Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

1. Tilio tomentosae-Fraxinetum orni (Horvát A. O. 1958) Soó & Borhidi in Soó 1962 (Ezüsthársas törmeléklejtő-erdő)

Syn.: Tilio-Fraxinetum ruscetosum aculeati A. O. Horvát 1958; Tilio-Fraxinetum mecsekense Horvát A. O. 1961 (34. §), Mercuriali-Tilietum mecsekense Horvát A. O. 1964 (34. §).

Sziklás hegycsúcsok és gerincek északi, kőtörmelékes-görgeteges termőhelyein kialakuló változó vízellátású, azonális társulás. A középhegység hárs-kőris sziklaerdejének megfelelő, illír jellegű társulás, amelyet más hárs- és kőrisfajok alkotnak. Nagy diverzitású, sok védett növényfajnak otthont adó, reliktum jellegű társulás.

Főleg triász és júra mészkövön, valamint trachydolerit alapkőzetű törmeléklejtőn, sekély, köves rendzinán alakul ki. Talaja törmelékben gazdag, erősen humuszos rendzina.

Lombkoronaszintje gyakran kétszintes, elegyes, közepesen záródó. A felső szintet az ezüsthárs (Tilia tomentosa) és a magas kőris (Fraxinus excelsior), az alsót a virágos kőris (Fraxinus ornus) és a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) alkotja. A fák gyakran tőből elágazók, törzsük a csúszó törmelék nyomásától meggörbült. A cserjeszintje fejlett, gyakran teljesen összefüggő és belenő a második koronaszintbe. A gyepszint kora tavaszi aszpektusa igen gazdag, amelyet a nyár közepére részben nitrofrekvens erdei gyomok váltanak fel.

A koronaszint uralkodó fajai mellé még hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), bükk és gyertyán társulhat. A cserjeszint uralkodó faja a húsos som (Cornus mas) és a mogyoró (Corylus avellana). Jellemző kísérői a hólyagfa (Staphylea pinnata) és a különböző galagonyafajok (Crataegus laevigata, C. monogyna). Gyepszintjében leggyakrabban az egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora) uralkodik, és itt találjuk a társulás jellemző fajait, amilyen a békaszem (Omphalodes scorpioides), a tavaszi görvélyfű (Scrophularia vernalis), az arany baraboly (Chaerophyllum aureum), a keleti zergeboglár (Doronicum orientale), a kispárlófű (Aremonia agrimonioides), az olasz müge (Asperula taurina) és a lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum), köztük számos reliktum van, pl. a Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides), a hölgyestike (Hesperis matronalis subsp. candida) és a havasi tisztesfű (Stachys alpina). A nyári aszpektusban megjelenő nitrogénjelzők közül főleg a kányazsombor (Alliaria petiolata), a foltos árvacsalán (Lamium maculatum), a ragadós galaj (Galium aparine) és a borostyánlevelű veronika (Veronica hederifolia) szaporodik el.

DDt Mecsek (Misina-Tubes, Magyaregregy, Váralja, Vékény, Szászvár, Pécsvárad: Zengő), Villányi-hg. (Szársomlyó).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero