A geotermikus energia helyzete világszerte1

The Global Position of Geothermal Energy

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rybach László Ladislaus

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

mérnök, professor emeritus, Institut für Geophysik ETHZ, Zürich, Svájc

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

rybach@ig.erdw.ethz.ch
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A cikk a sekély és mély geotermikus készletekből globálisan előállított elektromos árammal és a közvetlenül felhasznált hővel kapcsolatos adatokat közli. Az áramadatok összehasonlítása során az évi növekedési tendenciák azt mutatják, hogy a geotermia a napelemes és szélgenerátoros áramfejlesztéshez képest alaposan lemarad. A magyar geotermikus potenciál elismerten magas, de a fejlődési mutatók jelenleg egyenlőtlenek. Viszont a Pannon-medence első geotermikus erőműve nemrég Magyarországon indult be. Erről is találhatók számadatok a cikkben.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The paper discusses the data related to globally produced electric energy from shallow and deep geothermal supplies and directly used heat. When comparing relevant data, the annual increase of usage of geothermal energy lags behind that of the usage of energies produced by solar plants and wind generators. Hungary has great geothermal potential but the parameters showing the development are uneven. Nevertheless, the very first geothermal power plant in the Pannonian Basin started production recently in Hungary. Related numerical data are also published in this paper.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: áramfejlesztés, geotermikus energia, közvetlen hőhasznosítás, éves növekedés, befektetési különbségek, magyarországi tendenciák
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: electricity generation, geothermal energy, direct heat use, annual growth rates, investment differences, Hungarian development trends
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.180.2019.12.2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Bevezetés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar kormány 2008-ban megrendelt egy stratégiai tanulmányt a Magyar Tudományos Akadémiától a hazai geotermikus energia hasznosításának előkészítésére. A tanulmány kidolgozására az MTA az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) kérte fel, ahol erre egy munkacsoport alakult, Mádlné Szőnyi Judit vezetésével. Ennek tagja lett e közlemény szerzője is, és ez a közreműködés a tanulmányban A földhő felhasználásának nemzetközi helyzete című fejezetét eredményezte.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ELTE munkacsoportjának tanulmányát összefoglalóan ismerteti Mádlné Szőnyi Judit és szerzőtársai cikke (2009). A cikk a földhőhasznosítás fő kategó­riáit (geotermikus áramfejlesztés, közvetlen hőhasznosítás) külön-külön tárgyalja, az elért eredményeket és a jövőbeni lehetőségeket is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azóta több országban, különféle alkalmakkor hangzottak el hasonló témájú előadások a szerzőtől, amelyek aztán kiterjedtek a többi megújuló energia (biomassza, vízi erő, napelemek, szélenergia) nemzetközi helyzetére is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alábbiak a geotermikus energia hasznosítása terén elért eredményeket, a jelenlegi fejlődési tendenciákat, valamint a jövőbeli esélyeket ismertetik.
 
Adatgyűjtés, feldolgozás, analízis
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elért eredmények, megmutatkozó fejlődési jelenségek és jövőbeli lehetőségek szemléltetésére leginkább alkalmas nemzetközi számadatok a geotermiában csak ötévenként állnak rendelkezésre: a World Geothermal Congress (WGC) alkalmával nyilvánosságra kerülő számadatok formájában. Így rendelkezésre állnak a geotermikus áramfejlesztés és a közvetlen hőhasznosítás jellemző adatai (áramfejlesztés: beépített kapacitás MWe-ben, évi megtermelt árammennyiség GWh-ban; hőhasznosítás: beépített kapacitás MWth-ban, hőátadás GJ-ban).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az évi adatok összehasonlítása, azok időbeni ábrázolása tisztán mutatja a fejlődési tendenciákat, valamint a növekedési indikátorokat (például: lineáris vagy exponenciális fejlődés; növekedés százalékban). Ezek alapján időnként helyzetjelentést lehet tenni. Ez történt például a HUNGEO 2014-es konferencián a WGC 2010 statisztikai adatai alapján kidolgozott eredmények és tendenciák közzétételével. Ebből egy hosszabb cikk keletkezett (Rybach, 2015), amely részletesen közli az alkalmazott munkamódszert; emiatt itt csak a legfrissebb eredményeket mutatom be. Ezek a REN21 Global Status Reportban (2017), valamint a WGC 2015-ön közölt számadatokon alapulnak.
 
Közvetlen hőhasznosítás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felhasznált adatok forrása John W. Lund és Tonya L. Boyd (2015) tanulmánya; a számok a 2014. év végi helyzetet mutatják. A globális geotermikus hőhasznosítás 2014-ben 590 PJ (petajoule) volt 82 országban, 70 GWth teljesítménnyel. A globális hőhasználat egyenletesen növekszik, kb. évi 12%-kal. Ennek több mint felét a geotermikus hőszivattyúrendszerek szolgáltatták. Az utóbbi technológia, amely sekély (<400 méter mélységű) készleteken alapul, jelenleg a legsikeresebb. Ezt a beépített kapacitás időben exponenciális növekedése bizonyítja (1. ábra). Európában különösen sikeresek a földhőszivattyús rendszerek, leginkább Svédországban. A 2. ábra a beépített teljesítményt ábrázolja országonként. Magyarország nincs az első húsz ország között (Rybach–Sanner, 2017).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. A geotermikus hőszivattyúk (geothermal heat pumps, GHP – sekély geotermia) fejlődése húsz év folyamán. A globális évi 20%-os exponenciális növekedés jelentős
(Lund–Boyd, 2015 adatai alapján saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. Beépített GHP-teljesítmény különböző európai országokban
(Rybach–Sanner, 2017 alapján saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A földhőszivattyúk mellett több más geotermikus technológiát is alkalmaznak. Mindezek mély (> 400 méter) készletekre alapulnak. Az 1. táblázat országonként sorban mutatja ezeket: távfűtés, mezőgazdasági alkalmazások, hévízfürdőzés, egyéb használat. Ebben a mezőnyben Magyarország az előkelő negyedik helyen szerepel.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. A különféle közvetlen geotermikus hőhasznosítások beépített teljesítménye (MWth), mély (> 400 m) készletekből, az élenjáró tíz európai országban (ETIP, 2018). További 16 más európai országban is van kisebb hasznosítás
Ország
Távfűtés
Mezőgazdaság, haltenyésztés
Hévízfürdés
Egyedi épületfűtés és egyebek
összesen
Törökország
1032
794
1016
413
3255
Izland
1873
57
64
111
2105
Olaszország
127
222
428
603
1380
Magyarország
127
318
254
29
728
Franciaország
450
30
20
500
Németország
270
45
3
318
Románia
159
7
9
175
Szlovákia
14
28
86
20
148
Hollandia
118
118
Szerbia
45
15
38
12
110
 
Geotermikus áramfejlesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A másik nagy geotermikus kategória, az áramfejlesztés adatai több forrásból származnak: Bertani (2015), GEA (2014), ThinkGeoEnergy (2017), REN21 (2017). A 2. táblázat a 2014. év végi helyzetet ábrázolja (Bertani, 2015); akkor Dél-Amerika kivételével a világ összes kontinensén volt geotermikus erőmű. Manapság van már Chilében is. A legújabb adatokat a ThinkGeoEnergy (2017) közli; eszerint 2017 végén a világszerte huszonhat országban működő geotermikus erőművek összteljesítménye elérte a 14 GWe kapacitást. Ugyanezen forrás szerint ez a teljesítmény ugyanebben az évben összesen kb. 80 TWh geotermikus áramot produkált, ami megfelel a globális áramfejlesztés 0,3%-ának.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. Geotermikus erőművek eloszlása világszerte és az országonként beépített teljesítmények (MWe). Az adatok a 2014. év végi helyzetet mutatják. Azóta van fejlődés, 2017 végén a globális összteljesítmény elérte a 14 GWe értéket (ThinkGeoEnergy, 2017). Az erőművek voltaképpen mind hidrotermális készletekből termelnek
Észak-Amerika
Közép-Amerika
Afrika
Európa
Ázsia
Óceánia
USA
3450
Mexikó
1017
Kenya
594
Olaszo.
916
Fülöp-szigetek
1870
Új-Zéland
5
Costa Rica
207
Etiópia
7
Izland
665
Indonézia
1340
Pápua-Új-Guinea
50
Salvador
204
Portugália
29
Japán
519
Ausztrália
1
Nicaragua
159
Németo.
27
Töröko.
397
Guatemala
52
Franciao.
16
Oroszo.
82
Ausztria
1
Kína
27
(Bertani, 2015 alapján)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A továbbiakban a globális geotermikus áramfejlesztés időbeni fejlődését vizsgáljuk. A 3. ábra azt mutatja, hogy a geotermikus áramszolgáltatás folyamatosan és közel lineárisan növekszik. De milyen tempóban? Ha megvizsgáljuk a 2011–2017-es időszakot (a növekvési görbe legmeredekebb szakaszát), akkor évi 4,6% növekedés tapasztalható. De ez egy globális átlag. Vannak viszont kiugró előrelépések is, ebben Törökország élenjáró: amíg beépített teljesítményük Ruggero Bertani (2015) statisztikája szerint csupán 397 MWe volt, az EGEC 2018 Geothermal Market Report (EGEC, 2019) már 1315 MWe-t jelez!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. ábra. A világszerte beépített geotermikus erőművek teljesítménynövekedése az idő függvényében, a GEA (2014) szerint, kiegészítve a 2017 végére jelentett értékkel (ThinkGeoEnergy, 2017). 2011 és 2017 között a növekedés elérte a 4,6%-ot
(saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következőkben a geotermikus áramtermelés fejleményeit hasonlítjuk össze más megújuló energiák, a biomassza, a vízenergia, a napenergia (napelemek) és a szélerőalapú erőművek növekedési és egyéb számmutatóival.
 
Geotermia és napenergia
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nagy hatású REN21-hálózat évente részletes jelentést állít össze a megújuló energiák globális fejlődéséről. A továbbiakban a REN21 Global Status Report 2017 publikációban szereplő adatok alapján szerzett tapasztalatokat ismertetem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A REN21 (2017) 66. oldalán látható diagramból kiderül, hogy a globális napelemes áramfejlesztés rohamosan növekszik. Kiszámítható, hogy a beépített kapacitás 2006 óta exponenciálisan, évi 40%-kal nő. A 4. ábra összehasonlítja ezt a fejlődést a geotermikus áramfejlesztés görbéjével (3. ábra). Ugyanis a REN21 ábrába be van építve a globális geotermikus összteljesítmény adatpontja 2017-ben, valamint a geotermikus áramfejlesztés, szaggatott vonallal. A különbség óriási. Ebben a gigawattos léptékben alig észlelhető, hogy 2007-ig a geotermikus áramfejlesztés kapacitása még jóval megelőzte a napelemes értékeket.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. ábra. A globális napelemes áramfejlesztés növekedése a 2006–2017 közötti időszakban (REN21, 2017; ThinkGeoEnergy, 2017), a geotermikus áramfejlesztés növekedésével összehasonlítva. A geotermia alaposan lemarad
(saját szerkesztés)
 
Hatékonysági összehasonlítás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Míg a geotermia alapja, a földhő éjjel-nappal, télen-nyáron rendelkezésre áll, addig a nap nem süt, és a szél nem fúj mindig. Számszerűleg mit jelent ez a különbség? Ennek eldöntéséhez szükség van a beépített kapacitások mellett az egy évben termelt árammennyiségekre is. Ezek alapján összehasonlítható a különböző áramfejlesztési technológiák hatásfoka. Ez az összeállítás a nap- és geotermikus energiákon kívül más megújuló energiákra alapuló technológiákra (vízerő, biomassza, szélerő) is kiterjed. A 3. táblázat az idetartozó eredményeket közli, szintén a REN21 Global Status Report 2017 számértékei alapján.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben az összehasonlításban külön szerepel a technológiák hatékonysága. A működés hatásfoka az évi termelés és a beépített kapacitás alapján számítható.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat. Megújuló áramfejlesztési technológiák globális termelési jellemzői. Külön kiemelendő az utolsó oszlop (hatékonyság): egy év (összesen 8760 óra) mekkora részében (%) termel egy adott technológia, a REN21 (2017) kapacitás- és termelésadatai alapján számolva
Technológia
Beépített kapacitás
Áramtermelés
A működés hatásfoka
GWe
%
TWh/év
%
%
Vízerő
1096,0
54,5
4902
72,6
51,0
Biomassza
112,0
5,5
504
7,5
51,4
Szélerő
487,0
24,2
895
13,3
21,0
Geotermia
13,5
0,7
76
1,1
64,3
Napelemek
303,0
15,1
371
5,5
14,0
Összesen 2016-ban
100,0
6748
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A táblázatból kitűnik, hogy a geotermia a legkisebb számokkal szerepel a hatékonyság kivételével. Itt megjegyzendő, hogy a geotermia sem teljesít 100%-osan (nem mindig termelnek az erőművek teljes kapacitással, karbantartási leállások, termelés szünetei stb.). A REN21 korábbi jelentései mutatják, hogy a globális napelemes áramtermelés csak 2011-ben előzte meg a geotermikus áramét.
 
A világpiaci helyzet
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Geotermikus áramszolgáltatás. Az előbbiekből is látszik a szél- és napenergia (főleg a napelemek) előretörése az áramfejlesztésben, vagyis a geotermia fejlődése alaposan lemarad a nap- és szélenergia sikereitől. Pontosabban a napelemek teljesítménye évi 40%-kal nő, a szélerőműveké 17%-kal (szintén a REN21 [2017] adatai alapján), viszont a geotermikus áramé csak 4,6%-kal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hogyan viszonyul mindez a többi megújuló technológiához? Szintén a REN21 (2017) ad közre ilyen jellegű számadatokat, mégpedig a létrejött befektetéseket (4. táblázat). Itt sokmilliárdos USD befektetésekről van szó; a nap- és szélenergia befektetési mutatói többszörösen felülmúlnak minden más, a megújuló energiákon alapuló áramfajtát. Ez tény, és ez az előny aligha lesz behozható.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. táblázat. A 2016-ban különböző megújuló energiákon alapuló elektromos technológiákba világszerte befektetett US dollármilliárdok
Energiafajta
Fejlett országok
Fejlődő országok
Ebből Kína
Napenergia
56,2
57,50
39,900
Szélenergia
60,6
51,90
35,000
Biomassza
5,2
1,60
0,900
Kis méretű vízi erő
0,2
3,40
0,500
Geotermia
0,8
2,00
0,200
Tengeri hullámzás
0,2
0,01
0,007
(REN21, 2017 alapján)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Direkt geotermikus hőhasználat. Egyöntetű globális fejlődés itt alig jelentkezik, a növekedés országonként erősen változik. Például az egyik országban sikeres földhőszivattyús technológia fejlesztése megindulhat egy szomszédos országban is, viszont más szomszédok még várnak, pedig a sekély készletekben alig lehet különbség. Itt még sok ismeretterjesztési feladat vár a szakemberekre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mély, magasabb hőmérsékletű készletek nagyobb mértékű feltárása és sikeres kihasználása, például távfűtésre, erősen függ a helyi geológiai adottságoktól. Hidrotermális készletek, természetes termálvíztartalmú tárolókkal aránylag ritkán fordulnak elő; a költséges kutató mélyfúrások nem mindig sikeresek. Sajnos éppen a geotermikus fejlesztések első fázisában legmagasabb a befektetési igény, valamint annak a kockázatossága is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összevetve: a geotermikus hőhasználat az utóbbi években globálisan kb. évi 12%-kal növekszik, ami jórészt a földhőszivattyús rendszerek sikerének köszönhető. Még egy összehasonlítás: a napkollektoros vízmelegítés világszerte legalább évi 27%-kal növekszik.
 
Várható globális fejlődési tendenciák a geotermiában
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rövid és középtávon a tradicionális geotermikus technológiák (földhőszivattyúzás, távfűtés, áramfejlesztés) további fejlődése várható. Mivel mindezek majdnem kizárólag hidrotermális készletekből termelnek, viszont ilyen készletek világszerte csak aránylag ritkán fordulnak elő, az eddigi növekedési tempó aligha lesz gyorsítható. Jelenleg kezd elterjedni a kaszkádos fluidhőhasználat, lépcsőzetesen csökkenő hőmérsékletekkel: geotermikus erőmű → épületfűtés → üvegházak → haltenyésztés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Közép- és hosszú távon kívánatos, hogy végre sikerüljön az igazi geotermikus potenciál feltárása: a több kilométer mélységű, 100 °C-nál melegebb kőzetek elvileg mindenütt jelen lévő magas hőtartalmának (petrotermális készlet) felszínre hozatala, ún. EGS-rendszerekkel (Enhanced/Engineered Geothermal System).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EGS-nél először a kőzetek áteresztőképességét kell megnövelni hidraulikus repesztéssel mélyfúrások által, így hőcserélővé tenni a repesztett kőzetfelületeket, s végül besajtoló- és termelőfúrásokkal mesterséges cirkulációt létrehozni. Ez irányú kutatás és fejlesztés már több országban folyik. Különös figyelmet kíván a szeizmikus kockázat meghatározása és csökkentése, ugyanis a hidraulikus repesztés földrengéseket okozhat. A sikeres EGS-technológia egyszer még igazi fordulópontot jelenthet!
 
És Magyarországon?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarország a Pannon-medencében fekszik; ennek megfelelően különösen nagy a geotermikus potenciálja. Ez az itt vékony litoszférának és az ennek megfelelően magas földi hőáramnak, valamint a medence üledékeiben elhelyezkedő gazdag hidrotermális készleteknek köszönhető (Bobok–Tóth, 2010; Horváth et al., 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek a potenciálnak hasznosítására már temérdek termálkutat fúrtak. Horváth Ferenc és szerzőtársai (2015) adatai alapján kiszámítható, hogy Magyarországon átlagosan 10 kilométerenként található egy termálkút. Geotermikus kutak ilyen nagy sűrűsége más országban nincs!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar geotermia fejlődésének mutatói elég egyenetlen képet tárnak elénk: a hivatalos statisztikai adatok (a World Geothermal Congressek során közreadott számok alapján) nem egységesek. Ezzel kapcsolatban az 5. táblázatban három mutató és azok változása szerepel: az országszerte beépített direkt hőhasználati teljesítmény (MWth), a termelt hőmennyiség (TJ/év), valamint ezek ötévenkénti változása (%).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A direkt hőhasználat Tóth Anikó (2010, 2015) és Árpási Miklós (2005) által közölt számai a következő kategóriákból származnak: egyedi épületfűtés, távfűtés, melegházak, haltenyésztés, állattenyésztés, mezőgazdasági szárítás, ipari szárítás, balneológia/úszás, hőszivattyúzás. A közölt hőszivattyús adatok (beépített kapacitás) elég változatosak: 2005-ben 4, 2010-ben 40, 2015-ben 42 MWth.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. táblázat. A Magyarországon direkt geotermikus hőhasználatra beépített összteljesítmény, az ezzel évente termelt hőmennyiség, valamint ezek változása öt év alatt (az ötévenként megtartott World Geothermal Congresseken bemutatott számadatokkal)
Adatforrás
Beépített teljesítmény
MWt
Változás
%
Termelt hőmennyiség
TJ/év
Változás
%
Tóth (2015)
905,58
10 268,06
+38
+5
Tóth (2010)
654,6
9 767,00
–6
+23
Árpási (2005)
694,2
7 939,80
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Úgy látszik, Magyarország az első egy, a Pannon-medencében telepített geotermikus erőmű realizálásában: a ThinkGeoEnergy 2017. november 17-én jelentette: „First geothermal heat and power plant of Hungary connected to grid”. A Turawell erőmű Tura város mellett, Budapesttől 50 km-re keletre található; a jelentés szerint 7 MWth, illetve 3 MWe teljesítménnyel működik. Remélhetőleg hamarosan több más erőművet is létesítenek a Pannon-medencében.
 
Összefoglalás, kitekintés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A geotermia előnyei sokfélék: igen jelentős, de még csak kezdetileg kiaknázott potenciálja van, időben állandóan szolgáltat, elvileg mindenütt előfordul, környezetbarát, sok helyen már gazdaságos. A geotermikus energiaforrások is részesei lesznek minden jövőbeli energiaellátásnak. A geotermikus áramfejlesztés jó ideig jelentős volt a megújulók mezőnyében; 2011 óta azonban a napelemek már több áramot termelnek világszerte, mint a geotermia. Az EGS-rendszerekkel fel lehetne gyorsítani a geotermikus erőművek terjedését, de ehhez még jelentős kutatási/fejlesztési erőfeszítések szükségesek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A direkt hőhasználat fő komponense a földhőszivattyúkon alapszik; ez a technológia nemzetközileg terjed, jelenleg évi 20%-os növekedéssel. A geotermikus távfűtés további jövőbeli ígéretes technológia, amelyhez szükséges a visszasajtolás, főleg az üzemeltetés fenntarthatóságának biztosításához. Ha globálisan (egyelőre) nem is, lokálisan ígéretes lehet a mélygeotermia.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar földtani adottságok majdnem hogy elkötelezően kedvezőek a geotermia hazai továbbfejlesztésére. Remélhetőleg a fejlődés egyöntetűbb lesz, mint eddig, és hamarosan egyre több erőmű épül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ami a hosszú távú globális fejlődést illeti, elképzelhető, hogy főleg új, innovatív elvek/megoldások kerülhetnek kivitelezésre, például felhagyott olaj-/gázkutak csoportos kihasználása, gyorsabb és olcsóbb fúrástechnológia, csatolt CO2-besajtolás és hőkivétel, geotermikus tengervíz-sótalanítás, szuperkritikus fluidumtermelés (termelés a kritikus hőmérséklet felett), tengeri (offshore) erőművek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Remélhetőleg Magyarország is szerepet kap egyik-másik ilyen „futurisztikus” fejlesztésben.
 
IRODALOM
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Árpási M. (2005): Geothermal Update of Hungary 2000–2004. In: Proceedings World Geothermal Congress 2005, Antalya, Turkey, https://www.geothermal-energy.org/pdf/IGAstandard/WGC/2005/0127.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bertani, R. (2015): Geothermal Power Generation in the World 2010–2014 Update Report. In: Proceedings World Geothermal Congress 2015, Melbourne, Australia, https://www.geothermal-energy.org/pdf/IGAstandard/WGC/2015/01001.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bobok E. – Tóth A. (2010): A geotermikus energia helyzete és perspektívái. Magyar Tudomány, 171, 8, 926–936. http://www.matud.iif.hu/2010/08/04.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

EGEC (2019): 2018 EGREC Geothermal Market Report – Key Findings. https://www.egec.org/media-publications/egec-geothermal-market-report-2018/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

ETIP (2018): European Technology and Innovation Platform Deep Geothermal (ETIP-DG), ’Vi­sion for Deep Geothermal’, Brussels, Belgium

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

GEA (2014): 2014 Annual U.S. & Global Geothermal Power Production Report. Baltimore, USA: Geothermal Energy Association, http://geo-energy.org/events/2014%20annual%20us%20&%20global%20geothermal%20power%20production%20report%20final.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Horváth F. – Musitz B. – Balázs A. et al. (2015): Evolution of the Pannonian Basin and Its Geo­thermal Resources. Geothermics, 53, 328–352. DOI: 10.1016/j.geothermics.2014.07.009, https://www.researchgate.net/publication/264789043_Evolution_of_the_Pannonian_basin_and_its_geothermal_resources

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lund, J. W – Boyd, T. L. (2015): Direct Utilization of Geothermal Energy 2015 Worldwide Review. Proceedings World Geothermal Congress 2015, Melbourne, Australia, https://www.unionegeotermica.it/pdfiles/usi-diretti-energia-geotermica-nel-mondo.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mádlné Szőnyi J. – Rybach L. – Lenkey L. et al. (2009): Fejlődési lehetőségek a geotermikus energia hasznosításában, különleges tekintettel a hazai adottságokra – Egy, az MTA számára készített tanulmány margójára… Magyar Tudomány, 170, 8, 989–1003. http://www.matud.iif.hu/2009/09aug/13.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

REN21 (2017): Renewables 2017 Global Status Report. Paris: REN21 Secretariat, https://www.ren21.net/wp-content/uploads/2019/05/GSR2017_Full-Report_English.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rybach L (2015): A geotermikus energia globális helyzete és kilátásai. Természet Világa Természettudományi Közlöny, 143, 3, 109–111. http://epa.oszk.hu/02900/02926/00027/pdf/EPA02926_termeszet_vilaga_2015_03_109-111.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rybach L. – Sanner, B (2017): Geothermal Heat Pump Development Trends and Achievements in Europe. In: Bertani, R. (ed.): Perspectives for Geothermal Energy in Europe. London: Imperial College Press, 215–253.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

ThinkGeoEnergy (2017): Think Geo Energy International Sites. www.thinkgeoenergy.com

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tóth A. (2010): Hungary Country Update 2005–2009. In: Proceedings World Geothermal Congress 2010, Bali, Indonesia, https://www.geothermal-energy.org/pdf/IGAstandard/WGC/2010/0125.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tóth A. (2015): Hungary Country Update 2010–2014. In: Proceedings World Geothermal Congress 2015, Melbourne, Australia, https://pangea.stanford.edu/ERE/db/WGC/papers/WGC/2015/01024.pdf
 
1 Az előadás itt közölt, szerkesztett változata Szabados László szaklektor közreműködésével készült.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave