Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban
Kutatás éve/Kutatott téma | 2006 |
2017 |
MOTIVÁCIÓ | ||
Jelenlegi aktivitásai között szerepel a természetjárás |
42,5% | 79,0% |
Sohasem túrázik | 39,4% | 10,5% |
Természetjárásból való kimaradás okai | ||
érdektelenség |
43,0% | 66,2% |
egészségügyi ok | 35,4% |
8,3% |
nem ismeri a lehetőségeket |
1,6% | 9,9% |
életkor |
19,4% | 6,1% |
anyagiak | 27,0% | 5,0% |
időhiány |
22,8% | 5,2% |
Nagyobb távolságokat is hajlandó megtenni a túrázás kedvéért | 33,4% | 75,8% |
Tervezi, hogy a természetjárás céljából elutazik a jövőben | 38,1% | 75,1% |
FOGYASZTÓI SZOKÁSOK | ||
információit ott járt ismerősöktől szerzi be |
53,2% | 18,9% |
honlapot használ a túratervezéshez |
24,1% | 30,0% |
fórumokat is néz a túratervezéshez | 7,0% | 21,2% |
útikönyvet használ a túratervezéshez | 22,1% | 14,3% |
televízióból merít ötletet | 20,0% | 3,9% |
középkategóriájú szálláshelyet vesz igénybe | 21,4% | 57,4% |
Tartalomjegyzék
- Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban
- Impresszum
- I. A kulturális turizmus aktuális trendjei, fejlődési irányai
- 1. Új perspektívák a kulturális turizmusban: az innovatív vonzerőfejlesztés lehetőségei
- 2. Innovatív megoldások az attrakciófejlesztésben, a kiterjesztett valóság szerepe a látogatói élmény növelésében
- 3. A múzeumok desztinációfejlesztő hatása
- 4. A magyarországi kastélyok és várak szerepe, gazdasági, turisztikai és társadalmi jelentősége
- 4.1. Bevezetés
- 4.2. Kastélyok és várak mint a turisztikai vonzerő-fejlesztés helyszínei
- 4.3. A kastélyok és várak gazdasági jelentősége
- 4.4. A kastélyok és várak fejlesztéseinek társadalmi hatásai
- 4.5. A bevételtermelő képesség jövőbeli fokozása – egységes szolgáltatások bevezetése a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram (NKVP) helyszínein
- 4.6. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram helye és szerepe a NÖF mindennapi működésében
- 4.7. Összefoglalás
- Felhasznált irodalom
- 4.1. Bevezetés
- 5. A zene mint innovatív turisztikai vonzerő régiófejlesztő hatása
- 6. Fesztiválturizmus a hagyomány és a digitalizáció világában
- 6.1. Bevezetés
- 6.2. A fesztiválturizmus mint vonzerő
- 6.3. A fesztiválturizmus-vonzerő élménydimenziói
- 6.4. A fesztiválturizmus hagyományteremtő és innovatív fejlesztése
- 6.5. Eltérések a fesztiválok hagyományteremtő és innovatív megközelítése és az észlelt élmények között
- 6.6. Összefoglalás
- Felhasznált irodalom
- 6.1. Bevezetés
- 7. A modern zarándoklat
- II. Az innovatív vonzerőfejlesztés gyakorlati megvalósulásai a kulturális turizmus területén
- 8. Dunai szállodahajó-turizmus, egy alternatív (niche) turisztikai termék
- 9. A Veszprém–Balaton 2023 EKF (Európa Kulturális Fővárosa) program és a kulturális vonzerő fejlesztése
- 10. Magyarország a Dubaji Világkiállításon
- 11. Etnikai turizmus a Székelyföldön
- 12. Linz, mintatanulóból élménygenerátor
- 13. Gasztroturisztikai vonzerők
- 13.1. Bevezetés
- 13.2. Éttermek és egyéb vendéglátóhelyek
- 13.3. Gasztronómiai fesztiválok és rendezvények
- 13.4. Gasztronómiai kiállítások, vásárok és kongresszusok
- 13.5. Gasztronómiai versenyek
- 13.6. Főzőtanfolyamok és workshopok
- 13.7. Pincészetek és egyéb borturisztikai vonzerők
- 13.8. Sör- és szeszfőzdék
- 13.9. Termelők és termelői piacok
- 13.10. Gasztronómiai vonatkozású múzeumok és tematikus parkok
- 13.11. Összefoglalás
- Felhasznált irodalom
- 13.1. Bevezetés
- 14. A szentendrei Skanzen mint turisztikai desztináció
- III. Az aktív turizmus aktuális trendjei, fejlődési irányai
- 15. Az aktív turizmus kiemelt termékeinek bemutatása – fogalmi lehatárolása, vonzerőfejlesztési elvei és várható trendjei
- 16. A hazai gyalogos természetjárás innovatív attrakció- és vonzerőfejlesztésének történelmi áttekintése, a kutatási eredmények összegzése és esettanulmány a 21. századból
- 16.1. Bevezetés
- 16.2. A kiegyezéstől Trianonig
- 16.3. Trianontól a második világháborúig
- 16.4.1945. -től a rendszerváltásig
- 16.5. A rendszerváltástól napjainkig
- 16.6. Az átgondolt aktív turisztikai fejlesztések időszaka, kutatási eredmények
- 16.7. Esettanulmány: a Galyatető Turistacentrum és a Galya-Kilátó
- 16.8. Összefoglalás
- Felhasznált irodalom
- 16.1. Bevezetés
- 17. A kerékpáros turizmus trendjei és hazai fejlesztési lehetőségei
- 18. A vízi turizmus vonzerejének fejlesztése itthon és a nagyvilágban
- 19. A síközpontokban rejlő turisztikai potenciál és annak négy évszakos kiaknázási lehetőségei
- 19.1. Bevezetés
- 19.2. A hazai síterepek jelenlegi vonzerői, piaca
- 19.3. A hazai sípályák vonzerőfejlesztési lehetőségei
- 19.4. A hazai síterepek fejlődési pályája, a négy évszakos fejlesztések előtérbe kerülése
- 19.5. Nemzetközi jó példák sípályafejlesztésekhez
- 19.5.1. Mariazeller Bürgeralpe (Ausztria)
- 19.5.2. Miesenbach – Trailland (Ausztria)
- 19.5.3. Winterberg (Németország)
- 19.5.4. Dolní Morava (Csehország)
- 19.5.5. Fieberbrunn-Timoks Park (Ausztria)
- 19.5.6. LauserLand (Ausztria)
- 19.5.7. Bialka Tatranska (Lengyelország)
- 19.5.8. Ossiacher See – Kletterwald (Ausztria)
- 19.5.9. St. Corona am Wechselben (Ausztria)
- 19.5.10. Serfaus-Fiss-Ladis (Ausztria)
- 19.5.11. Bukovel (Ukrajna)
- 19.5.1. Mariazeller Bürgeralpe (Ausztria)
- 19.6. Összefoglalás
- Felhasznált irodalom
- 19.1. Bevezetés
- 20. A lovas turizmus újrapozicionálása a 21. századi igényekhez igazodva
- 20.1. Bevezetés
- 20.2. A ló mint a lovas turista elengedhetetlen társa
- 20.3. A lovas túrázás sajátosságai, lovas turisztikai attrakciók, termékek általánosságban
- 20.4. A hazai lovas turizmus igazgatása, programok és intézkedések
- 20.5. A hazai lovas túrázás vonzerőfejlesztési lehetőségei
- 20.6. A hazai lovas túrázás vonzerőfejlesztésének jó példái
- 20.7. Nemzetközi kitekintés
- 20.8. Összefoglalás
- Felhasznált irodalom
- 20.1. Bevezetés
- 21. A vitorlás turizmus hazai sajátosságai, fejlesztési lehetőségei
- 21.1. Bevezetés
- 21.2. A vitorlás turizmus fogalomrendszere, technikai háttere
- 21.3. A vitorlás turizmust érintő tendenciák
- 21.4. A vitorlás turizmus szervezeti háttere
- 21.5. A vitorlás turizmus fejlődési lehetőségei
- 21.6. A vitorlázás vonzerőfejlesztési kihívásai
- 21.7. Összefoglalás
- Felhasznált irodalom
- 21.1. Bevezetés
- IV. Az innovatív vonzerőfejlesztés gyakorlati megvalósulásai az aktív turizmus területén
- 22. Kerékpáros turisztikai szolgáltatásfejlesztés a négy évszakos Balatonért: a BalatonBike365 esettanulmánya
- 23. A gyalogos aktív turisztikai útvonalak fejlesztési szempontjai a nemzetközi jó gyakorlatok fényében
- 24. Desztináción alapuló fejlesztések ismertetése különös tekintettel a Dunakanyar régióra
- 24.1. Bevezetés
- 24.2. A téma fontossága és a desztináció területi lehatárolása
- 24.3. Desztinációs profil és márkakép
- 24.4. A desztináció rövid bemutatása, helyzetelemzés
- 24.5. Elméleti megalapozottság (kontextus)
- 24.6. A térségre jellemző fogyasztói attitűdök
- 24.7. Összefoglalás
- Felhasznált irodalom
- 24.1. Bevezetés
- 25. Vonzerőfejlesztés a Dunakanyarban gyakorlati megközelítésben
- 26. Aktívan a Szigetközben
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2022
ISBN: 978 963 454 804 1
A turizmus szektort folyamatos megújulás jellemzi. A desztináció- és attrakciófejlesztés területén tapasztalható trendeket a COVID-19 pandémia is nagyban felerősítette. Az elmúlt két évben példa nélküli helyzettel szembesült társadalmi-gazdasági környezetünk, a járványügyi intézkedések (például: fizikai távolságtartás, szabadidős célú helyváltoztatások korlátozása) a tercier szektor alágazataiban, így a turizmusban is jelentős recessziót eredményeztek. A turizmus fellendüléséhez vezető út a folyamatos innovációban rejlik, melyhez elengedhetetlen az aktuális fogyasztói trendek és a jó üzleti gyakorlatok feltérképezése. A Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban című kötet mindezekre reagálva vizsgálja a szektor két kiemelkedően fontos turisztikai termékét. Noha a kulturális és aktív turizmus is széleskörben tárgyalt témakör a társadalomtudományok területén, a kötet újdonságát adja az aktuális társadalmi és technológiai trendekre való reflexió, valamint a válságkezelést elősegítő megoldások és projektek részletes bemutatása. A kötet négy fő fejezetre osztható: A kulturális turizmus aktuális trendjei, fejlődési irányai (I.), Az innovatív vonzerőfejlesztés gyakorlati megvalósulásai a kulturális turizmus területén (II.), Az aktív turizmus aktuális trendjei, fejlődési irányai (III.), Az innovatív vonzerőfejlesztés gyakorlati megvalósulásai az aktív turizmus területén (IV.). A trendelemző tanulmányok (1. és 3. fejezet) az elméleti alapok, valamint a vizsgált turisztikai termékek alapismérveire helyezik a hangsúlyt. Ezt kiegészítve, a gyakorlati megoldásokra összpontosító tanulmányok (2. és 4. fejezet) a jelenleg is zajló turizmusfejlesztési projektek, valamint a nemzetközi jó gyakorlatok és hazai fejlődési irányok részletes megismerését segítik elő, ezzel erősítve a tanulmánykötet gyakorlatorientált megközelítését. A kötetben kiemelt hangsúlyt kapott a kulturális turizmus sokszínűségének bemutatása, az innovatív vonzerőfejlesztés lehetőségeinek feltárása a különböző kulturális intézmények, múzeumok, várak és kastélyok, valamint zene- és fesztiválturizmus szemszögéből. A COVID-19 világjárvány mellett a szektor értékteremtési folyamatait az egyre erősödő Ipar 4.0 megoldások is formálják, így az egyes fejezetek a különböző okos- (például: kiterjesztett valóság, virtuális valóság) és mesterségesintelligencia-alapú vívmányok szerepét is részletesen tárgyalják. A kötetben olyan alternatív, korábban kevéssé tárgyalt témakörök is helyet kaptak, mint például a folyami szállodahajó-turizmus sajátosságainak bemutatása, a modern zarándoklatok turizmusélénkítő szerepe vagy az etnikai turizmus újonnan kibontakozó szolgáltatásai (például: thanaturizmus, gasztroturizmus). Az elmúlt években egyre erősödő utazási motivációvá vált az autentikus, természetközeli élményszerzés, mely indokolja, hogy a kötetben kiemelt szerephez jusson az aktív turizmus valamennyi alágazatának bemutatása. A turisták érdeklődése az egyedi, fizikai aktivitást igénylő, természetközeli és mindemellett környezeti szempontból is fenntartható turisztikai termékek felé irányul, melyre a szektor szereplőinek is reagálnia kell. Ennek sikeres módjait az aktív turizmus legkülönbözőbb területeinek szakértői ismertetik, így a kötetben átfogó képet adunk a gyalogos természetjárás, a kerékpáros turizmus, a vízi-, sí- és lovas turizmus hazai és nemzetközi sajátosságairól. A témakört tovább színesítik a desztinációszemléletű esettanulmányok is, melyek elsősorban a magyarországi (például: Dunakanyar, Szigetköz) termékfejlesztési lehetőségeket tárgyalják. Kiadványunk alapul szolgálhat a kulturális és aktív turizmus témaköreit felölelő, különböző képzési szintű (alap-, mester- és posztgraduális) tárgyak oktatásában. A gyakorlati példák, esettanulmányok sokszínűsége miatt pedig a turizmus területén tevékenykedő szakértők is haszonnal forgathatják.
Hivatkozás: https://mersz.hu/jaszberenyi-boros-miskolczi-vonzerofejlesztes-a-kulturalis-turizmusba//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero