Európai uniós politikák
25–54 éves korosztály | 55–74 éves korosztály | |||||
Ország | Alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya | Középfokú végzettséggel rendelkezők aránya | Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya | Alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya | Középfokú végzettséggel rendelkezők aránya | Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya |
Ausztria | 12,8 | 51,6 |
35,5 | 23,7 | 54,0 | 22,3 |
Belgium | 17,7 | 38,4 | 43,9 |
38,6 | 33,1 | 28,3 |
Bulgária | 16,7 | 53,6 |
29,7 | 24,1 | 54,6 | 21,2 |
Ciprus | 13,9 | 37,5 | 48,6 |
40,3 | 35,6 | 24,2 |
Csehország | 5,3 | 68,4 |
26,3 | 11,4 | 73,6 | 15,0 |
Dánia | 16,3 | 41,0 |
42,7 | 27,8 | 43,8 | 28,4 |
Egyesült Királyság | 17,4 | 36,7 | 45,9 | 28,2 | 38,4 |
33,4 |
Észtország | 10,9 |
47,0 | 42,1 | 14,8 | 48,0 | 37,2 |
Finnország | 9,1 | 44,8 |
46,1 | 23,5 | 40,5 | 36,0 |
Franciaország | 16,8 |
42,1 | 41,2 | 36,5 | 40,6 | 22,9 |
Görögország |
20,7 | 44,5 | 34,8 | 52,9 | 28,4 | 18,6 |
Hollandia | 17,4 | 41,1 |
41,5 | 37,7 | 36,8 | 25,5 |
Horvátország | 11,0 |
61,1 | 27,9 | 30,4 | 50,7 | 18,8 |
Írország | 12,7 |
36,2 | 51,0 | 39,6 | 32,8 | 27,6 |
Lengyelország | 6,2 |
57,7 | 36,2 | 16,5 | 68,4 | 15,1 |
Lettország | 10,3 | 53,0 |
36,7 | 10,4 | 64,5 | 25,0 |
Litvánia | 5,9 | 48,3 |
45,8 | 7,4 | 65,0 | 27,6 |
Luxemburg | 18,6 | 32,9 |
48,4 | 35,4 | 38,1 | 26,5 |
Magyarország | 13,8 |
58,9 | 27,3 | 22,9 | 59,1 | 18,0 |
Málta | 39,9 | 29,0 |
31,1 | 74,0 | 16,5 | 9,5 |
Németország | 13,3 |
56,6 | 30,1 | 14,9 | 59,3 | 25,8 |
Olaszország | 34,5 | 44,1 |
21,4 | 56,6 | 31,4 | 12,0 |
Portugália | 43,0 | 28,4 |
28,6 | 77,3 | 10,7 | 12,1 |
Románia | 20,0 | 59,6 |
20,3 | 38,1 | 53,7 | 8,3 |
Spanyolország | 35,7 |
23,5 | 40,9 | 61,9 | 16,9 | 21,3 |
Svédország | 13,0 |
40,7 | 46,3 | 23,8 | 44,8 | 31,4 |
Szlovákia | 7,3 | 65,4 |
27,3 | 14,0 | 71,0 | 15,0 |
Szlovénia | 8,8 | 54,9 |
36,3 | 22,7 | 57,5 | 19,8 |
EU-28 | 19,4 | 45,4 | 35,2 |
34,2 | 44,1 | 21,7 |
Tartalomjegyzék
- EURÓPAI UNIÓS POLITIKÁK
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés (Kengyel Ákos)
- 1. fejezet. Az európai integráció fejlődése (Kőváriné Ignáth Éva)
- 1.1. Európai egység – történelmi távlatból
- 1.2. Politikai, gazdasági, katonai együttműködés – az integráció kezdete
- 1.3. Az ötvenes évek integrációs folyamatai – öt közösség helyett három
- 1.4. A hatvanas évek integrációja – nagy lépések és üres székek
- 1.5. Az első bővülés, a monetáris és politikai együttműködés a világgazdasági folyamatok árnyékában
- 1.6. Bővülés és az egységes belső piac programja a nyolcvanas években
- 1.7. Az Európai Unió és a kilencvenes évek folyamatai
- 1.8. Az Európai Unió a 21. század elején – Tizenötökből Huszonnyolcak és a Brexit
- 1.9. Az előttünk álló 21. század
- Irodalom
- 1.1. Európai egység – történelmi távlatból
- 2. fejezet. Az Európai Unió intézményrendszere (Komanovics Adrienne)
- 3. fejezet. A belső piac: a négy alapszabadság biztosítása (Rácz Rita)
- 3.1. A belső piac létrehozásának és kiteljesítésének folyamata
- 3.2. A belső piac szabályozásának alapvetései
- 3.3. Az áruk szabad mozgása
- 3.4. A személyek szabad mozgása
- 3.5. A letelepedés szabadsága
- 3.6. A szolgáltatásnyújtás szabadsága
- 3.7. A tőke szabad mozgása és a fizetési műveletek szabadsága
- Irodalom
- 3.1. A belső piac létrehozásának és kiteljesítésének folyamata
- 4. fejezet. Versenypolitika (Papp Mónika)
- 5. fejezet. Közös kereskedelempolitika – külgazdasági kapcsolatrendszer (Vigh László)
- 5.1. A közös kereskedelempolitika tartalma
- 5.2. A kereskedelempolitika intézményi háttere és a kapcsolatok típusai
- 5.3. A külgazdasági szerződésrendszer
- 5.4. Az Európai Unió nem kereskedelmi szerződéses kapcsolatai
- 5.5. Kereskedelem három meghatározó partnerrel és a kapcsolatok jövője
- Irodalom
- 6. fejezet. A Gazdasági és Monetáris Unió és a gazdasági kormányzás (Ferkelt Balázs)
- 6.1. A gazdasági és monetáris unió elméleti alapja: az optimális valutaövezetek elmélete
- 6.2. A gazdasági és monetáris együttműködés szükségessége és fejlődése az európai integrációban
- 6.3. A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósítása és működése
- 6.4. A Gazdasági és Monetáris Unió 1999 és 2008 közötti működésének értékelése
- 6.5. A világméretű pénzügyi és gazdasági válság, valamint a szuverén adósságválság hatása az eurózónára. A gazdasági kormányzás alapjainak meghatározása
- 6.6. A Gazdasági és Monetáris Unió jövője
- Irodalom
- 6.1. A gazdasági és monetáris unió elméleti alapja: az optimális valutaövezetek elmélete
- 7. fejezet. Kohéziós politika (Kengyel Ákos)
- 7.1. A regionális politika szükségessége
- 7.2. Az uniós szintű regionális politika kialakulása és fejlődése
- 7.3. A közös szabályozási háttér
- 7.4. A támogatásokat nyújtó alapok feladatai
- 7.5. A támogatások nagysága és felzárkózásban játszott szerepe
- 7.6. Az uniós politika hatása a nemzeti fejlesztéspolitikák működésére
- Irodalom
- 8. fejezet. Ipar- és kutatás-fejlesztési politika (Kengyel Ákos)
- 9. fejezet. Közös agrárpolitika (Halmai Péter)
- 9.1. Előzmények, koncepcionális alapok
- 9.2. A közös agrárpolitika szerkezete
- 9.3. A közös agrárpolitika eredeti árszabályozási modelljének működése. A rendszer alapproblémája
- 9.4. A KAP-reform és előzményei
- 9.5. A KAP-reform további útja
- 9.6. A közvetlen kifizetések jelenlegi rendszere
- 9.7. A KAP 2020 utáni rendszere
- 9.8. A reformok fő jellemzői és a szabályozás jövője
- Irodalom
- 9.1. Előzmények, koncepcionális alapok
- 10. fejezet. Környezeti politika (Horváth Zsuzsanna)
- 11. fejezet. Közlekedéspolitika (Kengyel Ákos)
- 12. fejezet. Energiapolitika (Hegedüs Krisztina – Hajszik Gábor)
- 12.1. Az energiafelhasználás forrásai és az importfüggőség
- 12.2. Az energiapolitikai szabályozási keretek fejlődése
- 12.3. Hosszú távú klíma- és energiapolitikai célok
- 12.4. Az Energiaunióról szóló keretterv
- 12.5. A Tiszta Energia Csomag
- 12.6. Az energiapolitika értékelése és jövőbeli fejlődési irányai
- Irodalom
- 12.1. Az energiafelhasználás forrásai és az importfüggőség
- 13. fejezet. Foglalkoztatás- és szociálpolitika (Fóti Klára)
- 13.1. A foglalkoztatás- és szociálpolitika helye, legfontosabb területei és szereplői
- 13.2. A foglalkoztatás- és szociálpolitika uniós szintű kezelésének kialakulása, fejlődése és eszközei
- 13.2.1. Szociálpolitikai jogalkotás: a Római Szerződéstől a Szociális Chartáig
- 13.2.2. A Szociális Charta tartalma, jelentősége
- 13.2.3. Az elkülönített közösségi foglalkoztatáspolitika létrejötte és az Európai Foglalkoztatási Stratégia
- 13.2.4. Az ezredfordulót és a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követő fontosabb szociálpolitikai változások
- 13.2.1. Szociálpolitikai jogalkotás: a Római Szerződéstől a Szociális Chartáig
- 13.3. Válaszok a válságra: szélesebb körű koordináció és a szociális jogok megerősítése
- 13.4. Perspektívák, dilemmák
- Irodalom
- Függelék
- 13.1. A foglalkoztatás- és szociálpolitika helye, legfontosabb területei és szereplői
- 14. fejezet. Oktatási és képzési politika (Kengyel Ákos)
- 14.1. A megfelelő tudás és képességek fejlesztésének jelentősége
- 14.2. Az uniós szintű szerepvállalás céljai, területei
- 14.3. Az Erasmus+ program megvalósulása és jövője
- 14.4. Az Európai Felsőoktatási Térség létrehozása – a bolognai folyamat
- 14.5. Az európai oktatási térség létrehozásának jövőképe
- Irodalom
- 15. fejezet. Bel- és igazságügyi együttműködés: a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség (Mohay Ágoston)
- 15.1. A bel- és igazságügyi együttműködés története
- 15.2. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó általános rendelkezések
- 15.3. Határellenőrzés, bevándorlás és menekültügy
- 15.4. Menekültügy
- 15.5. Igazságügyi együttműködés polgári ügyekben
- 15.6. Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben
- 15.7. Rendőrségi együttműködés
- 15.8. A politika értékelése és irányai
- Irodalom
- 15.1. A bel- és igazságügyi együttműködés története
- 16. fejezet. Közös kül-, biztonság- és védelempolitika (Gálik Zoltán)
- 16.1. Korai kísérletek a közös kül- és biztonságpolitika létrehozására
- 16.2. A közös kül- és biztonságpolitika intézményesülése: Maastrichttól Amszterdamon át Nizzáig
- 16.3. A közös kül- és biztonságpolitika eszközei
- 16.4. Az önálló jogi személyiség kérdése
- 16.5. A közös biztonság- és védelempolitika kialakítása
- 16.6. Az Európai Unió katonai kapacitásainak kialakulása: az EU, a Nyugat-európai Unió és a NATO közeledése
- 16.7. Az európai polgári és katonai missziók
- 16.8. A közös kül- és biztonságpolitikai tevékenységek finanszírozása
- 16.9. A Lisszaboni Szerződés által létrehozott kül- és biztonságpolitikai keretek új elemei
- 16.10. Az állandó strukturált együttműködés (PESCO)
- 16.11. Az Európai Közös Kül- és Biztonságpolitika fejlődési irányai
- Irodalom
- 16.1. Korai kísérletek a közös kül- és biztonságpolitika létrehozására
- 17. fejezet. Nemzetközi fejlesztési politika (Paragi Beáta)
- 18. fejezet. A politikák finanszírozása: a közös költségvetés (Kengyel Ákos)
- 19. fejezet. Strukturális reformok és közös politikák az Európai Unióban (Halmai Péter)
- 19.1. Az európai növekedési potenciál kihívásai
- 19.2. Európai növekedési fordulat, új növekedési narratíva igénye
- 19.3. Középpontban a strukturális reformok
- 19.4. „Zöld” és méltányos növekedés, megosztott prosperitás
- 19.5. Gazdasági rugalmasság és GMU
- 19.6. A rugalmasság tényezői és a releváns politikák
- 19.7. Következtetések
- Irodalom
- 19.1. Az európai növekedési potenciál kihívásai
- A kötet szerzői
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 542 2
A könyv gazdasági, társadalmi, politikai, történelmi és jogi szempontokat is figyelembe véve elemzi az európai integrációs folyamat keretében létrehozott szakpolitikák működését. Az egyes politikák vizsgálata során a szerzők rávilágítanak az uniós szintű fellépés indokaira, bemutatják a politika céljait, a szabályozási keretek fejlődését és értékelik az adott szakpolitika működésének következményeit. Emellett a kötet tágabb összefüggésrendszerbe is elhelyezi az egyes szakpolitikák vizsgálatát. Az integrációs folyamat fejlődéstörténetét, az Európai Unió intézményrendszerét, a belső piac szabályozását bemutató fejezetek megalapozzák a szakpolitikák elemzését, ugyanakkor a záró fejezetek az uniós szintű költségvetésnek a szakpolitikai célok elérésében játszott szerepét, a strukturális reformok szükségességének szakpolitikai összefüggéseit vizsgálják meg. A szerzői munkaközösség – Kengyel Ákos egyetemi tanár (Jean Monnet Chair, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék) vezetésével – a kötet elkészítésével hozzá kíván járulni a hazai felsőoktatásban az európai tanulmányok terén folytatott oktató- és kutatómunka további fejlődéséhez. A könyv adott részei az alap- és mesterszakok, valamint a doktori képzés keretében is jól felhasználhatók az európai integrációs folyamattal foglalkozó szakirányú kurzusokhoz, elsősorban a nemzetközi tanulmányok, a nemzetközi gazdaság, a gazdaságpolitika, a jog és a politikatudomány területén. A kötet természetesen az európai integráció iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára is értékes és hasznos ismereteket nyújt az Európai Unió céljainak jobb megértéséhez.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kengyel-europai-unios-politikak//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero