Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

1. Aconito-Fagetum Soó 1960 (Hegyvidéki bükkös)

Bas.: Fagetum sylvaticae Aconitum fac. Soó 1930 (2b. §), Fagetum carpaticum calcicolum Dostál 1933 (34. §).

A montán régióban, általában 750 m tengerszint feletti magasság. fölött, zonálisan megjelenő társulás. Az északi oldalakon, valamint a hűvös, szűk völgyekben extrazonálisan is megjelenhet, és akár 400 m-ig is leereszkedhet (pl. Zempléni-hegység). A magashegységi bükkös a közép-európai jegenyefenyves-bükkös (Abieti-Fagetum) montán és kárpáti fajokban gazdag vikariánsának tekinthető.

Állományait andeziten, palán, illetve mészkövön és dolomiton kialakult talajokon találjuk meg. Talaja többnyire mély termőrétegű, humuszban gazdag, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, Raman-féle barna erdőtalaj, esetenként podzolosodó barna erdőtalaj, illetve ritkábban rendzina vagy ranker.

Rendszerint teljes záródású szálerdők, amelyekben a lombkoronaszint nem differenciálódik, egy esetlegesen megjelenő második szintben csak szálanként fordulnak elő fafajok. Az állományok növekedése jó, magasságuk elérheti a 30–35 m-t. Az erős árnyalás miatt a cserjeszint hiányzik; cserjefajok csak a széleken és a lékekben jelennek meg. A gyepszint borítása változó, az állomány korától, záródásától és az árnyalás mértékétől függ. Gyakori a nudum állapot is.

Állományalkotó fafaja a bükk (Fagus sylvatica), hiányzik vagy csak alárendelt szerepet tölt be a gyertyán (Carpinus betulus). Jellemző és fontos elegyfafaj a hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), a magas kőris (Fraxinus excelsior) és a hegyi szil (Ulmus glabra), ritkábban a korai juhar (Acer platanoides) is. A cserjefajok közül a farkasboroszlán (Daphne mezereum), az ükörkelonc (Lonicera xylosteum), a köszméte (Ribes uva-crispa) és a mogyoró (Corylus avellana) lép fel szárványosan. Az erdőszéleken, vágásokban, lékekben a málna (Rubus idaeus) és a fürtös bodza (Sambucus racemosa) szaporodhat el.

Karakterfajnak tekinthető a ritka havasalji rózsa (Rosa pendulina), illetve a szintén védett havasi iszalag (Clematis alpina) is.

Gyepszintjében a Fagetalia-elemek dominálnak, de mellettük hangsúlyos szerepet kapnak – a szubmontán bükkösökkel szemben – az Tilio-Acerion-fajok, amilyen a Vrabélyi-estike (Hesperis vrabelyiana), az évelő holdviola (Lunaria rediviva), az osztrák borzamag (Pleurospermum austriacum), valamint az erdélyi bükkösök (Fagion dacicum) elemei, mint a kárpáti és a karcsú sisakvirág (Aconitum moldavicum, A. variegatum subsp. gracile), az ikrás fogasír (Dentaria glandulosa), az erdei csenkesz (Festuca altissima), a hegyi gyömbérgyökér (Geum aleppicum), a fehér acsalapu (Petasites albus), a pávafarkú salamonpecsét (Polygonatum verticillatum), a sugárkankalin (Primula elatior), a farkasbogyó (Scopolia carniolica), a kárpáti aggófű (Senecio nemorensis subsp. fuchsii) és a nyúlsaláta (Prenanthes purpurea).

Feltűnő a gyepszint harasztfajokban való gazdagsága; közülük gyakori a hölgypáfrány (Athyrium filix-femina) és az erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), ritkább, de jellemző a hegyi pajzsika (Dryopteris assimilis). A mohaszint többnyire hiányzik, mert a vastag alomtakaró miatt talajlakó mohák nem találhatók.

ÉK Zempléni-hg., Bükk, Mátra, Börzsöny.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero