Borbély Gábor

Civakodó angyalok

Univerzálék és egyedi fogalmak

Az ockhami szemantika, amint láthattuk, a tradicionális szemantikával ellentétben úgy épül föl, hogy nem tekinti az általános terminusok szignifikátumát univerzális dolognak. Ockham úgy gondolta, hogy egyáltalán nem léteznek univerzális dolgok. Az álláspontja mellett az Ordinatióban és a Quodlibeta septemben is részletesen érvelt (Ordinatio, dist. 2, q. 4–8; Quodl. V., q. 12–13). Ennek során bizonyítani kívánta, hogy az univerzálékkal kapcsolatos, általa vizsgált elméletek (ezek mindenekelőtt Aquinói Tamás, Duns Scotus, William of Alnwick, Henricus de Harclay, valamint Walter Burley álláspontját tükrözik) ellentmondásosak vagy legalábbis nem egyeztethetők össze azzal, hogy egy dolog létezése kizárólag abban a három esetben feltételezhető, amit Ockham az Ordinatióban említ (lásd 16.3.4.).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 431 9

Filozófia

„Ha tehát sem klerikus, sem laikus, sem pedig szerzetes nem vagy, akkor képtelen vagyok kitalálni, hogy milyen néven nevezzelek. (…) A nevek ugyanis el szokták veszíteni tulajdonképpeni jelentésüket akkor, amikor az általuk jelölt dolgok megszűnnek tökéletesek lenni. Ha eltávolítjuk a ház tetejét vagy a falát, akkor a házat csak tökéletlen háznak nevezzük. Hasonlóképpen: ha azt a testrészt, amely férfivá tesz, eltávolítjuk, téged nem Péternek, hanem tök-életlen Péternek kell, hogy nevezzünk” (Roscellinus levele Petrus Abaelardushoz).

„Az ember valamennyi törekvése között a bölcsességre irányuló a legtökéletesebb, a legmagasztosabb, a leghasznosabb és a legörömtelibb. A legtökéletesebb azért, mert amilyen mértékben törekszik az ember a bölcsességre, oly mértékben részesül - legalábbis valamelyest - az igaz boldogságban (…). A legmagasztosabb viszont azért, mert az ember a leginkább ennek révén válik az Isten hasonmásává, aki mindent a bölcsességben hozott létre; s mivel a hasonlóság a szeretet oka, a bölcsességre irányuló törekvés mindenekelőtt a barátság révén köt össze bennünket Istennel (…). A leghasznosabb pedig azért, mert a bölcsesség révén jutunk el a halhatatlanság birodalmába: a bölcsesség kívánása tehát elvezet az örök uralomhoz. A legörömtelibb végül azért, mert nincsen keserűség a társaságában; nincsen bosszúság a vele való élésben, hanem csak vígság és öröm” (Aquinói Szent Tamás, Summa contra gentiles, Első könyv, Második fejezet).

Hivatkozás: https://mersz.hu/borbely-civakodo-angyalok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero