Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai


4. Roso pendulinae-Tilietum platyphylli Csiky in Csiky et al. 2001 (77. kép) (Görgeteg-sziklaerdő)
Az Északi-középhegység Nógrád–Gömöri-hegyvidékének bazalt régiójában kialakult sziklai erdő, amely a kifejezetten nagy kőzettömbökből álló sziklás görgetegeken – ún. periglaciális blokkfáciesen – alakul ki, elsősorban bazaltkőzetből álló hegyeken, mint a gyertyános-tölgyes és szubmontán bükkös öv intrazonális társulása. A nagy sziklatömbök miatt a koronaszint viszonylag nyitott, 40–70%-os záródással, amelyben a kis- és nagylevelű hárs (Tilia cordata, T. platyphyllos) uralkodik, 10–20 m magasra megnövő, görbe, csavarodott törzsű, csoportosan álló, vagy gyakran tőből elágazó, öreg sarjpéldányokkal. A koronaszint nyílásain beáramló fényt jól fejlett, 3–5 m magas cserjeszint fogja fel, amelyben heliofil és nitrofil vágáscserjék játsszák a vezető szerepet, a madárberkenye (Sorbus aucuparia), a fürtös bodza (Sambucus racemosa), a havasalji rózsa (Rosa pendulina), a málna (Rubus idaeus), a szirti gyöngyvessző (Spiraea media) és fényigényes pionír fák, mint a bibircses nyír (Betula pendula) és a rezgő nyár (Populus tremula) cserjetermetű egyedei.
A gyepszint laza, főleg a sziklák közti hasadékokban és repedésekben telepszenek meg, és főleg az árnyas sziklahasadékok társulásainak növényeiből áll, amilyen az erdei és a széles pajzsika (Dryopteris filix-mas, D. dilatata), az édesgyökerű páfrány (Polypodium vulgare), a hólyagpáfrány (Cystopteris filix-fragilis) és az északi fodorka (Asplenium sptentrionale). Hozzájuk társul néhány erdei lián, mint a keserédes csucsor (Solanum dulcamara) és az iszalag (Clematis vitalba), valamint néhány pázsitfű és nitrofil erdei gyomok, mint a ligeti perje (Poa nemoralis), a csalán (Urtica dioica), a pongyola pitypang (Taraxacum officinale) és a ragadós galaj (Galium aparine). Az alapkőzet enyhén bázikus kémhatása ellenére a kilúgzódás hamar végbemegy, amit a szórványosan megjelenő savanyúságjelző indikátorok, a fehér perjeszittyó (Luzula luzuloides), az enyvesszegfű (Viscaria vulgaris) és az orvosi veronika (Veronica officinalis) jeleznek. Ezzel szemben a nyirkos sziklafelületeket gazdag és jól záródó mohaszint fedi, 70–100%-os borítással, amit több tucat moha- és zuzmófaj alkot, és amelyek közül a Barbilophozia barbata, a Dicranum scoparium, a Paraleucobryum longifolium, a Hedwigia ciliata, továbbá a sok fajjal képviselt Polytrichum és Cladonia nemzetség érdemel említést.
Dél-Szlovákiában a Cerová Vrchovina hegységben, nálunk töredékes állományok formájában: ÉK (Nógrád–Gömöri bazaltvidék: Medves, Mátra, Zempléni-hg.).
Görgeteg sziklaerdő (Roso pendulinae-Tilietum cordatae) a bazalt hegyek jellemző sziklaerdeje a Medves-Ajnácskői hegységben, dús páfrány- és mohaszinttel.

Magyarország növénytársulásai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave