Kiss Judit (szerk.)

Stratégiaváltás a világgazdaságban

A nemzetköziesedés intézményi összetevői

Az alábbi dolgozatban azokat az intézményi összetevőket vizsgálom meg, amelyek India világgazdasági integrációját előmozdították, és segítik ma is. Elsősorban az indiai vállalatok nemzetköziesedését vizsgálom meg közelebbről, ugyanis ez az a felhajtó erő, ami meghatározza ma is a külkereskedelmi kapcsolatok orientációját és ezáltal az indiai gazdaság egészének fokozatos megnyílását a világgazdaság felé. A multinacionális vállalatokról szóló legtöbb kutatás a nyugati vállalatok tapasztalataira épül, miközben a világgazdaság szerkezete egyre inkább többpólusúvá (multipolárissá) válik (Gerőcs, 2016, 2017). A folyamat mögött húzódó erők a fejlődő országok vállalatainak növekvő világpiaci részesedésére, illetve a globális értékláncokon belüli egyre intenzívebb szakosodásukra vezethető vissza (Smith et al., 2002; Gereffi et al., 2005; Coe et al., 2008). Már számottevő az irodalma annak, hogy a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) cégeinek hogyan nőtt meg a nemzetközi szerepe, és ennek milyen geopolitikai hatásai vannak a világgazdaság és a világrendszer működésének egészére (Ramamurti–Singh, 2009; Sheppard, 2012; May–Nölke, 2013).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 268 1

Gazdaság

A gazdasági növekedés mind a közgazdaságtan, mind az általános közvélemény számára az egyik legfontosabb és leginkább vitatott téma. A növekedési stratégia ezért a gazdaság- és külgazdaság-politika egyik központi kérdése. Vajon az exportorientáció vagy a belső kereslet növelése segítette/segíti-e jobban a növekedés beindítását a 2008-as világgazdasági válságot követően?

E könyv hat ország – Brazília, Dél-Korea, India, Japán, Kína és Törökország – exportösztönző és importhelyettesítő gazdaságpolitikáiról ad kiváló elemzést. A következtetések a döntéshozók és a gazdaságpolitika alakítói számára egyaránt hallatlanul érdekesek és tanulságosak. Bár Magyarország mint EU-tagállam sajátos helyzetben van az elemzett hat országhoz képest, az egyes tanulmányok tanulságai teljes mértékben relevánsak a magyar gazdaságpolitika szempontjából is. A kérdést érintő gazdag irodalom alapos feldolgozása a szűkebb szakmai érdeklődők számára is hasznos és érdekes olvasmány.

Palánkai Tibor, akadémikus

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-strategiavaltas-a-vilaggazdasagban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero