Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai


6. Cirsio pannonici-Quercetum pubescentis Less 1998 (Magyar aszatos dolomittölgyes)
Bas.: Cirsio pannonici-Quercetum pubescenti-petraeae Less 1991 (2b. §, 10. §).
Edafikus, reliktum jellegű, melegkedvelő tölgyes társulás a Corno-Quercetum és a cseres-tölgyes öv határán. Állományai közepes tengerszint feletti magasságban (550–650 m) alakulnak ki, mérsékelten meredek, nyugatias dolomitlejtőkön, nem túl sekély rendzina jellegű talajokon.
A 10–20 m magas, lazán záródó (60–75%), főleg molyhos tölgy (Quercus pubescens) alkotta koronaszint a melegkedvelő tölgyes (Corno-Quercetum) állományaira emlékeztet, nagy különbség azonban a cserjeszint fejletlensége, amely alatt teljesen záródó, magas, fajgazdag gyepszint alakul ki.
A koronaszintben az uralkodó molyhos tölgy mellett domináns lehet a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea s.l.), hozzá társul a cser (Q. cerris) és a lisztes berkenye (Sorbus aria s.l.). A rendkívül fajgazdag gyepszintben az uralkodó tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) mellett nagy borítású pázsitfű még a fényindikátor (Dactylis polygama) és az enyhe kilúgzást jelző erdei nádtippan (Calamagrostis arundinacea). Jellemző az orchideák nagy számban való előfordulása (Cypripedium calceolus, Anacamptis pyramidalis, Gymnadenia conopsea, Epipactis atrorubens, Orchis mascula subsp. signifer, O. militaris, Epipactis helleborine, Cephalanthera spp.), továbbá helyileg a magyar aszat (Cirsium pannonicum), a foltos véreslapu (Hypochoeris maculata) és a nagyvirágú gyíkfű (Prunella grandiflora). Állandó kísérők a piros gólyaorr (Geranium sanguineum), a kárpáti méhfű (Melittis carpatica), a citromkocsord (Peucedanum oreoselinum), a közönséges méreggyilok (Vincetoxicum hirundinaria), a sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys), a szürke galaj (Galium glaucum), valamint számos további Aceri-Quercion és Quercetea pubescentis-petraeae jellegű erdőssztyeppfaj. A szintén dolomiton kialakult nyúlfarkfüves olasz tölgyestől többek közt a domináns nyúlfarkfű, a cserszömörce, valamint a törpecserjék (Daphne cneorum ssp. cneorum, Genista pilosa, Hippocrepis comosa) hiánya különbözteti meg.
Fejletlen cserjeszintje következtében a Polygalo-Brachypodietummal alkot mozaikos állományokat, bokorerdő stádium nélkül. Az állomány ritkítása, legeltetésekövetkeztében erdőssztyepp jellegű állományokká alakulhat. Ahol a dolomitgerinceket mészkő vonulatok váltják fel, a mészkövön cseres-tölgyes állományok helyettesítik.
ÉK (Bükk).

Magyarország növénytársulásai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave