search

9.5. ábra. A nagyagy vázlatos működése. A külső érzetadatok az elsődleges érzékelő tartományokba lépnek be, a másodlagos és harmadlagos érzékelő tartományokban az agy egyre finomabban feldolgozza ezeket, átadja a harmadlagos motoros tartományoknak, végül meghatározott mozgásutasításokat váltanak ki az elsődleges motoros tartományokban

Tartalomjegyzék

• A CSÁSZÁR ÚJ ELMÉJE
• Impresszum
• Előszó
• Tanács az olvasónak: a matematikai egyenletek olvasásához
• Köszönetnyilvánítás
• Prológus
• chevron_right1. Lehet-e egy számítógépnek esze?
  • Bevezetés
  • A Turing-próba
  • Mesterséges intelligencia
  • Az „öröm” és a „fájdalom” egy MI-megközelítése
  • Az EMI és Searle kínai szobája
  • Hardver és szoftver
• chevron_right2. Algoritmusok és Turing-gépek
  • Az algoritmusfogalom háttere
  • Turing koncepciója
  • A numerikus adatok kettes rendszerbeli kódolása
  • A Church–Turing-tétel
  • Számok, amelyek nem természetes számok
  • Az univerzális Turing-gép
  • A Hilbert-féle probléma megoldhatatlansága
  • Hogyan győzzünk le egy algoritmust?
  • Church lambda-kalkulusa
• chevron_right3. Matematika és valóság
  • Tor’Bled-Nam országa
  • Valós számok
  • Hány valós szám van?
  • A valós számok „valóssága”
  • Komplex számok
  • A Mandelbrot-halmaz felépítése
  • A matematikai fogalmak platóni valósága?
• chevron_right4. Igazság, bizonyítás, meglátás
  • Hilbert programja a matematikában
  • Formális matematikai rendszerek
  • Gödel tétele
  • Matematikai meglátás
  • Platonizmus vagy intuicionizmus?
  • Gödel-típusú tételek Turing eredményéből
  • Rekurzívan felsorolható halmazok
  • Rekurzív-e a Mandelbrot-halmaz?
  • A nemrekurzív matematika néhány példája
  • A Mandelbrot-halmaz és a nemrekurzív matematika
  • Bonyolultságelmélet
  • Bonyolultság és kiszámíthatóság a fizikai dolgokban
• chevron_right5. A klasszikus világ
  • A fizikai elmélet helyzete
  • Euklideszi geometria
  • Galilei és Newton dinamikája
  • A newtoni dinamika mechanisztikus világa
  • Kiszámítható-e az élet a biliárdgolyó-világban?
  • Hamiltoni mechanika
  • Fázistér
  • Maxwell elektromágneses elmélete
  • Kiszámíthatóság és a hullámegyenlet
  • A Lorentz-féle mozgásegyenlet; elfutó részecskék
  • Einstein és Poincaré speciális relativitáselmélete
  • Einstein általános relativitáselmélete
  • Relativisztikus kauzalitás és determinizmus
  • Kiszámíthatóság a klasszikus fizikában: hogyan is állunk?
  • Tömeg, anyag és valóság
• chevron_right6. Kvantumvarázslatok, kvantumtitkok
  • Kell-e a filozófusoknak a kvantumelmélet?
  • A klasszikus elmélet problémái
  • A kvantumelmélet kezdetei
  • A kétrés-kísérlet
  • Valószínűségi amplitúdók
  • Egy részecske kvantumállapotai
  • A határozatlansági elv
  • Az U és R fejlesztési eljárások
  • Részecskék két helyen egyszerre?
  • Hilbert-tér
  • Mérések
  • A spin és az állapotok Riemann-gömbje
  • A kvantumállapotok objektivitása és mérhetősége
  • Egy kvantumállapot másolása
  • A foton spinje
  • Nagy spinű objektumok
  • Sokrészecskés rendszerek
  • Einstein, Podolsky és Rosen „paradoxonja”
  • Kísérletek fotonokkal: egy probléma a relativitással kapcsolatban?
  • Schrödinger-egyenlet, Dirac-egyenlet
  • Kvantum-mezőelmélet
  • Schrödinger macskája
  • Különféle álláspontok a létező kvantumelméletben
  • Mi marad nekünk?
• chevron_right7. Kozmológia és az idő aránya
  • Az idő folyása
  • Az entrópia elkerülhetetlen növekedése
  • Mi az entrópia?
  • A második főtétel működésben
  • Az alacsony entrópia eredete a világegyetemben
  • Kozmológia és az ősrobbanás
  • Az ősi tűzgolyó
  • Megmagyarázza-e az ősrobbanás a második főtételt?
  • Fekete lyukak
  • A téridő-szingularitások szerkezete
  • Mennyire volt speciális a Nagy Robbanás?
• chevron_right8. Kutatjuk a kvantumgravitációt
  • Miért a kvantumgravitáció?
  • Mi van a Weyl-féle görbületi hipotézis mögött?
  • Időaszimmetria az állapotvektor-redukcióban
  • Hawking doboza: kapcsolat a Weyl-féle görbületi hipotézissel?
  • Mikor redukálódik az állapotvektor?
• chevron_right9. Igazi agyak és modellagyak
  • Milyen is az agy?
  • Hol van a tudatosság székhelye?
  • Agyhasításos kísérletek
  • Vaklátás
  • Információfeldolgozás a látókéregben
  • Hogyan működnek az idegi jelek?
  • Számítógépes modellek
  • Az agy alakíthatósága
  • Párhuzamos számítógépek és a tudatosság „egyetlen” volta
  • Van-e szerepe a kvantummechanikának az agyműködésben?
  • Kvantumszámítógépek
  • Túl a kvantumelméleten?
• chevron_right10. Hol rejtőzik az ész fizikája?
  • Mire való az értelem?
  • Mit tesz valójában a tudatosság?
  • Az algoritmusok természetes kiválasztódása?
  • A matematikai meglátás nemalgoritmikus természete
  • Ihlet, meglátás, eredetiség
  • A gondolkodás nem szóbeli jellege
  • Állati tudatosság?
  • Kapcsolat Platón világával
  • Egy nézet a fizikai valóságról
  • Determinizmus és erős determinizmus
  • Az emberszabású elv
  • Parkettázások és kvázikristályok
  • Egy lehetséges kapcsolat az agy alakíthatóságával
  • A tudatosság időkésései
  • Az idő különös szerepe a tudatos érzékelésben
  • Következtetés: egy gyermek nézőpontja
• Epilógus
• Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 863 7

Ha azt mondjuk: matematikai fizika, sokan erős késztetést éreznek majd, hogy visszategyék ezt a könyvet a polcra. Pedig ezzel nagy hibát követnének el, mert A császár új elméje éppen a laikus érdeklődőket szólítja meg, amellett, hogy a témában járatosabbaknak is érdekes olvasmányul szolgál. Szórakoztató, könnyen érthető stílusban fedi fel előttünk világunk legnagyobb rejtélyeit - olyan kérdéseket, amelyekről korábban csak alig érthető szaknyelven születtek könyvek.

Roger Penrose, korunk egyik legnagyobb matematikai fizikusa azonban leül az asztalunkhoz, és úgy magyarázza el nekünk a mesterséges intelligenciát, a kvantummechanikát, a relativitáselméletet vagy a kozmológiát, mintha csak a tegnap este látott, izgalmas filmről mesélne. A könyv ezért az elmúlt években igazi klasszikussá vált - és azért is, mert sokak szerint meggyőzően érvel a számítógépek önmagukat meghaladó mesterséges intelligenciájának hívei ellen. Penrose bebizonyítja, hogy az értelem nem egyszerű fizikai törvények alapján működő gép, és az emberi elme mindig is többre lesz képes, mint parányi kapcsolók és huzalok tetszőlegesen bonyolult szerveződése, ezért az embert legyőző mesterséges intelligencia elméletének önjelölt császárai meztelenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/penrose-a-csaszar-uj-elmeje//