Cím:

Közösségi média a tudomány világában – Reflexiók Koltay Tibor cikkeire

Academy and Social Media – Reflections on Tibor Koltay’s Paper
Holl András
informatikai főigazgató-helyettes, MTA Könyvtár és Információs Központ
holl.andras@konyvtar.mta.hu
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Kulcsszavak: közösségi média, nyílt hozzáférés
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Keywords: academic social media, open access
 
DOI: 10.1556/2065.178.2017.11.15
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Miért használják a közösségi médiát a kutatók? Steven Hall, az IOP Publishing ügyvezető igazgatója szerint elsősorban a publikációk megosztásának lehetősége miatt (Hall, 2017). Ez az állítás nem meglepő – a tudományos kommunikáció alapvetően a publikációkon keresztül folyik, a tudományos karrier alapját a publikációk, és ezek szakirodalomban kiváltott visszhangja (az idézetek) képezik. Koltay Tibor a Magyar Tudomány 2017/10. számában megjelent cikkében (és három évvel ezelőtt szintén a Magyar Tudományban közölt előzményében) a kutatók számára készült jelentősebb közösségimédia-szolgáltatókkal foglalkozik: a ResearchGate-tel, az Academia.edu-val és valamelyest a Mendeley-jel (Koltay, 2014, 2017). Ezekkel a szolgáltatókkal a hazai kutatói közösség is találkozott, minden bizonnyal számos felhasználójuk van Magyarországon. Koltay cikkei azonban nem foglalkoznak ezen szolgáltatások minden aspektusával. Leginkább a Hall szerint legfontosabb aspektust – a publikációk megosztását – kívánom szélesebb összefüggéseiben bemutatni, illetve ezen kutatói közösségimédia-szolgáltatások üzleti hátterére és veszélyei­re kívánok rámutatni.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

2014-ben nem csak Koltay foglalkozott a tudomány világában felbukkanó közösségi médiával. Az érdeklődők figyelmébe ajánlom a kutatói szociális hálózatok szerepével foglalkozó Science-cikket (Tachibana, 2014), valamint a Koltay cikkében említett, azóta egyértelműen piacvezetővé vált szolgáltatók kutatói használatával foglalkozó Nature-felmérés eredményeit (Van Noorden, 2014). A ResearchGate, az Academia.edu és a Mendeley kereskedelmi vállalkozások. A 2008-ban startup vállalkozásként induló Mendeley-t 2013-ban vásárolta meg az Elsevier. A ResearchGate és az Academia.edu kockázati tőkebefektetők birtokában vannak – az előbbi befektetői között találhatjuk Bill Gates-t, az utóbbi esetében Mark Shuttleworth neve lehet az olvasó számára ismert.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A berlini székhelyű ResearchGate és a San Franciscó-i Academia.edu az Uberhez hasonló (befektetői összefüggés!) agresszív, és legalábbis etikailag kétes üzleti gyakorlatot alkalmaz. Magyar kutatók is számos kéretlen e-mail- üzenetet kapnak ezen szolgáltatóktól, melyeket úgy állítanak be, mintha egy kollégától, szerzőtárstól származnának. Valójában, ha valaki feltölti egy cikkét, az abban található szerzői adatokat, e-mail-címeket adatbányászati módszerekkel kinyerik, és az újonnan felderített kutatóknak a társszerzők nevében automata üzeneteket küldenek. A Mendeley az Elsevier tulajdona, s mint ilyen, nem szorul ilyen etikátlan módszerek alkalmazására – a tulajdonos cég tekintélyes marketing erejét állítja a piaci pozíció növelésének szolgálatába.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A tudományos publikációk megosztása tekintetében nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szerzői (kiadói) jogokat. A tapasztalatok szerint a megosztott tartalmak nem elhanyagolható része olyan, amit a kiadók nem engednek (legalábbis az adott körülmények között) megosztani. A ResearchGate a publikációk törlésére vonatkozó kéréseket figyelmen kívül hagyta, az Academia.edu a felhasználóknak továbbította (Van Noorden, 2014). Az Elsevier kutatóknak továbbküldött törlési felszólításai heves ellenreakciókat váltottak ki a kutatókban. Az ironikus az, hogy a kutatók a népszerűtlen Elsevierrel szembeszegülve egy másik profitérdekelt szolgáltató szekerét tolják.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Itt érkezünk el cikkünk legfontosabb mondanivalójához. A publikációk megosztásának vannak alternatívái, amelyek mind legálisak, mind a kutatói közösség tulajdonában és irányítása alatt vannak: ezek a repozitóriumok. Az első repozitóriumot Paul Ginsparg hozta létre 1991-ben (ezt ma arXiv-nak hívják, és a Cornell Egyetem könyvtára működteti). Magyarországon a legtöbb egyetemnek van repozitóriuma, csakúgy, mint a Magyar Tudományos Akadémiának (ez utóbbi a REAL [Repository of the Academy’s Library, URL1]). A repozitóriumok működtetői – jellemzően tudományos szakkönyvtárak – ügyelnek a tartalmak jogtisztaságára. Itt a publikációkhoz való hozzáférés a tartalom túlnyomó része esetében valóban nyílt – az üzleti alapú közösségi média szolgáltatóknál regisztrációhoz vagy előfizetéshez kötött. A repozitóriumok általában kevés közösségi hálózati funkcióval rendelkeznek – bár a kisebbségben lévő zárolt tartalmaknál például biztosítanak lehetőséget az érdeklődő olvasó és a szerző közötti kapcsolatfelvételre, másolatkérés céljából. (Ez a másolatkérés teljesen megfelel a nemzetközi jogi szabályozásoknak: az olvasó és a szerző közötti személyes tranzakción alapul, amit az informatika csak segít, de nem helyettesít.)

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Milyen veszélyei vannak az üzleti alapon működő közösségi média használatának? Az ingyenesen elindított szolgáltatások könnyen fizetős modellre válthatnak – ezzel már próbálkozott az Academia.edu (Ruff, 2016). Megmarad-e az egyéni felhasználók számára ingyenes, csak az intézményi felhasználók vagy prémium szolgáltatásokat igénylők számára fizetős modell? Mire használják fel a feltöltött dokumentumokat a szolgáltatók? Jelentenek-e veszélyeket a kutatók számára az illegálisan feltöltött cikkeik? Meddig tűrik a kiadók a jogellenes szolgáltatást? Mindenképpen veszélynek látom, hogy ezek a kereskedelmi szolgáltatások elnyomják a kutatói közösség nonprofit alapon működő, ingyenes, hosszú távon megbízható archiválási és megosztási lehetőségeket kínáló kezdeményezéseit: a repozitóriumokat.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Mit ajánlunk a kutatóknak? Elsősorban azt, hogy használják a repozitóriumokat. A REAL-ba feltöltött cikkek könyvtárosi ellenőrzésen mennek át, csak a jogtisztán közzétehető változatok lesznek szabadon elérhetőek. Az MTA Könyvtára majd kétszáz éve áll a kutatók szolgálatában – archiválási és megosztási lehetőségei biztonságosak. (Ugyanez elmondható az egyetemi repozitóriumokra is.) A kutatói profilépítésre ajánljuk az ORCID-ot (Open Researcher and Contributor ID, URL2). A hazai kutatók publikációs listáinak karbantartására az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) használható (és használandó). A hazai kutatói/oktatói profilok, bibliográfiák rendszerei (MTMT, AAT [Akadémiai Adattár], doktori.hu) egymással való jobb összekapcsolása, szolgáltatásainak bővítése, felhasználóbarátabbá tétele, nemzetközi rendszerekkel való összekötése fontos feladat, jelentős kihívás. A kutatói profilok szolgáltatásának igényével foglalkoznak az egyetemek is – figyelemre méltó példa a Debreceni Egyetemről az iDEa Tudóstér (URL3). A funkcióbővítésen túl nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk az intézményi, közösségi, nonprofit rendszerek népszerűsítésére – természetesen csak etikus és törvényes módszerekkel.
 
Irodalom
Hall, S. (2017): személyes közlés
Koltay T. (2014): A tudomány és az új média viszonyáról. Magyar Tudomány, 175, 3, 345–349. link
Koltay T. (2017): A kutatóknak szánt közösségi médiáról. Magyar Tudomány, 178, 10. link
Ruff, C. (2016): Scholars Criticize Academia.edu Proposal to Charge Authors for Recommendations. The Chronicle of Higher Education, 29 January. link
Tachibana, C. (2014): A Scientist’s Guide To Social Media. Science, 28 February. DOI: 10.1126/science.opms.r1400141 link
Van Noorden, R. (2014): Online Collaboration: Scientists and the Social Network. Nature, 512, 126–129. DOI: 10.1038/512126a link
 
URL1: REAL
URL2: ORCID