Sinka Annamária

Történet és pillanat

Az intertextuális értelmezés lehetőségei Szabó Magda két regényében


1 A fiktív elbeszélő közbeszólásai három típusra bonthatók. Az első a szöveg referenciális viszonyaira vonatkozik: látszólagos referenciarelációt hoz létre a fiktív szövegvilág és a valós világ között. A második típus a szövegvilág belső szintaktikai és szemantikai jegyeinek hangsúlyozásával a fiktív befogadót arra ösztönzi, hogy a szövegvilágot a fiktív elbeszélő által konstruált nyelvi produktumnak tekintse. A közbeszólások harmadik típusa a szöveg pragmatikai jegyeire vonatkozik, ide sorolhatók például a szöveglétrehozás bizonyos konvenciói, a szövegvilág más szövegekhez való, intertextuális kapcsolatai (Orosz, 2003: 73–74).

Történet és pillanat

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 545 602 3

A kötet Szabó Magda két eltérő témájú és különböző korszakba sorolható regényében – a Régimódi történetben (1977) és A pillanatban (1990) – a szövegköziség megjelenő formáinak működését, architextualitással kapcsolatos aspektusait tekinti át.

Az első elemző fejezet a Régimódi történetben működő intertextuális/intratextuális mechanizmusok értelmezését segíti elő többek között a tematizálódó írói magatartás, a narratív identitás, az olvasói/újraolvasói szerep, az önéletírói tér, valamint a regényszöveget alakító szólamváltások részletesebb kibontásával.

A második fejezet a szerző leginkább világirodalmi tematikájúnak tekintett regényét, A pillanatot vizsgálja. A regény architextuális vonatkozásainak, metafikciós eljárásainak, a műből kitekintő sztereotípiáinak jelentésteremtő erejét megfigyelni azért is különösen izgalmas vállalkozás, mert a regény a tudatosan választott pretextusnak, azaz az Aeneisnek a kritikai újraírására vállalkozik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sinka-tortenet-es-pillanat//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave