Sinka Annamária

Történet és pillanat

Az intertextuális értelmezés lehetőségei Szabó Magda két regényében


1 Dobos István szerint a 90-es években a hazai komparatisztika számára a valódi hermeneutikai feladatot az intertextualitás integrálása jelentette. Ebből a távlatból a komparatisztika új útjait kereső hazai kutatók az allúzió, az idézet, a kölcsönzés a szerzők közötti kapcsolat horizontján történő értelmezését kissé meghaladottnak látják, a figyelem később inkább a befogadó transzformáló eljárásaira irányul (Dobos, 2002: 41).

Történet és pillanat

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 545 602 3

A kötet Szabó Magda két eltérő témájú és különböző korszakba sorolható regényében – a Régimódi történetben (1977) és A pillanatban (1990) – a szövegköziség megjelenő formáinak működését, architextualitással kapcsolatos aspektusait tekinti át.

Az első elemző fejezet a Régimódi történetben működő intertextuális/intratextuális mechanizmusok értelmezését segíti elő többek között a tematizálódó írói magatartás, a narratív identitás, az olvasói/újraolvasói szerep, az önéletírói tér, valamint a regényszöveget alakító szólamváltások részletesebb kibontásával.

A második fejezet a szerző leginkább világirodalmi tematikájúnak tekintett regényét, A pillanatot vizsgálja. A regény architextuális vonatkozásainak, metafikciós eljárásainak, a műből kitekintő sztereotípiáinak jelentésteremtő erejét megfigyelni azért is különösen izgalmas vállalkozás, mert a regény a tudatosan választott pretextusnak, azaz az Aeneisnek a kritikai újraírására vállalkozik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sinka-tortenet-es-pillanat//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave