Tartalomjegyzék

• A személyes tudásról • Polányi Mihály filozófiája: a hallgatólagos tudás, az emergencia és a bizalmi program
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • Polányi célja a Személyes tudás megírásával
  • A Személyes tudás szerkezete
  • chevron_rightPolányi filozófiájának lényeges összetevői
    • Az objektivitás új felfogása
    • Bizalmi program
    • Hallgatólagos tudás
    • Intellektuális szenvedélyek
    • Megtévesztő behelyettesítés
    • A teljesítmény logikája és a működési elvek
    • Emergencia
• chevron_right1. Az objektivitás
  • 1.1. A fejezet céljai
  • 1.2. A tiszta, következetes objektivitás megalapozatlansága
  • 1.3. Az objektivitás Polányi-féle jelentése
  • 1.4. A materializmus mint az objektivizmus személytelen tudásideáljának következménye
  • 1.5. Az objektivizmus kialakulása
  • 1.6. Megtévesztő behelyettesítések
  • 1.7. Konklúzió
• chevron_right2. A valószínűség
  • 2.1. A fejezet céljai
  • 2.2. Egyértelmű és valószínűségi kijelentések
  • 2.3. Egyértelmű kijelentések
  • 2.4. Valószínűségi kijelentések
  • 2.5. Konklúzió
• chevron_right3. A rend
  • 3.1. A fejezet céljai
  • 3.2. A véletlenszerűség és a rend megkülönböztetése
  • 3.3. A rend mélységének becslése
  • 3.4. A neodarwini elmélet kritikája
  • 3.5. A személyes tudás tudományon belüli működésének egyik esete
  • 3.6. Konklúzió
• chevron_right4. Készségek
  • 4.1. A fejezet céljai
  • 4.2. Cselekvési szabályok
  • 4.3. Fokális és járulékos tudatosság
  • 4.4. Destruktív elemzés
  • 4.5. Személyes és objektív tények
  • 4.6. Tárgyi és intellektuális eszközeink
  • 4.7. Egzisztenciális, denotatív és reprezentatív jelentés
  • 4.8. A bizalom szerepe a cselekvéseinkben
  • 4.9. A tudományos vélekedéseink valódi alapjainak hallgatólagos természete
  • 4.10. A mesterségek működése
  • 4.11. Konklúzió
• chevron_right5. Artikuláció
  • 5.1. A fejezet céljai
  • 5.2. A tanulás állati alaptípusai
  • 5.3. A nyelvi megnyilatkozások típusai
  • 5.4. A nyelv műveleti elvei
  • 5.5. A nyelvi szimbólumok használata
  • 5.6. A hallgatólagos tartalom
  • 5.7. Az ember intellektuális törekvéseit irányító aktív elv
  • 5.8. Az észlelés és a nyelv eredendő kapcsolata
  • 5.9. Fogalmaink racionalitása
  • 5.10. Polányi evolúciós nyelvfelfogása
  • 5.11. Polányi Wittgenstein-kritikája
  • 5.12. A jelentés három szintje
  • 5.13. Problémamegoldás
  • 5.14. Konklúzió
• chevron_right6. Intellektuális szenvedélyek
  • 6.1. A fejezet célja
  • 6.2. Az élőlényeket irányító aktív, emergens elv
  • 6.3. Tudományos intellektuális szenvedélyek
  • 6.4. Válogató funkció
  • 6.5. Heurisztikus funkció
  • 6.6. Meggyőző funkció
  • 6.7. A tudományos érték meghatározása
  • 6.8. A laplace-i tudásideál
  • 6.9. A felfedezés premisszái
  • 6.10. Animális és intellektuális szenvedélyek
  • 6.11. Felfedezés és feltalálás
  • 6.12. Matematika
  • 6.13. Bentlét (dwelling in) és kitörés
  • 6.14. Konklúzió
• chevron_right7. Konvivialitás
  • 7.1. A fejezet céljai
  • 7.2. A konvivialitás fogalma és a társadalmi tudás átadásának hallgatólagos alapjai
  • 7.3. Statikus és dinamikus társadalmak
  • 7.4. A tudomány és a szabad társadalmak erkölcsi dinamizmusa
  • 7.5. Morális inverzió
  • 7.6. A liberalizmus helyzetének megváltozása
  • 7.7. Konklúzió
• chevron_right8. Az állítás logikája
  • 8.1. A fejezet céljai
  • 8.2. Az állítások hallgatólagos természete
  • 8.3. Polányi objektivista megközelítéssel szembeni ellenérvei
  • 8.4. Az értelem nem logikai következtető gép
  • 8.5. A bizalmi program
  • 8.6. Konklúzió
• chevron_right9. A kétely kritikája
  • 9.1. A fejezet céljai
  • 9.2. A kritikai módszer valódi természete
  • 9.3. Vallás és kétely
  • 9.4. Implicit hitek
  • 9.5. A stabilitás három aspektusa
  • 9.6. A racionalitás bizalmi alapjai
  • 9.7. Konklúzió
• chevron_right10. Elkötelezettség
  • 10.1. A fejezet céljai
  • 10.2. Az alaphiteink természete
  • 10.3. A tudós legalapvetőbb (alap)hite
  • 10.4. Az igazság elérésének módja
  • 10.5. A személyes tudás két pólusa
  • 10.6. Az objektivista dilemma
  • 10.7. A felelősségteljes és szabad cselekvés
  • 10.8. Az elköteleződés és a tudományos felfedezés igazsága
  • 10.9. Más gondolati rendszerek „igazsága” − relativizmus és objektivizmus
  • 10.10. Konklúzió
• chevron_right11. A teljesítmény logikája
  • 11.1. A fejezet céljai
  • 11.2. Ismeretelmélet
  • 11.3. A gépek és a helyesség szabályai
  • 11.4. Az élőlények és az emberi értelem
  • 11.5. Konklúzió
• chevron_right12. Az élet megismerése
  • 12.1. A fejezet céljai
  • 12.2. Taxonómia
  • 12.3. Morfogenezis
  • 12.4. Akció és percepció
  • 12.5. Tanulás és tudás
  • 12.6. Magasabb rendű tudás
  • 12.7. Konklúzió
• chevron_right13. Az ember felemelkedése
  • 13.1. A fejezet céljai
  • 13.2. Az evolúció mint teljesítmény
  • 13.3. Az emberi tudat felemelkedése
  • 13.4. Emergencia
  • 13.5. Emergens evolúció
  • 13.6. Konklúzió
• chevron_rightFüggelék
  • chevron_rightElső rész
    • Első fejezet
    • Második fejezet
    • Harmadik fejezet
    • Negyedik fejezet
  • chevron_rightMásodik rész
    • Ötödik fejezet
    • Hatodik fejezet
    • Hetedik fejezet
  • chevron_rightHarmadik rész
    • Nyolcadik fejezet
    • Kilencedik fejezet
    • Tizedik fejezet
  • chevron_rightNegyedik rész
    • Tizenegyedik fejezet
    • Tizenkettedik fejezet
    • Tizenharmadik fejezet

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 863 7

Ha azt mondjuk: matematikai fizika, sokan erős késztetést éreznek majd, hogy visszategyék ezt a könyvet a polcra. Pedig ezzel nagy hibát követnének el, mert A császár új elméje éppen a laikus érdeklődőket szólítja meg, amellett, hogy a témában járatosabbaknak is érdekes olvasmányul szolgál. Szórakoztató, könnyen érthető stílusban fedi fel előttünk világunk legnagyobb rejtélyeit - olyan kérdéseket, amelyekről korábban csak alig érthető szaknyelven születtek könyvek.

Roger Penrose, korunk egyik legnagyobb matematikai fizikusa azonban leül az asztalunkhoz, és úgy magyarázza el nekünk a mesterséges intelligenciát, a kvantummechanikát, a relativitáselméletet vagy a kozmológiát, mintha csak a tegnap este látott, izgalmas filmről mesélne. A könyv ezért az elmúlt években igazi klasszikussá vált - és azért is, mert sokak szerint meggyőzően érvel a számítógépek önmagukat meghaladó mesterséges intelligenciájának hívei ellen. Penrose bebizonyítja, hogy az értelem nem egyszerű fizikai törvények alapján működő gép, és az emberi elme mindig is többre lesz képes, mint parányi kapcsolók és huzalok tetszőlegesen bonyolult szerveződése, ezért az embert legyőző mesterséges intelligencia elméletének önjelölt császárai meztelenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/penrose-a-csaszar-uj-elmeje//