Drexler Dóra

Táj és tájértelmezés

A táj jelentésváltozásának összehasonlító kultúrtörténeti vizsgálata Anglia, Franciaország, Németország és Magyarország példáján


Táj a kertek határain túl – rendi-patriotista és polgári tájfelfogások 1800 körül

1800 körül, az imént bemutatott tájképi kertek létrejöttével párhuzamosan, kialakult egy antifeudális, polgári tájértelmezés is, mely már maga mögött hagyta a tájképi kert kifejezési formáit. Az egyre bővülő kisnemesi és nemesi ranggal nem rendelkező rétegek magukévá tették a természetbe való visszatérés rousseau-i eszméjét és polgári társadalomideáljuk jelképének tekintették azt. Azon társadalomideáljuk jelképének tehát, mely immár szemben állt mind az abszolutizmussal, mind pedig a feudalizmussal és a rendi társadalmi struktúrával. A „természetes” társadalomról alkotott polgári eszmény kifejezési formája Magyarországon is a határokat átlépő „szabad” táj lett, mely zabolázatlan volt, de semmiképpen sem vad. A polgári társadalomeszményt az uralkodó politikai viszonyok között azonban nem lehetett megvalósítani. Valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy a magyar polgári tájfelfogást a rousseau-i erkölcsi tartalmon kívül egyfajta érzékenység hatotta át, mely, ellentétben az angol és a francia polgári tájértelmezésekkel, rezignációt, és nem a természet uralásának eszméjét fejezte ki. A polgári érzékenység nálunk inkább a német polgári szentimentalizmushoz hasonlított (lásd a 4.4.3. fejezetet), és abban a tekintetben, hogy vigaszt kívánt nyújtani egy társadalomideál megvalósíthatatlanságáért, a magyar rendi-patriotista nemesség érzékenységével volt rokon.

Táj és tájértelmezés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 947 4

Mi a táj? Mit jelent számunkra és miért? Milyen gondolatokat, ideálokat és formákat társítunk hozzá, és hogyan alakult ki, illetve változott meg a róla alkotott elképzelésünk az idők folyamán? A könyv, amit az Olvasó a kezében tart, ezekkel a tájkutatás szempontjából alapvető kérdésekkel foglalkozik, méghozzá egy nemzetközi összehasonlítás keretében. Nem elsősorban a tájfogalom és a tájábrázolás bölcsőit, a reneszánsz Itáliát és a 16. századi Németalföldet vizsgálja, hanem Anglia, Franciaország, Németország és Magyarország példáján keresztül mutatja be az európai tájfelfogások jelenkori sokszínűségét és annak kultúrtörténeti okait.

Ajánljuk e könyvet minden tájjal foglalkozó hallgató, kutató, oktató és gyakorló szakember számára. Továbbá mindazoknak, akik árnyaltabb képet szeretnének kapni a természetről, a társadalomról, valamint az ember ezekben játszott szerepéről alkotott európai elképzelések történetéről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/drexler-taj-es-tajertelmezes//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave