Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.)

Trendek és töréspontok II.


1. táblázat. Politikai és gazdasági ciklusok Brazíliában
Időszak
Politikai-gazdasági ciklus
Alkalmazott gazdaságpolitikák
1889–1930
Régi (oligarchikus) Köztársaság
Agrártermékek exportjára épülő liberális modell
1930–1985
„Régi” fejlesztő állam (estado desenvolvimentista)
Importhelyettesítő iparosítás
1930–37
Útban a diktatúra felé
Strukturálatlan (elsődleges) importhelyettesítés
1937–45
Az „Új Állam” (Estado Novo)
1945–64
Populista állam (korlátozott demokrácia)
Strukturált (másodlagos) importhelyettesítő iparosítás (ISI), fejlesztésorientáltság
1964–85
Katonai diktatúra, fejlesztő állam
Kiterjesztett (harmadlagos) ISI, exportösztönzés
1985–2002
Demokratizálódás és intézményépítés (Cardoso-éra)
Gazdasági stabilizáció és piacorientált reformok (liberalizáció, privatizáció)
2003–2016
Lula és Rousseff* kormányzása (Munkások Pártja)
Új, szociális fejlesztő állam
2016–18
Temer és a jobboldali erők hatalomátvétele
Piacbarát reformok, költségvetési megszorítások
2019–
Bolsonaro és a populista, illiberális fordulat
Liberális gazdaságpolitika melletti elköteleződés
*Néhány szerző már 2011–12-től indítja az új, liberális gazdaságpolitikai ciklust, és egy új (a korábbi konszenzusos részvételen és együttműködésen alapuló kormányzási stílus helyett) egy sokkal egyszemélyibb, autoriterbe hajló új stílussal jellemezhető politikai korszakot.
Forrás: saját szerkesztés

Trendek és töréspontok II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 655 9


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a Világgazdasági Tudományos Tanács második, 2019/20-as évadában megvitatott világgazdasági elemzéseket tartalmazza. Az évad során olyan érdekes és aktuális világgazdasági jellegű témák kerültek a Tanács elé, amelyek vagy a kelet-közép-európai régióval foglalkoznak, vagy olyan térségek gazdasági helyzetére, kihívásaira koncentrálnak, amelyek az utóbbi időben Magyarországon is a tudományos érdeklődés homlokterébe kerültek. Az előadók és opponensek – tehát a kötet későbbi szerzői – különböző szempontokból dolgozták fel az egyes témákat, így a közgazdasági megközelítések mellett megjelenik a történészi, bölcsészettudományi, sőt az üzleti aspektus is.

A kötet fejezetei a világ különböző régióra, országaira fókuszálnak, mégis van bennük közös vonás: a megkésett, de sikeres iparosodás nem mindig felhőtlen utóéletét tárják fel. Különösen Törökország és Brazília, de váltakozva több közép-európai ország is felzárkózási sikertörténetnek számított az ezredforduló táján, amit a gyors GDP-növekedés mellett az exportszerkezet látványos átalakulása és a globális értékláncokba való sikeres bekapcsolódás fémjelzett. Mindezt azonban növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, környezeti problémák és olykor a politikai instabilitás tünetei kísérték.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanyi-szunomar-torok-trendek-es-torespontok-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave