Muraközy László

A koreai rejtély

Remetéből világpolgár

Pak Csong Hi bukása

Kiváló képességei és hosszú uralmának tapasztalatai ellenére 1979-ben Pak Csong Hi nehéz helyzetben találta magát. Számos ok vezetett ehhez. Miután 1975-ben egy elnöknek szánt lövés megölte Pak feleségét, Pak elvesztette korábbi dinamizmusát, fegyelmezettségét, éberségét. Gyakran fárasztotta a munka, és még jobban megmutatkozott befelé forduló személyisége. Paradox módon azáltal, hogy 1969 és 1973 között rivalizálásuktól tartva egymás után eltávolította környezetéből az összes erős embert, meggyengült a pozíciója. Ez a legtöbb diktátor csapdája. Egyedül már képtelen volt kontrollálni a teljes államapparátust. Ezt megérezve a miniszterek felbátorodtak, és erőteljesebben képviselték saját véleményüket, akár kényesebb kérdésekben is. A második vonal eltüntetésével megbomlott a korábbi egyensúlyi helyzet. Megtört az elnöki információs lánc, a hatalom egyfajta végzetes „érelmeszesedésben” szenvedett. Az elnök szinte kizárólagos hírforrása Kim Dzsegju volt, a Koreai Központi Hírszerző Ügynökség vezetője. Pak Csong Hi – mint minden, sokáig hatalmon lévő diktátor – magányossá vált. Tettestársait likvidálta, és elvesztette a kapcsolatot a valósággal – ami végül a bukásához, meggyilkolásához vezetett.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 568 2

Gazdaság

A 20. század vége és a 21. század kétségkívül a nagy világgazdasági erőközpontok átrendeződésének az időszaka. Sok évszázad után napjainkban úgy tűnik, hogy az európai eredetű gazdaságok elveszíthetik vezető szerepüket. Ázsia egyre jobban érzékelhető felemelkedése nem Kínával kezdődött, hanem Japánnal, az ottani gazdasági csodával. E folyamat során Japán az első, nem európai gyökerű gazdaságként zárkózott fel a legfejlettebb országokhoz. A koreai rejtély mintegy folytatása az Akadémiai Kiadónál megjelent, A Japán rejtély. Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák című kötetnek, hiszen 20. század második felében Korea, immár a kontinensen, egyfajta gazdasági csodát jelentő pályával szintén felzárkózott a legfejlettebb országok közé. Miközben kétségtelenül a japán út egyik képviselőjének, közvetítőjének tekinthetjük, ugyanakkor annak számos vonását megőrizve mégis saját fejlődési pályát alakított ki, alkalmazkodva az ország sajátosságaihoz, és a kibontakozó globalizáció új körülményeihez. Immár Korea az amely a nemzetközi gazdaság fontos szereplőjévé válva maga is példát és ösztönzést adhat a térség további felemelkedésének. Japán és Korea pályájának ismerete nélkül a 21. században immár meghatározó gazdasági nagyhatalommá váló Kína fejlődése sem érthető meg. Ez a könyv a koreai felzárkózási pálya és napjaink helyzetének megértéséhez, valamint a jövő lehetőségeinek feltárásához visszanyúl a történelmi és kulturális előzményekhez és feltételekhez. Bemutatja a több évtizedes japán megszállás időszakát és annak jelentőségét a későbbi fejlődésben. Részletesen megismerhetjük a gazdasági csoda évtizedeit, a koreai fejlesztő állam intézményeit és annak előnyeit valamint korlátait. A kötet igen részletesen foglalkozik a legutóbbi évtizedek koreai fejleményeivel, ami azért is különösen fontos, mivel Japán az elmúlt negyedszázadban egyfajta zsákutcába jutott, és képtelen kitörni a stagnálás és a defláció körforgásából. A követőknél és így Koreánál is kulcskérdés, hogy korábbi rendkívüli fejlődés feltételrendszere hogyan modernizálható, hogy a japán csapdát elkerüljék. Nem kis erőfeszítésekkel, de ma úgy tűnik, hogy Korea el tudja kerülni Japán sorsát. Korea a hosszú évszázadokon át elzárkózott remetéből a 21. század igazi világpolgárává vált.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-koreai-rejtely//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero