Tartalomjegyzék

• MÉLYINTEGRÁCIÓ • A Gazdasági és Monetáris Unió ökonómiája
• Impresszum
• BEVEZETÉS
• chevron_right1. A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI ALAPJAI
  • chevron_right1.1. A gazdasági integráció európai konstrukciója
    • 1.1.1. Gazdasági integráció, integrációs lépcsőfokok
    • 1.1.2. Integráció és szuverenitás
    • 1.1.3. Integrációelméletek
    • 1.1.4. Az integráció középpontjában
  • chevron_right1.2. A preferenciális kereskedelmi liberalizáció hatásai
    • 1.2.1. A vámunió hatásai: kereskedelemteremtés és kereskedelemeltérítés
    • 1.2.2. Dinamikus hatások
    • 1.2.3. Kereskedelmi integráció: egyre növekvő nyitottság
  • chevron_right1.3. A gazdasági integráció hatásainak mérése
    • 1.3.1. A vámunió hatásai. Összefoglaló megjegyzések
    • 1.3.2. Közös piac, belső piac
    • 1.3.3. A gazdasági unió hatásai
  • 1.4. Európai integráció és növekedési elmélet
  • chevron_right1.5. Piacméret és méretgazdaságosság
    • 1.5.1. BE-COMP görbék, zárt gazdaság
    • 1.5.2. Az európai liberalizáció hatása
    • 1.5.3. Állami támogatás és versenypolitika
  • 1.6. Dinamikus hatások: szélesebb kereskedelem- és növekedéselméleti dimenzióban
  • chevron_right1.7. Regionális integráció és ágazaton belüli kereskedelem
    • 1.7.1. Liberalizáció és ágazaton belüli kereskedelem
    • 1.7.2. Monetáris unió és ágazaton belüli kereskedelem
    • 1.7.3. Ágazaton belüli kereskedelem és üzleti ciklus szinkronizáció
    • 1.7.4. Kereskedelmi expanzió, alkalmazkodási költségek, ágazaton belüli kereskedelem
• chevron_right2. MÉLY INTEGRÁCIÓ: KONCEPCIÓ, KERETEK, MÓDSZERTAN
  • 2.1. „Mély integráció” kereskedelempolitikai értelemben
  • 2.2. Mély integráció: a megállapodások heterogenitása
  • 2.3. Átalakuló kapcsolatok, új típusú kereskedelmi megállapodások. Az EU bővülő és mélyülő kapcsolati rendszere
  • chevron_right2.4. Az EU-tagság előnyei. A brit példa
    • 2.4.1. Kereskedelem
    • 2.4.2. Pénzügyi kapcsolatok
    • 2.4.3. Külföldi közvetlen beruházások (FDI)
    • 2.4.4. Migráció
  • chevron_right2.5. A mély integráció hatásai
    • 2.5.1. Dinamikus hatások
    • 2.5.2. Differenciált integráció, dezintegráció
    • 2.5.3. Non-Europe: makrogazdasági hatások
  • 2.6. Mély integráció versus „mélyintegráció”
  • chevron_right2.7. A mélyintegráció modelljének fő jellemzői
    • 2.7.1. Mély piaci integráció: a nem vámjellegű akadályok leépítése
    • 2.7.2. A tényezőmozgások liberalizálása
    • 2.7.3. Dinamikus hatások: növekvő termelékenység, növekedési bónusz
    • 2.7.4. Konvergenciamechanizmusok
    • 2.7.5. Monetáris integráció, egységes valuta
    • 2.7.6. Tovagyűrűző hatások, funkcionális endogenitás
    • 2.7.7. Szupranacionális szabályozás és intézmények
    • 2.7.8. A szuverenitás új geometriája
    • 2.7.9. Irreverzibilis konstrukció
• chevron_right3. AZ OPTIMÁLIS VALUTAÖVEZET ELMÉLETE
  • chevron_right3.1. Makroökonómiai elemzési keret: a nyitott gazdaság
    • 3.1.1. Kiindulópont: zárt gazdaság
    • 3.1.2. A nyitott gazdaság
    • 3.1.3. A lehetetlen hármasság feltétel
    • 3.1.4. Reálárfolyam és vásárlóerő-paritás (PPP)
    • 3.1.5. Aggregált kereslet és aggregált kínálat
  • chevron_right3.2. Optimális valutaövezet
    • 3.2.1. Az alapprobléma
  • 3.3. Az egységes valutaövezet előnyei
  • chevron_right3.4. A valutaövezet költségei
    • 3.4.1. Sokkok és árfolyamok
    • 3.4.2. Aszimmetrikus sokkok
    • 3.4.3. Szimmetrikus sokkok aszimmetrikus hatással
    • 3.4.4. Politikai preferenciák
  • chevron_right3.5. Az optimális valutaövezet kritériumai
    • 3.5.1. A termelési tényezők mobilitása
    • 3.5.2. A termelés diverzifikálása
    • 3.5.3. Nyitottság
    • 3.5.4. Fiskális transzferek
    • 3.5.5. Homogén preferenciák
    • 3.5.6. Szolidaritás versus nacionalizmus
  • chevron_right3.6. Endogén kritériumok
    • 3.6.1. Kritériumok és az aszimmetrikus sokk
    • 3.6.2. Transzferek
  • 3.7. A rögzített árfolyam előnyei, illetve hátrányai
  • chevron_right3.8. Optimális valutaövezet-e az euróövezet?
    • 3.8.1. Munkamobilitás
    • 3.8.2. Diverzifikáció és a kereskedelem különbsége
    • 3.8.3. Nyitottság
    • 3.8.4. Fiskális transzferek
    • 3.8.5. Homogén preferenciák
    • 3.8.6. Szolidaritás versus nacionalizmus
    • 3.8.7. Európa optimális valutaövezet?
  • chevron_right3.9. Optimális valutaövezetté válik-e az euróövezet?
    • 3.9.1. Munkapiaci hatás
    • 3.9.2. Fiskális transzferek, politikák
  • 3.10. Az egységes valutaövezet elméletének logikája
• chevron_right4. GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ, MONETÁRIS POLITIKA
  • chevron_right4.1. A maastrichti rendszer (GMU 1.0) alapvető sajátosságai
    • 4.1.1. Árstabilitás
    • 4.1.2. Központi banki függetlenség
    • 4.1.3. Fiskális fegyelem
    • 4.1.4. Nominális konvergenciakritériumok
    • 4.1.5. Az egységes valuta előnyei és terhei
  • chevron_right4.2. Az eurórendszer felépítése és működése
    • 4.2.1. N ország, N+1 központi bank
    • 4.2.2. A rendszer struktúrája
    • 4.2.3. A monetáris politika stratégiája
    • 4.2.4. A Taylor-szabály
    • 4.2.5. A szabályozás mechanizmusa
    • 4.2.6. Végső hitelező funkció, a monetáris finanszírozás tilalma
    • 4.2.7. Egységes pénz – egységes monetáris politika
    • 4.2.8. Függetlenség és beszámoltathatóság
  • chevron_right4.3. A rendszer működési tapasztalatai
    • 4.3.1. Az alkalmazkodás lehetőségei. Nem konvencionális eszközök
  • chevron_right4.4. Mennyiségi lazítás
    • 4.4.1. Mennyiségi lazítás az eurórendszerben
    • 4.4.2. Negatív betéti kamatláb
    • 4.4.3. Mennyiségi lazítás és inflációs célkitűzés
    • 4.4.4. A mennyiségi lazítás újabb hulláma?
  • 4.5. Néhány következtetés
• chevron_right5. GAZDASÁGPOLITIKAI KOORDINÁCIÓ. FISKÁLIS POLITIKA ÉS STABILITÁSI PAKTUM
  • 5.1. Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások
  • 5.2. Fiskális politika a monetáris unióban
  • 5.3. Fiskális politikai externáliák
  • 5.4. Fiskális politika az euróövezetben
  • 5.5. A Stabilitási és Növekedési Paktum
  • 5.6. Szerződés a GMU-beli Stabilitásról, Koordinációról és Kormányzásról
  • 5.7. A stabilitási paktum ellentmondásai
  • 5.8. Az Euró Plusz Paktum
  • 5.9. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére irányuló eljárás (MIP)
  • 5.10. Néhány tanulság
• chevron_right6. A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ RENDSZERE
  • chevron_right6.1. A gazdasági és monetáris unió szerkezeti problémái
    • 6.1.1. Az euró bevezetése és a konvergencia dimenziói
    • 6.1.2. Gazdasági és Monetáris Unió 1.0: konstrukció és következmények
  • chevron_right6.2. „Nagy recesszió”. A legutóbbi pénzügyi és gazdasági krízis. Strukturális problémák
    • 6.2.1. A pénzügyi válság transzmissziós csatornái. Néhány tanulság
    • 6.2.2. Kilábalás és visszaesés: az EU-gazdaság helyreállásának nehéz útja
    • 6.2.3. Strukturális problémák
    • 6.2.4. A pénzügyi struktúrák és a tőkepiacok kihívásai
  • 6.3. Középpontban a külső egyensúlytalanság
• chevron_right7. KONVERGENCIAMECHANIZMUS AZ EURÓÖVEZETBEN
  • 7.1. Fenntartható konvergencia: sokdimenziós folyamat
  • chevron_right7.2. Konvergenciamodellek az euróövezetben
    • 7.2.1. Európai integráció, reálkonvergencia és GDP-növekedés
    • 7.2.2. Monetáris unió, nominális konvergencia, országok közötti heterogenitás az euróövezetben
    • 7.2.3. Gyengülő szociális konvergencia
    • 7.2.4. Ciklikus konvergencia
  • 7.3. Többdimenziós konvergencia: komplementaritások és átváltások
  • 7.4. Mélyülő GMU és a reziliens gazdasági struktúrák irányában történő konvergencia
  • 7.5. Fenntartható konvergencia
• chevron_right8. GAZDASÁGI REZILIENCIA, SOKKELNYELÉS, KILÁBALÁS
  • 8.1. Gazdasági reziliencia
  • 8.2. Gazdasági reziliencia, az egységes piac és a GMU. Szinergiák
  • 8.3. Fennmaradó akadályok a belső piacon
  • chevron_right8.4. Sokkokkal szembeni sebezhetőség
    • 8.4.1. A sebezhetőség tényezői
  • 8.5. Sokkelnyelő kapacitás
  • 8.6. Helyreállási képesség
  • 8.7. Az egységes piac mélyülése és a reziliencia
  • 8.8. Gazdasági reziliencia és GMU
  • 8.9. A reziliencia tényezői és a releváns politikák
  • chevron_right8.10. Tőkepiaci unió és gazdasági reziliencia
    • 8.10.1. Tőkepiaci unió, sebezhetőség, sokkelnyelés
    • 8.10.2. Tőkepiaci unió és a gazdasági kilábalás
    • 8.10.3. Pénzügyi struktúra és reziliencia
  • 8.11. Európai és nemzeti reformok
  • 8.12. Néhány tanulság
• chevron_right9. A GMU REFORMJA: GMU 2.0? REZILIENS EURÓÖVEZET FELÉ
  • 9.1. Európai gazdasági kormányzás
  • 9.2. Válságkezelés és reform
  • 9.3. Dezintegráció az euróövezetből?
  • chevron_right9.4. Rendszerszintű reform: GMU 2.0
    • 9.4.1. Többsebességű Európa? Differenciált integráció versus átfogó reform
    • 9.4.2. „Teljes” GMU
  • chevron_right9.5. GMU 2.0: felelősség versus szolidaritás?
    • 9.5.1. A GMU 1.0 fenntarthatatlan egyensúlya
    • 9.5.2. Integráltabb gazdasági és pénzügyi unió, reziliens struktúrák, a kockázatmegosztás növelése és az örökölt kockázat csökkentése
    • 9.5.3. Pénzügyi unió: a kockázatmegosztás növelése és az örökölt kockázat csökkentése
    • 9.5.4. Európai (euróövezeti) biztonságos (kockázatmentes) eszköz
    • 9.5.5. Jobb egyensúly a piaci fegyelem és a fiskális felügyelet között
    • 9.5.6. Központi stabilizációs kapacitás megteremtése
    • 9.5.7. Az euróövezeti intézmények és a beszámoltathatóság erősítése
    • 9.5.8. A bankunió kiteljesítése
    • 9.5.9. A fiskális unió kérdőjelei
    • 9.5.10. Euróövezeti költségvetés
    • 9.5.11. A közös költségvetés rendszerének fejlesztése
    • 9.5.12. Európai Valutaalap (EMF)
  • chevron_right9.6. Víziók és valóság
    • 9.6.1. Merész víziók, késlekedő reformok
    • 9.6.2. Napirenden az átütő erejű reform, a GMU 2.0
    • 9.6.3. „Nagy csomag” versus fokozatos elmélyülés
  • 9.7. GMU-reform a mélyintegráció elemzési keretében
• chevron_right10. DIFFERENCIÁLT INTEGRÁCIÓ: GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓS MODELLEK
  • 10.1. A differenciált integráció koncepciói és kategorizálása
  • 10.2. A differenciált integráció típusainak és területeinek realitása
  • 10.3. A differenciálás formái az EU-jog keretén kívül
  • chevron_right10.4. Az Európai Unió mint a differenciált integráció rendszere
    • 10.4.1. Differenciált integráció az EU-ban. A differenciált integráció rendszere
    • 10.4.2. A differenciált integráció mérése és feltérképezése
  • 10.5. A differenciált integráció magyarázata: kölcsönös függés és átpolitizáltság
  • 10.6. Krízis és differenciált integráció
  • chevron_right10.7. Elmélet: krízis és integráció
    • 10.7.1. A válság hasonló feltételei: exogén sokkok és endogén rezsimhibák
    • 10.7.2. Kormányok közötti disztribúciós konfliktus
    • 10.7.3. Átpolitizáltság
  • chevron_right10.8. A válságok eltérő következményei
    • 10.8.1. Euróövezeti krízis: tovább mélyülő integráció
    • 10.8.2. Integráció hiánya a migráns krízisben
    • 10.8.3. A különböző kríziseredmények magyarázata
  • 10.9. Komparatív elemzés
  • 10.10. Differenciált dezintegráció
  • 10.11. Néhány következtetés
• chevron_right11. DEZINTEGRÁCIÓ: A BREXIT ESETE
  • 11.1. A dezintegráció elméleti sémája
  • 11.2. A dezintegráció alapkérdése: fennmarad-e reálgazdasági integráció?
  • 11.3. Puha versus kemény Brexit
  • 11.4. Az EU kapcsolatok lehetőségei
  • chevron_right11.5. Az EU elhagyásának gazdasági hatása az Egyesült Királyságra
    • 11.5.1. A dezintegráció gazdasági hatásmechanizmusai
    • chevron_right11.5.2. A hatásvizsgálatok lehetőségei
      • 11.5.2.1. Az integráció hatásainak utólagos (ex post) elemzése
      • 11.5.2.2. Előretekintő (ex ante) elemzések
      • 11.5.2.3. Redukált formájú becslések
    • 11.5.3. Külföldi közvetlen beruházás és migráció
    • 11.5.4. Kemény versus puha dezintegráció
  • 11.6. Következtetések. A populizmus ára
• 12. ÚJ INTEGRÁCIÓS PARADIGMA FELÉ
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 556 9

Az európai integráció, a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) a regionális rendszerek mindmáig egyedi, kivételesen mély és széles formája. A GMU – a pénzügyi összefüggéseken túl – a szélesebb integrációs folyamatba is beillesztést igényel. Az integrációelmélet reálgazdasági (kereskedelem- és növekedéselméleti) összefüggései is megkerülhetetlenek.

A kötet újszerű értelmezési keretrendszerének kiindulópontja a kereskedelmi integráció. A kereskedelemelmélet a hagyományos (a konvencionális határintézkedésekre irányuló) regionális konstrukciók meghaladásaként „mély” (kereskedelmi) integrációnak tekinti a szabályozási konvergenciát (s esetleg további „mély” elemeket) is tartalmazó új generációs regionális megállapodásokat. A mélység az európai integráció tekintetében is döntő jelentőségű dimenzió. Egyrészt kifejezi a leginkább előrehaladott regionális integráció elért szintjét (állapotát). Másrészt jelzi a folyamat irányát: a mélyülő, egyre szorosabb integrációt, mint fejlődési irányzatot. A mély (regionális) integráció (a kötetben: mélyintegráció) rendszerként, konceptuális keretként történő értelmezése lényeges hozzájárulást ígér az átfogó elméletalkotáshoz.

A mű célja a mélyintegráció fő tartalmi jellemzőinek és rendszersajátosságainak a feltárása. Alapvető fontosságú kérdések: Melyek a mélyintegrációt megalapozó gazdasági mechanizmusok? Hogyan működnek azok? Melyek e mechanizmusok meghatározó tényezői?

Az "ökonómia" az alcímben a problémakör rendszerezett közgazdaságtani, sok esetben pedig politikai gazdaságtani interpretációját jelzi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/halmai-melyintegracio//