Husserltől a hashtagig – a vizualitás állandó jelenvalóságáról

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.178.2017.11.18
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Kezdetben volt a kép.” A Visual Learning könyvsorozat 6. kötetének címadó bibliai parafrázisa azt sugallja, hogy a képiség az emberi gondolkodás legősibb formája. Az évszázadok során a kép nem vesztett jelentőségéből – olyannyira nem, hogy a nyelvvel és írással rendelkező ember életében újabb és újabb formában jelenik meg. A gondolkodás, a szöveg és a kép viszonyát immár 6. alkalommal tárgyalták a 6. Visual Learning konferencia előadói 2016 júniusában. A képiség szerepére ezúttal az igazság, az idő és a hagyomány kulcsszavak mentén világítottak rá, amelynek eredményeként egy kötetben olvashatunk Edmund Husserl filozófiájáról, a szelfik kommunikációs szerepéről, a reneszánsz gyermeknevelésről, a helyes időgazdálkodásról és a hashtag funkciójáról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötet szerkesztői (Veszelszki Ágnes és Benedek András) rendkívül jó érzékkel négy nagy téma köré csoportosították a harminc előadásból publikálásra kiválasztott tizenhat tanulmányt. Az Igazság, idő, vizualitás; a Vizualitás retorika, ikonográfia; az Online vizualitás és a Vizualitás a tanításban és tanulásban fejezetek bár témájukban, jellegükben, megközelítésmódjukban és módszertanukban eltérő írásokat tartalmaznak, a kötet mégsem hull darabjaira a részeket összekapcsoló gondolatiságnak köszönhetően. Sőt, a kötet egyik legnagyobb értéke éppen abban rejlik, hogy a szerzők a képiség témáját számos tudományterület felől közelítik meg. A téma komplexitásából adódóan olyan kérdéseket vet fel, amelyekre többek között a filozófia, a retorika, a nyelvészet, a pedagógia, a kommunikáció­tudomány és a művészettörténet felől érkeznek válaszok. A multidiszciplináris megközelítésmód változatos szerzői perspektívával társul: esettanulmány, tudománytörténeti áttekintés, tankönyvismertető, filmelemzés, új módszertan bevezetése, összehasonlító adatelemzés egyaránt szerepel a tanulmányok sorában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az írások explicit és implicit diskurzust folytatnak egymással és a korábbi kötetetekben megjelent cikkekkel, így a köteteket átszövő, közös gondolati háló köti össze a szerzőket egymással és persze az olvasóval. Ez azt bizonyítja, hogy a Visual Learning Lab nemcsak nevében utal egy szakmai-tudományos közösség termékeny közös munkájára, hanem a tanulmányok valóban a műhelymunka eredményeit tükrözik. A közösség azonban nem zárvány jellegű, hiszen az angol nyelvű kötet szorosan követi a nemzetközi tudományos trendeket, a benne szereplő cikkek a nemzetközi tudományos eredményekre támaszkodnak. A magas tudományos színvonalat továbbá az biztosítja, hogy a cikkek lektoráltak: a szerzők egytől egyig szakmájuk kiválóságai. Éppen ezért kár, hogy az olvasónak sokszor az az érzése, hogy csak egy kis szeletét ismerheti meg annak a mély és kiterjedt tudásnak, amellyel a szerző az adott témáról rendelkezik, és amelyet nem tud kellő részletességgel kifejteni a könyv terjedelmi korlátaiból adódóan. Ezáltal az olvasó csak bízni tud abban, hogy a 7. kötet tanulmányai hosszabb formában is elérhetők lesznek online, ami a témában való még nagyobb elmélyülést tesz majd lehetővé. Igaz ez a közölt képek mennyiségére is. Bár a könyv elvétve tartalmaz képeket, az olvasó szívesen látna minden egyes tanulmány olvasása közben a szöveget kiegészítő, illusztráló, alátámasztó, azzal interakcióba lépő képeket is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A sorozat többi tagjához hasonlóan a legfrissebb tanulmánygyűjtemény is igényes kivitelű, jól olvasható. A tanulmányok rövid ismertetését tartalmazó szerkesztői előszót a sorozat egyik alapítójának, Nyíri Kristófnak az írása követi. Az Igazság, idő, vizualitás fejezet és egyben a kötet első tanulmánya a vizualitás filozófiatörténetben elfoglalt helyét mutatja be. A szerző ezáltal nemcsak írásművét, hanem magát a kötetet, sőt a konferenciasorozatot és a műhelyben zajló kutatómunkát is elhelyezi a filozófiatörténeti hagyományban. Ezt követően Sybille Krämer Svjedok The Witness című filmjét górcső alá véve veti fel az igazság kérdését az 1992-es boszniai tömeggyilkosság egyetlen túlélőjének vallomása és az eseményeket reprodukáló dokumentumfilm kapcsán. A szerző amellett érvel, hogy a film maga egy vallomás. A film kapcsolatot teremt a szemtanú, a film készítője, a film szereplői és a közönség között, akik mindannyian adnak és kapnak valamit a filmnek köszönhetően. A következő tanulmány szerzője, Valerio Giardino, a filmek világából a kogníció világába kalauzolja az olvasót. Tanulmányában az általa bevezetett és a sorozat 4. kötetében ismertetett „diagramming” fogalmat dolgozza tovább. A terminus technicusszal az embernek azt a képességét jelöli, amelynek segítségével több kognitív rendszert működtet egyszerre (például térészlelés és cselekvés), azzal a céllal, hogy csökkentse a memóriára rótt kognitív terheket, és hatékonyabbá tegye a problémamegoldást. Ugyancsak az észlelés problémakörével foglalkozik Golden L. Dániel, aki az emberek időhöz való több száz éves viszonyának vizsgálata kapcsán arra a következtetésre jut, hogy az idő fogalmának megértése alapvetően vizuális természetű. Az idő vizuális megjelenítése (például: óra, naptár) teszi ugyanis lehetővé, hogy az idő elvont fogalmát kezelhető egységként, anyagi erőforrásként (például time management) értelmezzük. Az idő és a kép relációjának gondolatát viszi tovább Javier E. Carreno, aki a képi tudatosság, az időtudatosság és az esztétikai tudatosság összefüggéseit vizsgáló gondolkodók közé sorolja Husserlt – az olvasó nem kis meglepetésére. Írásából kiderül, hogy a fenomenológia atyja annak a jelenségek a magyarázatával is foglalkozott, hogy képesek-e a képek, amelyek időn kívüliséget tükröznek, az olvasóban a megfelelő időzítés érzését kelteni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Vizualitás retorika, ikonográfia fejezet az előzőhöz hasonlóan történeti áttekintéssel kezdődik. Aczél Petra a retorika történetének azokat a pontjait emeli ki, amelyekben a képek szerepét elismerték. A szerző célja, hogy a tudományág kortárs képviselőinek figyelmét újra a képiségre irányítsa, ezáltal újra felfedezetté tegye a tudományág két fontos ismertetőjegyét: a vizuális gondolkodást és a nyelv érzelemkeltő képességét. A fejezet következő cikke a hidegháborús térképek re­torikai életének vizsgálatával foglalkozik. A Timothy Barney tollából származó írásból kiderül, hogyan használta az Egyesült Államok a térképeket a saját érdekeinek megfelelően és hatalma legitimálására, azaz hogyan lett a térkép egy ország erejét demonstráló vizuális eszköz. Az „amiről a képek mesélnek…” koncepció következő darabja Endrődy-Nagy Orsolya tanulmánya, aki a reneszánsz anya-gyermek képi ábrázolások alapján igyekszik (re)konstruálni a gyermekkor és a gyermeknevelés koncepcióit a 15–16. században. A jelenségek vizsgálatára olyan egyedi képelemzési módszert alakít ki, amely a szemiotika, az ikonográfia, a vizuális antropológia és a vizuális szociológia alapelveit ötvözi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Online vizualitás című fejezet témája a vizualitás új formái a digitális forradalmat követően. Ebben a részben azok a kutatási eredmények kaptak helyet, amelyek a kép és a 21. században élő ember viszonyát vizsgálják. Szabó Krisztina abból a tételből indul ki, mely szerint a nyomtatottól az online felé való elmozdulás hatással van a szövegértési képességünkre. A hagyományos olvasáskészségtől eltér a digitális olvasáskészség, többek között abban, hogy az utóbbi során jelentős szerepet kap a vizualitás. A kutatás nem titkolt célja, hogy az online olvasáskészséget mérő PISA-felmérések létrehozásában és fejlesztésében szerepet játsszon. Havasmezői Gergely szintén amellett érvel, hogy az online szövegekben nagyobb szerepet kapnak a vizuális elemek, mint a hagyományosban. Vizsgálata során azt találta, hogy a legnépszerűbb magyar online újságok esetében az új média sokkal több képi elemet tartalmaz, mint a hagyományos. Az online képi tartalmak jelentős hányadát teszik ki a selfie-k, amelyeket tanulmányában Trischa Goodnow kulturális önarcképként értelmez. Mit mondanak a szelfik korunk kultúrájáról? Milyen jövőkép rajzolódik ki előttünk? Ezekre a kérdésekre keresi a szerző a válasz, miközben az itt és mostban élő társadalom képét rajzolja elénk, amelyben az emberi kapcsolatok szerepe csökken. A szelfi továbbá olyan interperszonális kommunikációs eszköz, amelynek célja mások figyelmének felkeltése és véleményük befolyásolása az alkotókról – állítják továbbá James E. Katz és Elizabeth Thomas Crocker cikkükben. A fejezet záró tanulmányában Veszelszky Ágnes a kötet alcímében megjelölt idő, igazság és hagyomány hashtagek példáján keresztül vizsgálja a kép és a szöveg kapcsolatát az Instagramon. Kvalitatív és kvantitatív vizsgálata az átlagos hashtagek számáról, nyelvéről, a hashtag és a kép közötti kapcsolat jellegéről, a legnépszerűbb hashtag-kategóriákról és a képek tárgyáról megfogalmazott hipotéziseit támasztja alá.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötetzáró Vizualitás a tanításban és tanulásban című fejezet első tanulmánya a többi fejezethez hasonlóan egy tudománytörténeti jelenséget tárgyal: Matthew Crippen cikkének tárgya John Dewey nézeteinek összefoglalása a művészetről, a tudományról és a görög filozófiáról. A szerző arra is kitér, hogy a vizuális tapasztalat hogyan telítődik narratívával, ezáltal ideiglenes struktúrával, valamint, hogy mindennek milyen szerepe van a megértésben és a tanulásban. Benedek András, a sorozat másik alapítója, a vizualitás tanulásban betöltött szerepét a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen fejlesztett digitális tankönyvön keresztül szemlélteti. A jó online tankönyvek ismérvét a következőkben határozza meg: folyamatos szinkronizálás, automatikus frissítés, tartalommegosztás és adatbiztonság, korlátlan memória – felhőalapú szolgáltatások. A kötetet Horváth Cz. János tanulmánya zárja, aki a mikrotartalom létrehozását biztosító online felületekben rejlő tanulási innováció lehetőségére hívja fel a figyelmet. Amellett érvel, hogy az a tanulási módszer, amelyben a diákok létrehozhatják a saját mikrotartalom-gyűjteményüket, jobb tanulási eredményhez vezet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 6. Visual Learning kötet abban a napjainkban egyre élénkülő tudományos vitában foglal tehát állást, amely akörül a több száz éve vitatott kérdés körül robbant ki újra, hogy milyen mértékben képi jellegű a nyelvi meghatározottságú ember gondolkodása.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Benedek András – Veszelszki Ágnes editors: In the Beginning Was the Image: The Omnipresence of Pictures. Time, Truth, Tradition. Frankfurt am Main: Peter Lang Verlag, 2016, 191.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Putz Orsolya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PhD, egyetemi tanársegéd

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Amerikanisztika Tanszék
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave