Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

2. Carpesio abrotanoidis-Carpinetum Kevey & al. in Borhidi & Kevey 1996 (Dél-alföldi gyertyános-tölgyes)

Syn.: Querceto-Carpinetum I. Tóth 1958 (36. §), Querco robori-Carpinetum Kevey & I. Tóth 1992 (36. §).

Az alsó Duna-szakasz gyertyános-kocsányos tölgyes társulása, a talajvízszinttől függő, edafikus erdőtársulás. A keményfaligetekhez hasonlóan humuszos folyami hordaléktalajon él, de már a tavaszi magas vízállás idején sem borítja víz.

Gyakran kettős koronaszintű erdő, amelyben a felső szintet a kocsányos tölgy (Quercus robur), az alsót a gyertyán (Carpinus betulus) alkotja. Cserje- és gyepszintje gyér, kora tavaszi aszpektusa is viszonylag szegényes. Mivel a termőhelyen a talajvíz nagy szerepet játszik, jellemző, hogy a Fagetalia-elemek mellett a ligeterdei (Ulmenion) fajok is jelentős szerepet játszanak. Ugyancsak jellemzők a balkáni bükkösök (Aremonio-Fagion) fajai is. A koronaszintben jellemző még a két említett domináns faj mellett a hegyi juhar (Acer pseudo-platanus), a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) és az ezüst hárs (Tilia tomentosa), valamint a vénic-szil (Ulmus laevis) és a fehér nyár (Populus alba).

A cserjeszintben jellemző lehet a fekete galagonya (Crataegus nigra), a Degen-galagonya (C. x degenii), a fagyal (Ligustrum vulgare), a kányabangita (Viburnum opulus), a varjútövis (Rhamnus cathartica), a fürtös és a bókoló gyűrűvirág (Carpesium abrotanoides, C. cernuum), az orchideák közül pedig a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), a kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla) és a kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia), továbbá a fenyőspárga (Monotropa hypopitys), a kígyónyelvpáfrány (Ophioglossum vulgatum), az illatos galaj (Galium odoratum), a pettyegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis), a gombernyő (Sanicula europaea), a zsidócseresznye (Physalis alkekengi), a dunai kékcsillag (Scilla vindobonensis) és az erdei tisztesfű (Stachys sylvatica). Az egyéb síkvidéki gyertyános-tölgyesektől megkülönböztetik a balkáni lombos erdők további fajai, amilyen az illatos hunyor (Helleborus odorus), a jerikói lonc (Lonicera caprifolium) és a borostás sás (C. strigosa).

A Dunav. Drávasík, a Duna Csepeltől délre húzódó szakaszán, különösen Mohácstól délre, és a Dráva alsó szakasza mentén.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero