Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

2. Tamo-Quercetum virgilianae Borhidi & Morschhauser in Borhidi & Kevey 1996 (Mecseki mészkedvelő olasz tölgyes)

Bas.: Querceto-Lithospermetum mecsekense Horvát A. O. 1946 (34. §), Orno-Quercetum mecsekense Jakucs & Fekete 1958 (31. §, 34. §), Rusco-Orno-Quercetum Soó 1971 p.p. (10. §), Tamo-Orno-Quercetum Horvát A. O. 1977 (2b. §, 10. §).

A dél-dunántúli hegyvidékek meredek, délies lejtőin, 250–600 m tengerszint feletti magasságban kialakult, többnyire extrazonális társulás, esetenként zonális helyzetben is előfordulhat. Állományai meszes alapkőzeteken, elsősorban mészkövön kifejlődő száraz, törmelékes rendzinatalajon vagy hegylábi löszborításon kialakult mélyebb, félszáraz, barna erdőtalajon, mindig igen meleg és száraz mikroklímájú termőhelyeken fejlődnek ki.

Alacsony vagy közepes magasságú erdők, általában 8–15 m magas koronaszinttel, amely többnyire lazán vagy közepesen záródik, lehet egy- vagy kétszintű, amely az alsóbb szintekbe sok fényt ereszt be. A fák törzse a sekélyebb talajú termőhelyeken többnyire mélyen ágas vagy leveles, görbe, lassú növekedésű, a mélyebb talajokon a növekedésük jobb, ilyenkor a koronaszint kétszintű, a felsőt a tölgyek, a domináns olasz tölgy (Quercus virgiliana), valamint a kísérő molyhos tölgy (Q. pubescens), az aranytölgy (Q. dalechampii) és a cser (Q. cerris), az alsót a virágos kőris (Fraxinus ornus) és az ezüsthárs (Tilia tomentosa) alkotják.

A társulás cserje- és gyepszintje jól fejlett, fajgazdag, és fontos sajátossága, hogy gyakran összefüggő szőnyegként, sőt a bokrokra és a fatörzsekre is felkúszó függönyként liánok, a pirítógyökér és a jerikói lonc (Tamus communis, Lonicera caprifolium) borítják.

Egyike a fajokban leggazdagabb társulásainknak, és különösen a szubmediterrán fajok tekintetében kiemelkedően gazdag, sok ritka, védett fajjal, amilyen a bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica), a majomkosbor (Orchis simia) és a szarvas bangó (Ophrys scolopax subsp. cornuta). A gyepszint fáciesképző fajai az egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora), az erdei és a tollas szálkaperje (Brachypodium sylvaticum, B. pinnatum), a deres és a lappangó sás (Carex flacca, C. humilis), a magyar rozsnok (Bromus pannonicus) és a pusztai csenkesz (Festuca rupicola).

Jellemző és a középhegységi molyhos tölgyesektől részben megkülönböztető fajai a cserjeszintben az aranyeső (Laburnum anagyroides) és a házi berkenye (Sorbus domestica), a gyepszintben a fényes galaj (Galium lucidum), az olasz harangvirág (Campanula bononiensis), a karcsú gyöngyike (Muscari tenuiflorum), a majomkosbor (Orchis simia), az illatos hunyor (Helleborus odorus), a fehér ibolya (Viola alba), a baranyai peremizs (Inula spiraeifolia), a pázsitos és a tarka nőszirom (Iris graminea, I. variegata), a szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus). Konstans fajai a nagy ezerjófű (Dictamnus albus), a magyar repcsény (Erysimum odoratum), a színeváltó kutyatej (Euphorbia polychroma), a cserlevelű saláta (Lactuca quercina subsp. sagittata), az erdei gyöngyköles (Buglossoides purpureo-coerulea), a sátoros margitvirág (Chrysanthemum corymbosum) és a sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys).

DDt (Mecsek, Villányi-hg).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero