Roger Penrose

A császár új elméje

Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei

52 Brouwer, úgy tetszik, részben azért indult el ezen a vonalon, mert gondok gyötörték egyik saját tétele, a topológia „Brouwer-féle fixpont tétele” bizonyításának „nem konstruktív” jellege miatt. A tétel azt állítja, hogy ha veszünk egy korongot – egy kört belsejével együtt –, és folytonosan leképezzük annak a tartománynak a belsejébe, ahol eredetileg volt, akkor lesz legalább egy pontja – egy fix pont –, amely pontosan oda kerül, ahonnan indult. Nem tudhatjuk, hol van pontosan ez a pont, azt sem, hogy lehet-e sok ilyen pont, a tétel csak egy ilyen pont létezését állítja. (A matematikai egzisztenciatételekhez képest ez meglehetősen „konstruktív”. A nemkonstruktivitás más nagyságrendjét jelentik azok az egzisztenciatételek, amelyek a „választási axióma” vagy „Zorn-lemma” néven ismert kijelentésre támaszkodnak (vö. Cohen 1966, Rucker 1984). A Brouwer-féle esetben a nehézség a következőhöz hasonló: találjunk egy pontot, amelyben f egy valós változó valós értékű, folytonos függvénye, amely mind pozitív, mind negatív értékeket felvesz. A szokásos eljárás ismételten felosztja azt a tartományt, ahol f jelet vált, de a Brouwer által megkövetelt értelemben nem lehet „konstruktívan” eldönteni, hogy f közbenső értékei pozitívak, negatívak vagy zérusok.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 863 7

Fizika

Ha azt mondjuk: matematikai fizika, sokan erős késztetést éreznek majd, hogy visszategyék ezt a könyvet a polcra. Pedig ezzel nagy hibát követnének el, mert A császár új elméje éppen a laikus érdeklődőket szólítja meg, amellett, hogy a témában járatosabbaknak is érdekes olvasmányul szolgál. Szórakoztató, könnyen érthető stílusban fedi fel előttünk világunk legnagyobb rejtélyeit - olyan kérdéseket, amelyekről korábban csak alig érthető szaknyelven születtek könyvek.

Roger Penrose, korunk egyik legnagyobb matematikai fizikusa azonban leül az asztalunkhoz, és úgy magyarázza el nekünk a mesterséges intelligenciát, a kvantummechanikát, a relativitáselméletet vagy a kozmológiát, mintha csak a tegnap este látott, izgalmas filmről mesélne. A könyv ezért az elmúlt években igazi klasszikussá vált - és azért is, mert sokak szerint meggyőzően érvel a számítógépek önmagukat meghaladó mesterséges intelligenciájának hívei ellen. Penrose bebizonyítja, hogy az értelem nem egyszerű fizikai törvények alapján működő gép, és az emberi elme mindig is többre lesz képes, mint parányi kapcsolók és huzalok tetszőlegesen bonyolult szerveződése, ezért az embert legyőző mesterséges intelligencia elméletének önjelölt császárai meztelenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/penrose-a-csaszar-uj-elmeje//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero