Borhidi Attila

Magyarország növénytársulásai

9. Convallario-Quercetum roboris Soó (1939) 1957 (Nyírségi gyöngyvirágos tölgyes)

A gyöngyvirágos tölgyesek az árterekből kiemelkedő magasabb térszínek sík felszínein vagy igen enyhe hajlatokon alakulnak ki. Nem klímazonális társulás, de a legtöbb állománya az ország erdőssztyepp-zónájához kötött.

Alapkőzete meszes vagy kissé savanyú, általában folyami eredetű homokon fordul elő. Az erdőtalaj minősége szempontjából a szemcse finomsága-durvasága, az ásványi anyagok – szilikátok –, illetve a kolloidok mennyisége a meghatározó. Kedvező az erdőtalajok kialakulására az ún. kovárványcsíkok megjelenése is. Állományai elsősorban a Nyírségben fejlődtek ki, humuszban gazdag agyagbemosódásos, barna erdőtalajokon, északias buckalejtőkön, vagy a talajvíztől mérsékelten befolyásolt területeken. A Duna–Tisza közén természetes körülmények között a talajvízszint kb. 2-3 m mélységben található az állományok alatt.

Jó vagy közepes növekedésű, zárt lombkoronájú erdők, általában 20–25 m magas fákkal, fejlett és gazdag cserjeszinttel. A gyepszint mozaikos, helyenként erősen fejlett, máshol visszaszorul. A koronaszintet elsősorban a kocsányos tölgy (Quercus robur) alkotja. Mellette szerepe lehet a vadkörtének (Pyrus pyraster), a mezei szilnek (Ulmus campestris), a mezei juharnak (Acer campestre) és a rezgő nyárnak (Populus tremula). A Nyírségben az ezüst hárs (Tilia tomentosa) is elegyedik a közönséges nyírrel (Betula pendula). A Duna–Tisza közén fontos szerepe van a felső szintben a fehér és szürke nyárnak (Populus alba, P. x canescens). A cserjeszint állandóbb elemei a galagonya (Crataegus monogyna), a veresgyűrűsom (Cornus sanguinea), a fagyal (Ligustrum vulgare), gyakoribb még a kökény (Prunus spinosa), a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), a kutyabenge (Rhamnus cathartica) és a fekete bodza (Sambucus nigra). Az aljnövényzetben faciesalkotó a gyöngyvirág (Convallaria majalis), a széleslevelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium) és a szálkás tarackbúza (Elymus caninus).

A Nyírségből leírt gyöngyvirágos tölgyest (Convallario-Quercetum roboris) a Duna–Tisza közitől sok faj jelenléte különbözteti meg, így az édesgyökerű páfrány (Polypodium vulgare), a zörgő here (Trifolium aureum), a fekete lednek (Lathyrus niger), a cserebükköny (Vicia dumetorum), a barna gólyaorr (Geranium phaeum), az erdei fejvirág (Cephalaria pilosa), a keleti, a hegyi és a nagyvirágú ibolya (Viola suavis, V. montana, V. riviniana), a ligeti aggófű (Senecio nemorensis), az olocsán csillaghúr (Stellaria holostea), a kardlevelű és a fehér sisakvirág (Cephalanthera longifolia, C. damasonium), az ágas rozsnok (Bromus ramosus) stb. A Duna–Tisza köze gyöngyvirágos tölgyeseiben (Polygonato latifoliae-Quercetum roboris) sokszor uralkodó a fagyal. E társulás itt valószínűleg jóval fajszegényebb volt eredetileg is, mint a Nyírségben. A tömeges fajok azonban jórészt közösek, így a Convallaria majalis, Brachypodium sylvaticum, Glechoma hirsuta, Polygonatum latifolium.

A Nyír., D–T köze és (egykor) a Kis-A.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 746 3

Biológia

Ez az első alkalom, hogy Magyarország növénytársulásairól oktatási célokat szolgáló, tankönyv jellegű, teljességre törekvő áttekintés és részletes tárgyalás készült. A könyv egy szerény de fontos állomás kíván lenni abban a folyamatban, amely hazánk természeti örökségének számbavételét, fenntartását és védelmét szolgálja, egyben összehasonlító alap, etalongyűjtemény annak az egyre gyorsuló változásnak a mérésére és diagnosztizálására, amelyet természeti környezetünk rohamos átalakulásával kapcsolatban nap mint nap észlelünk. A könyv egyúttal hozzájárulás is ahhoz a hasonló célú nemzetközi (EU) programhoz, amely az „Európa növénytakarójának felmérése" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az idevágó tudományos ismeretek különböző mélységű adagolásával egyszerre szeretné szolgálni az oktatást, a szakképzést és a gyakorlati (erdészeti és mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi) szakemberek munkáját. 56 oldal színes melléklet segíti a legjellemzőbb növénytársulások megismerését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borhidi-magyarorszag-novenytarsulasai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero