Európai uniós politikák
Ország | 1960 | 1965 | 1970 | 1975 | 1980 | 1985 | 1990 | 1995 | 2000 | 2005 | 2010 | 2015 | 2020* |
Ausztria | 102 | 99 | 101 |
107 | 110 | 110 | 109 | 112 | 112 | 112 | 115 | 119 | 119 |
Belgium | 101 | 102 | 103 | 106 | 108 | 105 | 105 | 107 | 107 | 107 | 109 |
109 | 107 |
Dánia | 115 | 116 | 112 | 105 | 103 | 110 | 102 | 108 | 109 | 109 | 117 |
117 | 118 |
Egyesült Királyság | 113 | 104 | 95 | 92 | 89 | 94 | 95 | 97 | 100 |
104 | 98 | 100 | 97 |
Finnország | 86 | 86 | 87 | 95 | 96 | 101 | 102 | 93 | 102 | 102 | 106 |
101 | 102 |
Franciaország | 94 | 95 | 97 | 100 | 101 | 99 | 99 | 99 | 99 | 99 | 98 |
97 | 96 |
Görögország | 58 | 71 | 83 | 91 | 91 | 83 | 74 | 73 | 74 |
82 | 77 | 64 | 65 |
Hollandia | 123 | 119 | 118 | 114 | 112 | 108 | 107 | 111 | 121 | 120 | 123 |
120 | 120 |
Írország | 68 | 66 | 65 | 68 | 69 | 70 | 77 | 90 | 115 | 129 | 118 |
164 | 180 |
Luxemburg | 163 | 151 | 142 | 141 | 138 | 146 | 173 | 188 | 210 | 218 | 233 |
245 | 232 |
Németország** | 131 | 128 | 123 | 120 | 124 | 125 | 122 | 113 | 105 |
104 | 109 | 114 | 114 |
Olaszország | 88 | 92 | 101 | 100 | 104 | 104 | 104 | 106 | 103 | 96 | 95 |
90 | 88 |
Portugália | 44 | 49 | 52 | 55 | 58 | 56 | 65 | 68 | 72 | 73 | 74 |
71 | 73 |
Spanyolország | 62 | 72 | 75 | 81 | 73 | 72 | 76 | 77 | 82 | 89 | 87 |
84 | 87 |
Svédország | 132 |
133 | 127 | 125 | 116 | 119 | 113 |
108 | 112 | 109 | 115 | 115 | 111 |
Bulgária | – |
– | – | – | – | – | 38 |
37 | 24 | 32 | 40 | 43 | 50 |
Ciprus | – |
– | – | – |
– | – | 73 | 81 | 81 | 89 | 91 | 75 | 82 |
Csehország | – | – | – | – | – | – | 70 | 65 | 62 | 70 | 75 | 80 | 86 |
Észtország | – | – | – | – | – | – | 29 | 30 | 36 | 53 | 59 | 70 | 77 |
Horvátország | – | – | – | – | – | – | – | 39 | 42 | 49 | 54 | 55 | 61 |
Lengyelország | – | – | – | – | – | – | 35 | 37 | 41 | 45 | 57 | 63 | 71 |
Lettország | – | – | – | – | – | – | 48 | 26 | 31 | 44 | 48 | 59 | 68 |
Litvánia | – |
– | – | – |
– | – | 50 | 28 | 32 | 47 | 55 | 69 | 78 |
Magyarország | – | – | – | – | – | – | 44 | 44 | 45 | 55 | 59 | 63 | 68 |
Málta | – |
– | – | – |
– | – | 57 | 66 | 70 | 71 | 76 | 86 | 97 |
Románia | – |
– | – | – |
– | – | 29 | 26 | 22 | 31 | 46 | 52 | 63 |
Szlovákia | – | – | – | – | – | – | 36 | 41 | 43 | 53 | 68 | 71 | 76 |
Szlovénia | – | – | – | – | – | – |
69 | 64 | 69 | 77 | 76 | 75 | 84 |
EU28 | – | – |
– | – | – | – | – | 86 |
86 | 88 | 91 | 92 | 94 |
Tartalomjegyzék
- EURÓPAI UNIÓS POLITIKÁK
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés (Kengyel Ákos)
- 1. fejezet. Az európai integráció fejlődése (Kőváriné Ignáth Éva)
- 1.1. Európai egység – történelmi távlatból
- 1.2. Politikai, gazdasági, katonai együttműködés – az integráció kezdete
- 1.3. Az ötvenes évek integrációs folyamatai – öt közösség helyett három
- 1.4. A hatvanas évek integrációja – nagy lépések és üres székek
- 1.5. Az első bővülés, a monetáris és politikai együttműködés a világgazdasági folyamatok árnyékában
- 1.6. Bővülés és az egységes belső piac programja a nyolcvanas években
- 1.7. Az Európai Unió és a kilencvenes évek folyamatai
- 1.8. Az Európai Unió a 21. század elején – Tizenötökből Huszonnyolcak és a Brexit
- 1.9. Az előttünk álló 21. század
- Irodalom
- 1.1. Európai egység – történelmi távlatból
- 2. fejezet. Az Európai Unió intézményrendszere (Komanovics Adrienne)
- 3. fejezet. A belső piac: a négy alapszabadság biztosítása (Rácz Rita)
- 3.1. A belső piac létrehozásának és kiteljesítésének folyamata
- 3.2. A belső piac szabályozásának alapvetései
- 3.3. Az áruk szabad mozgása
- 3.4. A személyek szabad mozgása
- 3.5. A letelepedés szabadsága
- 3.6. A szolgáltatásnyújtás szabadsága
- 3.7. A tőke szabad mozgása és a fizetési műveletek szabadsága
- Irodalom
- 3.1. A belső piac létrehozásának és kiteljesítésének folyamata
- 4. fejezet. Versenypolitika (Papp Mónika)
- 5. fejezet. Közös kereskedelempolitika – külgazdasági kapcsolatrendszer (Vigh László)
- 5.1. A közös kereskedelempolitika tartalma
- 5.2. A kereskedelempolitika intézményi háttere és a kapcsolatok típusai
- 5.3. A külgazdasági szerződésrendszer
- 5.4. Az Európai Unió nem kereskedelmi szerződéses kapcsolatai
- 5.5. Kereskedelem három meghatározó partnerrel és a kapcsolatok jövője
- Irodalom
- 6. fejezet. A Gazdasági és Monetáris Unió és a gazdasági kormányzás (Ferkelt Balázs)
- 6.1. A gazdasági és monetáris unió elméleti alapja: az optimális valutaövezetek elmélete
- 6.2. A gazdasági és monetáris együttműködés szükségessége és fejlődése az európai integrációban
- 6.3. A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósítása és működése
- 6.4. A Gazdasági és Monetáris Unió 1999 és 2008 közötti működésének értékelése
- 6.5. A világméretű pénzügyi és gazdasági válság, valamint a szuverén adósságválság hatása az eurózónára. A gazdasági kormányzás alapjainak meghatározása
- 6.6. A Gazdasági és Monetáris Unió jövője
- Irodalom
- 6.1. A gazdasági és monetáris unió elméleti alapja: az optimális valutaövezetek elmélete
- 7. fejezet. Kohéziós politika (Kengyel Ákos)
- 7.1. A regionális politika szükségessége
- 7.2. Az uniós szintű regionális politika kialakulása és fejlődése
- 7.3. A közös szabályozási háttér
- 7.4. A támogatásokat nyújtó alapok feladatai
- 7.5. A támogatások nagysága és felzárkózásban játszott szerepe
- 7.6. Az uniós politika hatása a nemzeti fejlesztéspolitikák működésére
- Irodalom
- 8. fejezet. Ipar- és kutatás-fejlesztési politika (Kengyel Ákos)
- 9. fejezet. Közös agrárpolitika (Halmai Péter)
- 9.1. Előzmények, koncepcionális alapok
- 9.2. A közös agrárpolitika szerkezete
- 9.3. A közös agrárpolitika eredeti árszabályozási modelljének működése. A rendszer alapproblémája
- 9.4. A KAP-reform és előzményei
- 9.5. A KAP-reform további útja
- 9.6. A közvetlen kifizetések jelenlegi rendszere
- 9.7. A KAP 2020 utáni rendszere
- 9.8. A reformok fő jellemzői és a szabályozás jövője
- Irodalom
- 9.1. Előzmények, koncepcionális alapok
- 10. fejezet. Környezeti politika (Horváth Zsuzsanna)
- 11. fejezet. Közlekedéspolitika (Kengyel Ákos)
- 12. fejezet. Energiapolitika (Hegedüs Krisztina – Hajszik Gábor)
- 12.1. Az energiafelhasználás forrásai és az importfüggőség
- 12.2. Az energiapolitikai szabályozási keretek fejlődése
- 12.3. Hosszú távú klíma- és energiapolitikai célok
- 12.4. Az Energiaunióról szóló keretterv
- 12.5. A Tiszta Energia Csomag
- 12.6. Az energiapolitika értékelése és jövőbeli fejlődési irányai
- Irodalom
- 12.1. Az energiafelhasználás forrásai és az importfüggőség
- 13. fejezet. Foglalkoztatás- és szociálpolitika (Fóti Klára)
- 13.1. A foglalkoztatás- és szociálpolitika helye, legfontosabb területei és szereplői
- 13.2. A foglalkoztatás- és szociálpolitika uniós szintű kezelésének kialakulása, fejlődése és eszközei
- 13.2.1. Szociálpolitikai jogalkotás: a Római Szerződéstől a Szociális Chartáig
- 13.2.2. A Szociális Charta tartalma, jelentősége
- 13.2.3. Az elkülönített közösségi foglalkoztatáspolitika létrejötte és az Európai Foglalkoztatási Stratégia
- 13.2.4. Az ezredfordulót és a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követő fontosabb szociálpolitikai változások
- 13.2.1. Szociálpolitikai jogalkotás: a Római Szerződéstől a Szociális Chartáig
- 13.3. Válaszok a válságra: szélesebb körű koordináció és a szociális jogok megerősítése
- 13.4. Perspektívák, dilemmák
- Irodalom
- Függelék
- 13.1. A foglalkoztatás- és szociálpolitika helye, legfontosabb területei és szereplői
- 14. fejezet. Oktatási és képzési politika (Kengyel Ákos)
- 14.1. A megfelelő tudás és képességek fejlesztésének jelentősége
- 14.2. Az uniós szintű szerepvállalás céljai, területei
- 14.3. Az Erasmus+ program megvalósulása és jövője
- 14.4. Az Európai Felsőoktatási Térség létrehozása – a bolognai folyamat
- 14.5. Az európai oktatási térség létrehozásának jövőképe
- Irodalom
- 15. fejezet. Bel- és igazságügyi együttműködés: a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség (Mohay Ágoston)
- 15.1. A bel- és igazságügyi együttműködés története
- 15.2. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó általános rendelkezések
- 15.3. Határellenőrzés, bevándorlás és menekültügy
- 15.4. Menekültügy
- 15.5. Igazságügyi együttműködés polgári ügyekben
- 15.6. Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben
- 15.7. Rendőrségi együttműködés
- 15.8. A politika értékelése és irányai
- Irodalom
- 15.1. A bel- és igazságügyi együttműködés története
- 16. fejezet. Közös kül-, biztonság- és védelempolitika (Gálik Zoltán)
- 16.1. Korai kísérletek a közös kül- és biztonságpolitika létrehozására
- 16.2. A közös kül- és biztonságpolitika intézményesülése: Maastrichttól Amszterdamon át Nizzáig
- 16.3. A közös kül- és biztonságpolitika eszközei
- 16.4. Az önálló jogi személyiség kérdése
- 16.5. A közös biztonság- és védelempolitika kialakítása
- 16.6. Az Európai Unió katonai kapacitásainak kialakulása: az EU, a Nyugat-európai Unió és a NATO közeledése
- 16.7. Az európai polgári és katonai missziók
- 16.8. A közös kül- és biztonságpolitikai tevékenységek finanszírozása
- 16.9. A Lisszaboni Szerződés által létrehozott kül- és biztonságpolitikai keretek új elemei
- 16.10. Az állandó strukturált együttműködés (PESCO)
- 16.11. Az Európai Közös Kül- és Biztonságpolitika fejlődési irányai
- Irodalom
- 16.1. Korai kísérletek a közös kül- és biztonságpolitika létrehozására
- 17. fejezet. Nemzetközi fejlesztési politika (Paragi Beáta)
- 18. fejezet. A politikák finanszírozása: a közös költségvetés (Kengyel Ákos)
- 19. fejezet. Strukturális reformok és közös politikák az Európai Unióban (Halmai Péter)
- 19.1. Az európai növekedési potenciál kihívásai
- 19.2. Európai növekedési fordulat, új növekedési narratíva igénye
- 19.3. Középpontban a strukturális reformok
- 19.4. „Zöld” és méltányos növekedés, megosztott prosperitás
- 19.5. Gazdasági rugalmasság és GMU
- 19.6. A rugalmasság tényezői és a releváns politikák
- 19.7. Következtetések
- Irodalom
- 19.1. Az európai növekedési potenciál kihívásai
- A kötet szerzői
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 542 2
A könyv gazdasági, társadalmi, politikai, történelmi és jogi szempontokat is figyelembe véve elemzi az európai integrációs folyamat keretében létrehozott szakpolitikák működését. Az egyes politikák vizsgálata során a szerzők rávilágítanak az uniós szintű fellépés indokaira, bemutatják a politika céljait, a szabályozási keretek fejlődését és értékelik az adott szakpolitika működésének következményeit. Emellett a kötet tágabb összefüggésrendszerbe is elhelyezi az egyes szakpolitikák vizsgálatát. Az integrációs folyamat fejlődéstörténetét, az Európai Unió intézményrendszerét, a belső piac szabályozását bemutató fejezetek megalapozzák a szakpolitikák elemzését, ugyanakkor a záró fejezetek az uniós szintű költségvetésnek a szakpolitikai célok elérésében játszott szerepét, a strukturális reformok szükségességének szakpolitikai összefüggéseit vizsgálják meg. A szerzői munkaközösség – Kengyel Ákos egyetemi tanár (Jean Monnet Chair, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék) vezetésével – a kötet elkészítésével hozzá kíván járulni a hazai felsőoktatásban az európai tanulmányok terén folytatott oktató- és kutatómunka további fejlődéséhez. A könyv adott részei az alap- és mesterszakok, valamint a doktori képzés keretében is jól felhasználhatók az európai integrációs folyamattal foglalkozó szakirányú kurzusokhoz, elsősorban a nemzetközi tanulmányok, a nemzetközi gazdaság, a gazdaságpolitika, a jog és a politikatudomány területén. A kötet természetesen az európai integráció iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára is értékes és hasznos ismereteket nyújt az Európai Unió céljainak jobb megértéséhez.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kengyel-europai-unios-politikak//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero