-európai láperdők (Carici elongatae-Alnetum) Kárpát-medencei elszegényedett variánsának tekintik, mégis érdemes e növénytársulást külön is tárgyalni, ugyanis speciális helyzetű: az Alföld szubkontinentális-szubmediterrán középső régiójában fordul elő, a láperdők elterjedésének déli határán. Talaja a típusos égerlápokénál gyakrabban szárazra kerülő, kevésbé tőzeges, kiszáradó láperdőtalaj. Nyári vízutánpótlását a környező homokhátak talajvizéből táplálkozó források adják. Többnyire egykori folyómedrek feltöltődésével alakult ki, pl. a Duna és a Tisza völgyének peremén.

Karakterfajok tekintetében a Thelypteridi-Alnetumnál jóval szegényebb, saját karakterfaja nincs. Az erdő fiziognómiája természetközeli kifejlődésben hasonló a típusos égerlápokéhoz, de gyakoriak a részben másodlagos, láb nélküli állományok. A lombkoronaszint jellemző faja az éger (Alnus glutinosa) mellett a konszociációt is alkotó magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica). A cserjeszintben gyakori a kutyabenge (Frangula alnus), a kányabangita (Viburnum opulus) és a rekettyefűz (Salix cinerea), a gyepszint gyakoribb jellemző fajai a zsombéksás (Carex elata), a mocsári sás (C. acutiformis), a tőzegpáfrány (Thelypteris palustris), a mocsári kocsord (Peucedanum palustre), a mocsári galaj (Galium palustre), a mocsári tisztesfű (Stachys palustris), a mocsári gólyahír (Caltha palustris) a vízi harmatkása (Glyceria maxima) és a vízi mételykóró (Oenanthe aquatica). A fák közti vízben több állományban is előfordul a lápi csalán (Urtica kioviensis) és a békaliliom (Hottonia palustris).

Az altípusok elkülönítése a típusos láperdőkhöz hasonlóan a karakterfajokban való gazdagság és a degradáltság mértéke alapján célszerű.

1. Bővizű típus, nagyobb nyílt vízfelszínekkel, zsombékoló sásokkal és hínárfajokkal.

2. Sásos típus, amelyben már a sűrű sásos gyepszint a jellemző.

3. Ligeterdő felé mutató átmenet alakul ki, ha a kiszáradás lassú, nincs erőteljes gyomosodás és van a közelben fajgazdag ligeterdő. Jellemző fajai: a sédbúza (Deschampsia caespitosa), amely gyakran domináns, a kúszó boglárka (Ranunculus repens), a széleslevelű békakorsó (Sium latifolium) és a fekete nadálytő (Symphytum officinale). Ilyenkor a cserjék – a veresgyűrűsom (Cornus sanguinea) és a ligeterdő fáinak újulata – felszaporodnak.

4. A kiszáradt típusban itt is gyakoriak a magaskórós jellegű gyomfajok: pl. nagy csalán (Urtica dioica), aranyvessző (Solidago gigantea) és hamvas szeder (Rubus caesius).

5. Telepített láperdők. Ha az égert vagy kőrist fajgazdag sásosba telepítették, akkor idővel viszonylag természetes sásos típusú láperdő alakulhat ki. Leggyakrabban azonban ezek az állományok jellegtelenek.

Elsősorban a Duna–Tisza közén fordul elő, de megtalálható a Mezőföldön is.

Éger-kőris láperdő (Fraxino pannonicae-Alnetum) békaliliomos nyílt vizes típusa békaliliommal (Hottonia palustris) Dabasnál.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero