Cím:

A női akadémikusokért. A kutatónők akadémikusi tagságáért

For Female Members of the Hungarian Academy of Sciences For Female Scientists’ Academy Membership
Solymosi Frigyes
az MTA rendes tagja
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Kulcsszavak: kutatónők, nők az Akadémián
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Keywords: female scientists, female academicians
 
DOI: 10.1556/2065.178.2017.11.17
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Kétségtelen, hogy kissé késve, de 2016–17-ben több tanulmány mutatott rá az akadémikusválasztás hiányosságaira, elsősorban a kutatónők háttérbe szorítására. Bár a nők száma a kutatásban folyamatosan emelkedik, sőt, ma már több területen meghaladja a férfiakét, mégis kevés figyelmet kapott, hogy közöttük is lehetnek kiváló koponyák, akik alkalmasak az akadémikusi tagságra. Jól jellemzi a jelenlegi ellentmondásos helyzetet, hogy ezen a területen évtizedek óta nem történt érdemi javulás, sőt 2016-ban egyetlen nőt sem választottunk az Akadémia tagjai közé. Számos kolléga foglalkozott ezzel a kérdéssel. Elsőnek Somogyi Péter, Oxfordban élő akadémikus társunk mutatott rá erre a méltánytalan helyzetre. Írását számos akadémikus megfontolása követte. Az e témában közölt tanulmányok csaknem mindegyike hangoztatta, hogy itt nem a nők lebecsüléséről van szó. Mert hiába szeretné az osztály számos tagja hölgy kollégáját támogatni szavazatával, ha az illető eddigi tudományos tevékenysége elmarad férfi kollégái­tól. A fő okokban is nagy az egyetértés, mert hiába kiváló kutató a kolléganő, a családi élet működtetése az esetek túlnyomó részében a nők kezében van, nem beszélve a gyermekek szüléséről és neveléséről. Mindez oda vezet, hogy a családalapítás kezdeti időszakában összehasonlíthatatlanul kevesebb idejük marad – ha marad egyáltalán – szakmájuk, a tudomány művelésére. Nem beszélve arról, hogy hosszú hónapok, évek maradhatnak ki szakterületük új eredményeinek követéséről. Még inkább így van, ha két-három, netán több gyermek gondozása, nevelése a feladatuk. Sok esetben a férjük karrierjének elősegítése érdekében a családi munka teljes egészében rájuk hárul. Következésképpen szinte csak akkor tudnak teljes erővel bekapcsolódni a kutatómunkába, amikor az azonos korú férfi kortársaik – teljesítményük alapján – már a fokozatok megszerzése előtt állnak, vagy már meg is szerezték azokat, és az akadémiai tagság elnyerésén fáradoznak. Így a nők a tudományos dolgozatok számában és minőségében aligha tudják felvenni a versenyt férfi kortársaikkal.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A jelenlegi ellentmondásos helyzetet eddig nem sikerült megoldanunk: a pozitív diszkriminációit – helyesen – az Akadémia Elnöksége nem fogadta el, más szavakkal: az osztályok végső szavazati sorrendjét a nők bejutása érdekében nem kívánja megváltoztatni. Szögezzük le ugyanakkor, hogy valamiféle kedvezmény nélkül a kutatónők lépéshátránya nem küzdhető le a tudományban.
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Javaslatom: az egyes osztályok legkiemelkedőbb női tagjait egymással versenyeztessük külön csoportban. A legtöbb szavazatot kapott jelölt automatikusan bekerül az osztályok által az elnökség elé terjesztett névsorba. A többi kolléganő pedig az osztályok által kiválasztott többi esélyessel versenyezhet a végső jelölés elnyerése érdekében. Így biztosíthatjuk, hogy minden szakterület legkiválóbb női kutatói közül egy biztosan bekerül az osztályok által javasolt kiválóságok közé. Azt a lehetőséget kizárom, hogy a női jelöltek érdekében az elnökség megváltoztathatná az osztályok javaslatait.
 
Irodalom
Csépe Valéria (2017): Túl az üvegplafonon. Reflexiók Somogyi Péter tagtársunk javaslataira. Magyar Tudomány, 178, 3, 359–364. link
Csermely Péter (2017): A nők tudományos előmenetele mint felülről korlátozódó hálózatos jelenség. Magyar Tudomány, 178, 5, 624–626. link
Hargittai Magdolna (2016): Korlátozott pozitív diszkrimináció. Magyar Tudomány, 177, 7, 856. link
Kamarás Katalin (2016): Nők az akadémián. Magyar Tudomány, 177, 7, 866. link
Lamm Vanda (2016): Nők az akadémián. Magyar Tudomány, 177, 7, 867. link
Somogyi Péter (2017): A számok beszélnek. Válasz az Alkalmasak-e a magyar nők az MTA tagságára c. cikkemre érkezett hozzászólásokra. Magyar Tudomány, 178, 5, 627–630. link