Közösségi média a tudomány világában – Reflexiók Koltay Tibor cikkeire

Academy and Social Media – Reflections on Tibor Koltay’s Paper

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Holl András

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

informatikai főigazgató-helyettes, MTA Könyvtár és Információs Központ

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

holl.andras@konyvtar.mta.hu
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: közösségi média, nyílt hozzáférés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: academic social media, open access
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.178.2017.11.15
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Miért használják a közösségi médiát a kutatók? Steven Hall, az IOP Publishing ügyvezető igazgatója szerint elsősorban a publikációk megosztásának lehetősége miatt (Hall, 2017). Ez az állítás nem meglepő – a tudományos kommunikáció alapvetően a publikációkon keresztül folyik, a tudományos karrier alapját a publikációk, és ezek szakirodalomban kiváltott visszhangja (az idézetek) képezik. Koltay Tibor a Magyar Tudomány 2017/10. számában megjelent cikkében (és három évvel ezelőtt szintén a Magyar Tudományban közölt előzményében) a kutatók számára készült jelentősebb közösségimédia-szolgáltatókkal foglalkozik: a ResearchGate-tel, az Academia.edu-val és valamelyest a Mendeley-jel (Koltay, 2014, 2017). Ezekkel a szolgáltatókkal a hazai kutatói közösség is találkozott, minden bizonnyal számos felhasználójuk van Magyarországon. Koltay cikkei azonban nem foglalkoznak ezen szolgáltatások minden aspektusával. Leginkább a Hall szerint legfontosabb aspektust – a publikációk megosztását – kívánom szélesebb összefüggéseiben bemutatni, illetve ezen kutatói közösségimédia-szolgáltatások üzleti hátterére és veszélyei­re kívánok rámutatni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2014-ben nem csak Koltay foglalkozott a tudomány világában felbukkanó közösségi médiával. Az érdeklődők figyelmébe ajánlom a kutatói szociális hálózatok szerepével foglalkozó Science-cikket (Tachibana, 2014), valamint a Koltay cikkében említett, azóta egyértelműen piacvezetővé vált szolgáltatók kutatói használatával foglalkozó Nature-felmérés eredményeit (Van Noorden, 2014). A ResearchGate, az Academia.edu és a Mendeley kereskedelmi vállalkozások. A 2008-ban startup vállalkozásként induló Mendeley-t 2013-ban vásárolta meg az Elsevier. A ResearchGate és az Academia.edu kockázati tőkebefektetők birtokában vannak – az előbbi befektetői között találhatjuk Bill Gates-t, az utóbbi esetében Mark Shuttleworth neve lehet az olvasó számára ismert.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A berlini székhelyű ResearchGate és a San Franciscó-i Academia.edu az Uberhez hasonló (befektetői összefüggés!) agresszív, és legalábbis etikailag kétes üzleti gyakorlatot alkalmaz. Magyar kutatók is számos kéretlen e-mail- üzenetet kapnak ezen szolgáltatóktól, melyeket úgy állítanak be, mintha egy kollégától, szerzőtárstól származnának. Valójában, ha valaki feltölti egy cikkét, az abban található szerzői adatokat, e-mail-címeket adatbányászati módszerekkel kinyerik, és az újonnan felderített kutatóknak a társszerzők nevében automata üzeneteket küldenek. A Mendeley az Elsevier tulajdona, s mint ilyen, nem szorul ilyen etikátlan módszerek alkalmazására – a tulajdonos cég tekintélyes marketing erejét állítja a piaci pozíció növelésének szolgálatába.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudományos publikációk megosztása tekintetében nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szerzői (kiadói) jogokat. A tapasztalatok szerint a megosztott tartalmak nem elhanyagolható része olyan, amit a kiadók nem engednek (legalábbis az adott körülmények között) megosztani. A ResearchGate a publikációk törlésére vonatkozó kéréseket figyelmen kívül hagyta, az Academia.edu a felhasználóknak továbbította (Van Noorden, 2014). Az Elsevier kutatóknak továbbküldött törlési felszólításai heves ellenreakciókat váltottak ki a kutatókban. Az ironikus az, hogy a kutatók a népszerűtlen Elsevierrel szembeszegülve egy másik profitérdekelt szolgáltató szekerét tolják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Itt érkezünk el cikkünk legfontosabb mondanivalójához. A publikációk megosztásának vannak alternatívái, amelyek mind legálisak, mind a kutatói közösség tulajdonában és irányítása alatt vannak: ezek a repozitóriumok. Az első repozitóriumot Paul Ginsparg hozta létre 1991-ben (ezt ma arXiv-nak hívják, és a Cornell Egyetem könyvtára működteti). Magyarországon a legtöbb egyetemnek van repozitóriuma, csakúgy, mint a Magyar Tudományos Akadémiának (ez utóbbi a REAL [Repository of the Academy’s Library, URL1]). A repozitóriumok működtetői – jellemzően tudományos szakkönyvtárak – ügyelnek a tartalmak jogtisztaságára. Itt a publikációkhoz való hozzáférés a tartalom túlnyomó része esetében valóban nyílt – az üzleti alapú közösségi média szolgáltatóknál regisztrációhoz vagy előfizetéshez kötött. A repozitóriumok általában kevés közösségi hálózati funkcióval rendelkeznek – bár a kisebbségben lévő zárolt tartalmaknál például biztosítanak lehetőséget az érdeklődő olvasó és a szerző közötti kapcsolatfelvételre, másolatkérés céljából. (Ez a másolatkérés teljesen megfelel a nemzetközi jogi szabályozásoknak: az olvasó és a szerző közötti személyes tranzakción alapul, amit az informatika csak segít, de nem helyettesít.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Milyen veszélyei vannak az üzleti alapon működő közösségi média használatának? Az ingyenesen elindított szolgáltatások könnyen fizetős modellre válthatnak – ezzel már próbálkozott az Academia.edu (Ruff, 2016). Megmarad-e az egyéni felhasználók számára ingyenes, csak az intézményi felhasználók vagy prémium szolgáltatásokat igénylők számára fizetős modell? Mire használják fel a feltöltött dokumentumokat a szolgáltatók? Jelentenek-e veszélyeket a kutatók számára az illegálisan feltöltött cikkeik? Meddig tűrik a kiadók a jogellenes szolgáltatást? Mindenképpen veszélynek látom, hogy ezek a kereskedelmi szolgáltatások elnyomják a kutatói közösség nonprofit alapon működő, ingyenes, hosszú távon megbízható archiválási és megosztási lehetőségeket kínáló kezdeményezéseit: a repozitóriumokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mit ajánlunk a kutatóknak? Elsősorban azt, hogy használják a repozitóriumokat. A REAL-ba feltöltött cikkek könyvtárosi ellenőrzésen mennek át, csak a jogtisztán közzétehető változatok lesznek szabadon elérhetőek. Az MTA Könyvtára majd kétszáz éve áll a kutatók szolgálatában – archiválási és megosztási lehetőségei biztonságosak. (Ugyanez elmondható az egyetemi repozitóriumokra is.) A kutatói profilépítésre ajánljuk az ORCID-ot (Open Researcher and Contributor ID, URL2). A hazai kutatók publikációs listáinak karbantartására az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) használható (és használandó). A hazai kutatói/oktatói profilok, bibliográfiák rendszerei (MTMT, AAT [Akadémiai Adattár], doktori.hu) egymással való jobb összekapcsolása, szolgáltatásainak bővítése, felhasználóbarátabbá tétele, nemzetközi rendszerekkel való összekötése fontos feladat, jelentős kihívás. A kutatói profilok szolgáltatásának igényével foglalkoznak az egyetemek is – figyelemre méltó példa a Debreceni Egyetemről az iDEa Tudóstér (URL3). A funkcióbővítésen túl nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk az intézményi, közösségi, nonprofit rendszerek népszerűsítésére – természetesen csak etikus és törvényes módszerekkel.
 
Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hall, S. (2017): személyes közlés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Koltay T. (2014): A tudomány és az új média viszonyáról. Magyar Tudomány, 175, 3, 345–349. link

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Koltay T. (2017): A kutatóknak szánt közösségi médiáról. Magyar Tudomány, 178, 10. link

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ruff, C. (2016): Scholars Criticize Academia.edu Proposal to Charge Authors for Recommendations. The Chronicle of Higher Education, 29 January. link

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tachibana, C. (2014): A Scientist’s Guide To Social Media. Science, 28 February. DOI: 10.1126/science.opms.r1400141 link

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Van Noorden, R. (2014): Online Collaboration: Scientists and the Social Network. Nature, 512, 126–129. DOI: 10.1038/512126a link
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: REAL

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL2: ORCID

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave