Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

2. Scutellario altissimae-Aceretum (Horvát A. O. 1958) Soó & Borhidi in Soó 1962 (Mecseki szurdokerdő)

Bas.: Acereto-Fraxinetum Horvát A. O. 1958 (36. §), Phyllitidi-Aceretum mecsekense Horvát A. O. 1963 (34. §).

A Mecsek és a Villányi-hegység gyertyános-tölgyes övének azonális, szurdokerdő társulása. Viszonylag ritka, nagy diverzitású, sok védett növényfajt tartalmazó állományai főleg az északi lejtők nagy kiterjedésű extrazonális bükköseit megszakító mély, gyakran görgeteges patakvölgyekben helyezkednek el.

Alapkőzete legtöbbször mészkő vagy neutrális-gyengén savanyú, ritkán mérsékelten savanyú szilikátos kőzet (pl. trachydolerit, bostonit, kavicsos konglomerát, homokkő). Talaja többnyire sekély szelvényű, sok benne a kőtörmelék. A mészkőszurdokok talaja a rendzinák csoportjába sorolható, míg a szilikátos kőzeteken kialakult talajok inkább lejtőhordalék jellegűek. Bár az állományok szokatlanul alacsony fekvésűek, 170–320 m tengerszint feletti magasságban fordulnak elő, a mikroklímájuk igen hűvös a környezetükhöz viszonyítva, mivel a völgyek túlnyomórészt északias kitettségűek, falaik 40–50° lejtőszögűek, gyakran vízszivárgásosak, aljukon keskeny patakokkal.

Őserdő jellegű társulás, 25–30 m magas koronaszinttel, bedőlt öreg fatörzsekkel, a sziklás falakon dús páfrány-szinúziumokkal és nagy kiterjedésű mohagyepekkel, a völgy aljában magas kórós növényzettel. Nehezen járható, vadregényes állományok, csekély cserjeszinttel, sok kúszónövénnyel.

A szurdokerdőkre általában jellemző hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) és magas kőris (Fraxinus excelsior) itt gyakran csak kisérőfajként fordulnak elő a koronaszintben gyakran uralkodóvá váló bükk (Fagus sylvatica), gyertyán (Carpinus betulus) és ezüsthárs (Tilia tomentosa) mellett. A második koronaszintben nagy szerepet játszhat a hegyi szil (Ulmus glabra). A cserjeszintben a jellemző hólyagfa (Staphylea pinnata) mellett a nitrofil fekete bodza (Sambucus nigra) és a borostyán (Hedera helix) szerepel nagyobb borítással. Gyepszintjében a medvehagyma (Allium ursinum), a bókoló fogasír (Dentaria enneaphyllos), a sárga árvacsalán (Lamium galeobdolon) és a madársóska (Oxalis acetosella) alkothat fáciest.

Jellemző fajkombinációjukat a szurdokerdők (Tilio-Acerion) fajai, pl. a békabogyó (Actaea spicata), a tündérfürt (Aruncus sylvestris), a hólyagpáfrány (Cystopteris filix-fragilis), a holdviola (Lunaria rediviva), az erdei mécsvirág (Silene dioica), a gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium) és a karéjos vesepáfrány (Polystichum aculeatum) valamint az illír bükkösök (Aremonio-Fagion) növényei együttesen alakítják ki, amilyen a magas csukóka (Scutellaria altissima), az arany baraboly (Chaerophyllum aureum), a díszes vesepáfrány (Polystichum setiferum), a kislevelű és az örökzöld hunyor (Helleborus dumetorum és H. odorus), a délvidéki perjeszittyó (Luzula forsteri), a tavaszi görvélyfű (Scrophularia vernalis), a lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum) és a pirítógyökér (Tamus communis).

DDt (Mecsek, Villányi-hg., Tolnai-dombság).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero