A növényélettan alapjai
Rövidítések, jelölések
Abs | abszcizinsav |
ADP | adenozin-difoszfát |
ADP-G | adenozin-difoszfo-glükóz |
Asp | aszparaginsav |
Asp-NH2 | aszparagin |
cit. | citokróm |
CoA | koenzim A |
Cys | cisztein |
Cyt | citokinin |
DNS | dezoxiribonukleinsav |
DPGS | 1,3-difoszfo-glicerinsav |
F-2,6-P | fruktóz-2,6-difoszfát |
F6P | fruktóz-6-foszfát |
FAD | flavin-adenin-dinukleotid |
FD, Fd | ferredoxin |
FDP | fruktóz-1,6-foszfát |
FS-1 | 1. fotokémiai rendszer |
FS-2 | 2. fotokémiai rendszer |
ψ | vízpotenciál |
G1P | glükóz-1-foszfát |
G6P | glükóz-6-foszfát |
Glic | glicin |
Glu | glutaminsav |
Glu-NH2 | glutamin |
GS | gibberellinsav |
IES | indol-ecetsav |
αkg | α-keto-glutársav |
Mal | almasav |
NAD | nikotinamid-adenin-dinukleotid |
NADH2 | redukált nikotinamid-adenin-dinukleotid |
NADP | nikotinamid-adenin-dinukleotid-foszfát |
NADPH2 | redukált nikotinamid-adenin-dinukleotid-foszfát |
NTP | nukleozid-trifoszfát |
szuperoxid szabad gyök | |
OA | oxálecetsav |
P | nyomáspotenciál |
-P | foszfátgyök |
P680 | a 2. fotokémiai rendszer reakciócentruma |
P700 | az 1. fotokémiai rendszer reakciócentruma |
Pa | anorganikus foszfát |
PEP | foszfo-enol-piroszőlősav |
PGA | gliceraldehid-3-foszfát |
PGS | foszfo-glicerinsav |
PQ | plasztokinon |
PQH2 | redukált plasztokinon |
PP | pirofoszfát |
Pyr | piroszőlősav |
π | ozmotikus potenciál |
RNS | ribonukleinsav |
mRNS | messenger ribonukleinsav |
rRNS | riboszomális ribonukleinsav |
tRNS | transzfer (szállító) ribonukleinsav |
RuDP | ribulóz-1,5-foszfát |
Ser | szerin |
sza. | szárazanyag |
→ | a reakció a nyíllal jelzett irányban játszódik le |
↔ | a folyamat mindkét irányban lejátszódik |
a folyamat az ATP makroerg foszfátkötésének energiájával valósul meg | |
a folyamatban ATP termelődik | |
a folyamatban a redukció redukált piridinnukleotiddal valósul meg | |
a folyamat során piridinnukleotid redukálódik | |
⊕ | serkentés |
⊖ | gátlás |
Tartalomjegyzék
- A növényélettan alapjai
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- A fotoszintézis
- A fotoszintézis bioenergetikai jelentősége, alapreakciói
- A fotoreceptorok
- A fotoszintetikus pigmentek fényabszorpciója
- A fényenergia koncentrálása a fotokémiai reakciócentrumban, átalakulása kémiai energiává
- A lomblevelek szöveti felépítése, a kloroplasztiszok ultrastruktúrája
- A fotoszintézis fényreakciója
- A szén-dioxid redukciója a fotoszintézisben
- A fotorespiráció
- A C4-es növények fotoszintézise
- A fotoszintézis bioenergetikai jelentősége, alapreakciói
- A légzés
- A növények vízgazdálkodása
- A víz jelentősége a növény életében
- A vízforgalom fizikai alapjai
- A talaj vízállapota, a víz hozzáférhetősége
- A fiatal gyökér hosszanti tagolódása, szöveti felépítése
- A víz szállításának folyamata
- A párologtatás jelentősége, formái
- A fiatal hajtás bőrszövete, az epidermisz
- A sztómás transzspiráció
- A perisztómás transzspiráció
- A környezeti tényezők hatása a transzspiráció intenzitására
- A víz jelentősége a növény életében
- Anyagfelvétel és szállítás a növényvilágban
- Az ásványi elemek csoportosítása
- A növények tápanyagfelvétele
- Az apoplazmás út szerepe az anyagfelvételben
- Az ionok átjutása a plazmalemmán, a membrántranszport
- Az ionfelvétel kapcsolata az anyagcserével, energiaigénye
- Az anionok membrántranszportja
- Szerves vegyületek membrántranszportja
- A gyökerek tápanyagfelvételét befolyásoló tényezők
- Anyagszállítás a növényi szervezetben
- Az ásványi elemek csoportosítása
- A fontosabb tápelemek jelentősége, felvétele, anyagcseréje
- A növényi szervesanyag-termelés ökológiája
- A környezeti tényezők hatása a fotoszintézis intenzitására, a várható termés nagyságára
- A fényintenzitás hatása a fotoszintézisre
- A fotoszintézis intenzitásának napszaki változásai
- A szén-dioxid-koncentráció jelentősége
- A hőmérséklet hatása a fotoszintézis intenzitására, a várható termés mennyiségére
- A vízellátottság hatása a növények szervesanyag-termelésére
- A növények produktivitása és vízgazdálkodásának kapcsolata; az aszálykár fiziológiai alapjai
- A tápanyag-ellátottság szerepe a termésképzésben
- Növényállományok produktivitásának fiziológiai alapjai
- A környezeti tényezők hatása a fotoszintézis intenzitására, a várható termés nagyságára
- A növekedés és a differenciálódás
- Hormonális szabályozás a növényvilágban
- A magvak csírázása, a fejlődés vegetatív szakasza
- A virágzás és a termésképzés fiziológiája
- A generatív fázisba való átmenet endogén feltételei
- Az alacsony hőmérséklet virágzást indukáló hatása: a vernalizáció
- A nappalhosszúság szerepe a virágképzésben; a fotoperiódusos indukció
- A pollen fiziológiája
- A megtermékenyülés és az élettani önsterilitás
- A terméskötés; a megporzás által indukált fiziológiai változások
- A termés kialakulásának főbb szakaszai, a termésképzés hormonális szabályozása
- A termés „telítődése”, a termésnagyságot meghatározó fiziológiai folyamatok
- A termésérés folyamata, az érés szabályozása
- A generatív fázisba való átmenet endogén feltételei
- Az öregedés fiziológiája
- A stresszfiziológia alapjai
- Aktivált oxigénformák keletkezése, fiziológiai szerepük
- Az aktivált oxigénformák méregtelenítése
- A membránösszetétel szerepe a stresszrezisztenciában
- Az alacsony hőmérséklet károsító hatásainak ultrastrukturális alapjai
- A magas hőmérséklet károsító hatása
- Kultúrnövényeink szárazságtűrésének ökofiziológiája
- Egyéb kedvezőtlen hatások szerepe
- Aktivált oxigénformák keletkezése, fiziológiai szerepük
- Rövidítések, jelölések
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 818 7
Táplálékaink jó része, állataink takarmánya növényi eredetű. Növényi terméket hasznosít számos iparág, de a hőerőművekben is letűnt korok növényeinek elszenesedett maradványai szolgáltatnak energiát. E szerves anyag felhalmozódásának alapja a növények fotoszintézise, melynek során a növények a Nap sugárzó energiáját szerves vegyületekbe építik be. Az így megkötött energia szabadul fel az élő szervezetek légzése során. Melegíti otthonainkat, működteti gépeinket. Ehhez azonban oxigénre is szükség van, amit ugyancsak a növények szabadítanak fel a vízből fotoszintézisük során. Ezért mondjuk, hogy „zöld rabságban élünk", azaz a zöld növények által megkötött energia, a felhalmozott szerves anyag és a felszabadított oxigén a földi élet alapja. A szerző négy évtizedes oktatói tapasztalat birtokában, a nagy sikerű Mezőgazdasági növények élettana c. könyve után arra vállalkozott, hogy a növényélettant röviden, mégis a legkorszerűbb biokémiai és élettani ismeretekre alapozva tárgyalja. E könyv megírásával az volt a célja, hogy a főiskolákon és agráregyetemeken mérsékelt óraszámban növényélettant tanulók olyan segédeszközt kapjanak, ami eligazítja őket a növényi anyagcsere-folyamatok, a növekedés és fejlődés alapvető kérdéseiben. Külön fejezetben tárgyalja a szervesanyag-termelés ökofiziológiáját és a stresszfiziológia alapjait.
Hivatkozás: https://mersz.hu/petho-a-novenyelettan-alapjai//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero