Cím:

A korrupció mérési lehetőségei – lehetséges objektív indikátorok bemutatása egy magyar példa alapján

Possibilities in Measuring Corruption – Presentation of Potential Objective Indicators Based on a Hungarian Example

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Tóth István János1, Hajdu Miklós2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

1 PhD, Corruption Research Center Budapest, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

istvanjanos.toth@crcb.eu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

2 MSc, Corruption Research Center Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

miklos.hajdu@crcb.eu
Összefoglalás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az elemzésben egy nehezen mérhető és definiálható, mégis rendkívül régi társadalmi-gazdasági jelenség, a korrupció vizsgálatának lehetőségeit tekintjük át. A bevezető fejezetben kitérünk a korrupcióval kapcsolatos általános kutatási módszerekre, a jelenséget övező percepciók és attitűdök felmérésére, majd áttérünk egy újabb megközelítésre, az objektív indikátorok alkalmazására. A tanulmányban részletesen bemutatunk egy új, objektív, bigdata-alapú korrupciómérési metódust, a korrupciós kockázatok elemzésének módszertanát a közbeszerzések területén magyarországi adatok alapján, nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szempontból is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A bemutatott vizsgálatunk tárgyát összesen 151 475 darab szerződés képezi, amelyeket a 2009 és 2016 közötti időszak során kötöttek a magyarországi közbeszerzési eljárások eredményeképpen. Az adatokat a Corruption Research Center Budapest (CRCB) kutatócsoportja dolgozta fel, és rendezte elemezhető formátumba. A szerződéseket alapvetően éves bontásban elemezzük a közbeszerzési eljárásokat övező korrupciós kockázatok és az ajánlattevők közötti versenyerősség szempontjából több indikátor alapján. Továbbá ágazatok, illetve az Európai Unió támogatása szerint is megvizsgáljuk, hogy hogyan alakultak e mutatók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az eredmények többek között arra utalnak, hogy az uniós támogatásnak visszás hatása van a magyar közbeszerzésekre: alacsonyabb versenyerősség és magasabb korrupciós kockázatok jellemzik az EU által támogatott szerződéseket a tisztán hazai finanszírozásúaknál. Figyelemre méltó továbbá az is, hogy bizonyos piacok jobban érintettek a közbeszerzési korrupcióban: érdemes kiemelni ebből a szempontból az informatikai szerződéseket. Kiemelendő az is, hogy a vizsgált időszak elején több bemutatott indikátor szerint 2010 után romló, a korrupciós kockázatok növekedésével jellemezhető tendenciák indultak meg, amelyek az utolsó egy-két megfigyelt évben megálltak.
 
Abstract

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

In our analysis we discuss the possibilities of investigating corruption, a socio-economic phenomenon that is difficult to measure and define, yet extremely old. In the introductory chapter we present some general research methods of corruption research which are related to assess the perceptions and attitudes around the phenomenon, and then move on to a new approach: to the usage of objective indicators. This paper presents a new, objective, big-data measurement methodology – an approach for the analysis of corruption risks in the field of public procurement on the basis of Hungarian data, not only from a theoretical but also from a practical point of view.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

The subject of our study is a total of 151,475 contracts from the period between 2009 and 2016 which were the result of the Hungarian public procurement procedures. The data was proc­essed by the research team of Corruption Research Center Budapest (CRCB). The contracts are basically analysed in annual breakdown on the basis of several indicators related to the corruption risks and the competitive strength of the procedures. In addition, we look at how these indicators have evolved by sectors and by the presence of the funding of the European Union.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

The results suggest that EU funding has a negative impact on Hungarian public procurement: EU-sponsored contracts can be characterised by lower competitive strength and higher risks of corruption compared to the procurements with purely domestic financing. It is also noteworthy that some sectors are more affected by corruption: it is worth highlighting IT contracts in this respect. It should also be noted that, according to several indicators presented in the study, unfavourable tendencies (i. e. rise of corruption risks) had begun from 2010 which stopped in the last one or two observed years.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kulcsszavak: közbeszerzés, korrupciós kockázat, versenyerősség, empirikus elemzés, Magyarország
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Keywords: public procurement, corruption risks, intensity of competition, empirical analysis, Hungary
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

DOI: 10.1556/2065.179.2018.4.6
 
Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Tanulmányunk tárgya1, a korrupció, egy nehezen mérhető és definiálható, mégis rendkívül régi társadalmi-gazdasági jelenség (Engels, 2016), így empirikus vizsgálata izgalmas kihívást jelent a kutatóknak. A következő néhány oldalon a korrupció definiálásával és mérésével kapcsolatos problémák és módszerek rövid áttekintése után egy nemzetközi szinten is új, objektív mérési módszertan eredményeit mutatjuk be magyarországi adatok alapján. A módszer az országok nemzeti össztermékének jelentős részét kitevő közbeszerzések területén méri az úgynevezett korrupciós kockázatokat mikroszintű hatósági adatok alapján, amelyeket „big data”-eszközökkel gyűjtöttünk össze a magyar Közbeszerzési Hatóság honlapjáról és az analitikus szociológia, illetve az intézményi közgazdaságtan szempontjából elemeztünk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A korrupció vizsgálatával foglalkozó tanulmányok kulcsfontosságú problémája a megfelelő definíció meghatározása. Ezt az is jelzi, hogy a társadalomtudományok területén belül komoly vita övezi e kérdést (Lambsdorff, 2007; Rothstein et al., 2014). A legmeghatározóbb fogalmi keretek között gyakoriak az átfedések. Jellemzően konszenzus van abban, hogy a korrupció létrejöttének előfeltétele legalább két szereplő jelenléte, az érintettek döntése tudatos a korrupt cselekvésben való részvételt illetően, az önérdek részesül előnyben mások, illetve a köz érdekeihez képest, és végül, de nem utolsósorban a korrupt tranzakció illegális is (Rose-Ackerman, 1978). A korrupció fogalmának meghatározása nemcsak tudományos viták tárgya, hanem hivatalos szervezetek számára is kihívást jelent. Így például az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), az Európa Tanács és az ENSZ nem rendelkeznek általános definícióval, hanem korrupt viselkedésből adódó bűncselekményeket határoznak meg (OECD, 2008). Az OECD egyik széles körben – és a jelen tanulmány szerzői által is – alkalmazott munkadefiníciója szerint a korrupció fogalma a kinevezett vagy választott köztisztviselők közhatalmukkal magánérdekből történő visszaélését takarja (OECD, 1997; Lambsdorff, 2007). Azonban fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy korrupció nemcsak hivatali, állami pozíciókban jöhet létre, hanem az üzleti szférában is (B2B-korrupció2).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A korrupció mérése alapvetően három megközelítésből szokott történni, ezek a kérdőíves interjúkon alapuló percepciós vizsgálatok (1), a szintén kérdőíves adatfelvétel által történő attitűdvizsgálatok (2) és az objektív mutatókon alapuló elemzések (3) – jelen tanulmány ez utóbbi megközelítést követi, azonban fontosnak tartjuk, hogy néhány sor erejéig az első két lehetőségre is kitérjünk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A korrupció országok közötti viszonylagos szintjét a percepciós vizsgálatok alapján kezdték elemezni a kutatók, amelyek gazdasági és üzleti elemzők véleményén, illetve kérdőíves kutatások eredményein alapulnak (Treisman, 2000). A módszertannal kapcsolatos általános problémák között kiemelendő a szubjektív percepció és a valós helyzet közötti kapcsolat bizonytalansága (Rose–Peiffer, 2012) és a szélesebb területeken történő változások – például a gazdaság fejlődése – percepciókat torzító hatása (Kurtz–Schrank, 2007). Érdemes figyelembe venni továbbá a percepciós indexek értékelésekor, hogy a korrupcióban érintettek érdekeltek lehetnek a korrupció jelentőségének alulbecslésében, illetve akik nem érintettek, nem rendelkeznek kellő mennyiségű információval a kellően megalapozott percepció kialakításához (Golden–Picci, 2005), valamint saját tapasztalataik helyett érzékelésüket a korrupciós esetek médiában való megjelenése befolyásolja (Lambsdorff, 2001). További kritika a percepciós indexekkel kapcsolatban az, hogy a valós korrupciós tapasztalatok csak gyengén befolyásolják, illetve inkább a korrupció abszolút, mintsem relatív mértékével állnak kapcsolatban, így a nagy országokat eleve negatívabb fényben tüntetik fel (Donchev–Ujhelyi, 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az egyik legismertebb nemzetközi percepciós mutató a Transparency International által 176 országra kiszámított korrupció érzékelési index (CPI – Corruption Perception Index), amelyet 1995 óta minden évben publikálnak (Transparency International, 2017). Ezt az indikátort széles körben használják kutatók, újságírók, politikusok és döntéshozók a korrupció értékelésére, annak ellenére, hogy elemzése könnyen félrevezető eredményekre vezethet a módszer problematikussága miatt (Sik, 2002; Barrington, 2014) – ráadásul a Transparency International az indikátor számításának módszertanát többször is megváltoztatta, ami az időbeni összehasonlítást lehetetlenné teszi (Rohwer, 2009). A Világbank 1996 óta éves rendszerességgel publikál egy hasonló, több mint kétszáz országra kiterjedő percepciós indikátort, a Control of Corruption Indexet (The World Bank, 2017), amely vállalati és személyes kérdőíves vizsgálatokon, kereskedelmi és üzleti szakértők, civil és multilaterális szervezetek, illetve közintézmények szubjektív értékelésein alapul (Kaufmann et al., 2011), de a mutató kidolgozói is elismerik, hogy ez a mutató is számos módszertani problémával terhelt (Kaufmann et al., 2006).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A kérdőíves adatfelvételeken alapuló attitűdmérések is lényeges információforrást jelentenek a korrupció jelenségével foglalkozó szakértők számára. Többek között az Eurobarometer-kutatás több hullámában is visszatérő téma a korrupció iránti attitűdök vizsgálata (European Commission, 2014), de a World Values Survey és a European Social Survey bizonyos hullámai is érintik e témát. A kérdések jellemzően a korrupt tranzakciók megítélésére vonatkoznak, például a World Values Survey (URL1) ötödik hullámának magyar nyelvű kérdőívében a következő kérdésre válaszolhattak egy tízfokú skálán a megkérdezettek: „Kérem, mondja meg a következő állításokról, hogy azokat minden esetben megengedhetőnek tartja-e, vagy Ön szerint egyetlen esetben sem megengedhető, esetleg a két véglet között van a véleménye? (…) Ha valaki csúszópénzt fogad el kötelességének teljesítése során.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A fentiekkel szemben az objektív adatokon alapuló mérések a korrupt tranzakció bekövetkezésére vagy az annak kedvező feltételek fennállására vonatkozó megfigyeléseken alapulnak. Előbbire érdekes példa a mentességet élvező diplomaták parkolási szabályszegéseinek vizsgálata (Fisman–Miguel, 2006), a kikötői hivatalnokok megvesztegetésének megfigyelése (Sequeira–Djankov, 2013), míg az utóbbi megközelítést az e tanulmányban bemutatott, a közbeszerzések során – amely területen a korrupció mértékének mérésére, többek között objektív mérőszámokkal is, az Európai Bizottság megbízásából jelentős erőfeszítések történtek (Wensink–de Vet, 2013) – felmerülő korrupciós kockázatok vizsgálata is jól szemlélteti. A korrupciós kockázatok elemzése az idáig bemutatott módszerekhez képest újnak tekinthető (Fazekas et al., 2016; Fazekas–Tóth, 2016a). E kutatások a korrupt tranzakciók lebonyolítását elősegítő körülmények fennállását vizsgálják azt feltételezve, hogy ha valaki csalni szeretne, akkor a csalás számára kedvező feltételeket hoz létre (Tóth–Hajdu, 2016). Természetesen a korrupciót elősegítő feltételek fennállásából önmagában nem következtethetünk arra, hogy a korrupt tranzakció létrejött. Azonban bizonyos feltételek (például ha egy közbeszerzésre csak egy ajánlattevő ad be ajánlatot) kétségtelenül könnyebbé teszik egy korrupciós tranzakció megvalósítását. Az e kedvező feltételek mellett megvalósuló közbeszerzések arányának növekedése, a korrupciós kockázatok növekedése, pedig arra utal, hogy nőtt a korrupciós tranzakciók előfordulásának valószínűsége is. Természetesen előfordulhat, hogy a vizsgált körülmények véletlenül vagy legalábbis a korrupciót övező szándék teljes hiányában álltak elő, de az is lehetséges, hogy bár a feltételek és a korrupcióra irányuló szándék adottak voltak, azonban maga a korrupt tranzakció mégsem következett be.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Tanulmányunk a korrupciós kockázatokat a magyarországi közbeszerzések területén vizsgálja. A közbeszerzések jelentősége a korrupció vizsgálatának szempontjából egyrészt a GDP-hez képesti értékükben mutatkozik meg, ami Magyarországon a Közbeszerzési Hatóság adatai szerint 2015-ben 5,7% volt (URL2). Másrészt, a közbeszerzés a korrupciós tranzakciók fontos terepe, harmadrészt pedig az itt bekövetkezett korrupciós esetek jelentős jóléti veszteségekhez vezetnek (Lambsdorff, 2007).
 
Adatok és mutatók

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Elemzésünkhöz a Corruption Research Center Budapest (CRCB) közbeszerzési adatokat tartalmazó adatbázisát használjuk fel3, amely a Közbeszerzési Hatóság honlapján a közbeszerzési eljárásokról és szerződésekről nyilvánosságra hozott információkat rendszerezi elemezhető formába. Az adatbázis létrehozása többéves alapos munka eredménye, ugyanis egyfelől a Közbeszerzési Értesítő online változatában közölt adatok minősége erősen kifogásolható (többek között az inkonzisztens adatközlési gyakorlatok, elütések és adathiányok miatt), másrészt pedig a Közbeszerzési Hatóság nem teszi lehetővé az adatok adatbázisban történő letöltését, hanem eljárásonként különálló honlapok formájában teszi őket közzé (Tóth–Hajdu, 2017).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Eredményeink a 2009 és 2016 közötti magyarországi közbeszerzésekre vonatkoznak, az elemzés egysége a közbeszerzési eljárás során megkötött szerződés. A CRCB ebből az időszakból 151 457 eredményes közbeszerzési eljárás során megkötött szerződés adatait dolgozta fel. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a vizsgált időszak alatt publikált hirdetményekben összesen 176 886 közbeszerzési szerződés volt megtalálható, azonban az eredménytelen eljárásokhoz köthető esetek, a duplikátumok (például a magyarországi Közbeszerzési Értesítőben és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való párhuzamos közzététel miatt) és a hibásan közölt szerződések kiszűrésre kerültek. A szerződések számát tekintve megállapítható, hogy az a vizsgált időszak során havi bontásban elemezve erős ingadozást mutat, illetve az utolsó vizsgált évben, 2016-ban erősen visszaesett (mintegy kétharmad annyi szerződést kötöttek 2016-ban, mint egy évvel korábban – lásd az 1. ábrát).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

1. ábra. Közbeszerzési szerződések száma havonta, 2009–2016; N = 151 475
Forrás: CRCB

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A jelenség magyarázata lehet az előző uniós költségvetési ciklusban indított programok lezárása, ugyanis az EU-s forrásokból finanszírozott szerződések aránya 2016-ban radikálisan lecsökkent (lásd a 2. ábrát).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

2. ábra. EU-s forrásokból finanszírozott közbeszerzési szerződések aránya havonta, 2009–2016; N = 151 475
Forrás: CRCB

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A következőkben két mutató alapján fogjuk bemutatni a korrupciós kockázatok alakulását a vizsgált időszakban, illetve további két indikátorral a versenyerősséget fogjuk jellemezni, amely szintén összefüggésbe hozható a közbeszerzési korrupcióval. A korrupciós kockázatokat egyrészt az ajánlattevők számával (egy vagy több ajánlattevő indult-e az adott szerződések elnyeréséért), másrészt pedig egy kompozit mutatóban az előbbi információt kiegészítve az eljárás típusával (transzparens volt-e az eljárás vagy sem; azaz volt-e nyilvános, minden lehetséges érdeklődő számára elérhető ajánlattételi felhívás, vagy sem) és az árak kerekítettségével4 (legalább 10 000 forintra volt-e kerekítve a szerződéses összeg, vagy sem) mérjük.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A versenyerősséggel kapcsolatban egyrészt megvizsgáljuk az ajánlattevők számát egynél több ajánlattevő esetén5; pontosabban az ajánlattevők számának természetes logaritmusát, mivel vélekedésünk szerint az ajánlattevők számának növekedésével egyre kisebb mértékben erősödik a verseny – például, ha két ajánlattevő helyett három jelentkezik, nagyobb növekedés mutatkozik a verseny erősségében, mintha kilenc helyett tíz pályázik. Másrészt, a becsült értékhez6 viszonyított áresés rátáját elemezzük: a becsült érték és a végső szerződéses árak különbségét elosztjuk a szerződéses árral és megszorozzuk 100-zal, így megkapjuk a becsült értékhez viszonyított áresés rátáját százalékban. Ez a ráta az árverseny mértékét jellemzi, mivel a piaci verseny növekedésével olcsóbban kerülhet sor a közbeszerzés lebonyolítására, így csökken a túlárazás, és vele összefüggésben a korrupciós járadék aránya.
 
Korrupciós kockázatok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A közbeszerzési szerződések bizonyos, a Közbeszerzési Értesítőben közölt adatok alapján megismerhető tulajdonságait vizsgálva tehát következtethetünk azok korrupciós kockázataira, akár a szerződések szintjén, vagy tetszőlegesen magasabb aggregáltsági szinteken is. Azonban fontos előfeltétele a módszer alkalmazhatóságának, hogy a közbeszerzésekben érintett szereplők ne legyenek tudatában annak, hogy a szerződések mely paraméterei szerint mérhetők a korrupciós kockázatok; ugyanis amennyiben ez tudottá válik, a vonatkozó jellemzők szándékos manipulációjával törekedhetnek a korrupciós kockázatok elleplezésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A CRCB több különböző egyedi és kompozit korrupciós kockázati mutatót alakított ki (Fazekas et al., 2013; Fazekas et al., 2014), amelyek közül az egyik legfontosabb az egy beadott ajánlat előfordulására vonatkozó indikátor (SB7), ugyanis a kompozit mutatók szórása és szintje szoros összefüggésben áll ezen indikátorral (Corruption Research Center Budapest, 2016). Az SB egy bináris indikátor, értéke 0, amennyiben több ajánlat érkezett a pályázatra, illetve 1, ha csak egy ajánlattevő volt, tehát nem volt verseny a nyertes kiválasztása során. Magyarországon a vizsgált időszak alatt 21–45% között mozgott az egy ajánlat mellett lebonyolított közbeszerzések havonként vizsgált aránya (lásd a 3. ábrát). Az időszak első részében, 2010-et követően a mutató csökkenését figyelhettük meg, majd mintegy három évig stagnált az egy ajánlat mellett megvalósult közbeszerzések aránya (lásd a 4. ábrát). Ezt követően 2014 tavaszától radikálisan nőtt az SB értéke, majd 2015 elején visszaesett. 2015 második félévét újra növekvő tendencia jellemezte, azonban 2016-ra a mutató fordulatot vett, és meredek csökkenésnek indult – ennek hátterében a 2015 végén hatályba lépett új közbeszerzési törvény8 hatása is állhat (Tóth–Hajdu, 2017).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

3. ábra. Az egy ajánlat mellett megvalósuló közbeszerzések aránya (SB), havi adatok, 2009–2016; N = 149 786
Forrás: CRCB

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

4. ábra. Az egy ajánlat mellett megvalósuló közbeszerzések aránya (SB), éves adatok, 2009–2016; N = 149 786
Forrás: CRCB

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Érdemes a mutatót nemzetközi összehasonlításban is megvizsgálni az Európai Unióban, amire lehetőséget nyújt az Európai Unió Hivatalos Lapjának online melléklete, a TED (Tenders Electronic Daily, URL7). Az uniós értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseket tartalmazó adatbázis a 2006 és 2015 közötti időszakra vonatkozóan nyújt információkat, amelyek alapján megállapítható, hogy a mutató Magyarországon rendkívül magas szinten állt, különösen a 2013 és 2015 közötti időszakban, amikorra a korábban kedvezőtlenebb helyzetben lévő Csehországban és Szlovákiában is a magyar szint alá csökkent az egy ajánlattevő jelentkezése mellett lebonyolított közbeszerzések aránya; a régi tagállamokban pedig mindvégig messze elmaradt a verseny nélküli eljárások rátája (lásd az 5. ábrát). Természetesen a nemzetközi összehasonlítás során tekintettel kell lennünk arra, hogy a vizsgált országok piacai, gazdaságai különböző fejlettségűek, és például a nagyvállalatok aránya vagy a speciális területeken működő vállalatok száma befolyásolhatják az SB-mutató alakulását. Ugyanakkor a CRCB vizsgálatai szerint e hatások ereje nem mérvadó; az SB szignifikáns korrelációban áll a percepciós mutatókkal (Fazekas et al, 2014), illetve a közbeszerzések iparági és mérethatását kiszűrve is igaz, hogy a TED adatai szerint Magyarországot magas korrupciós kockázat jellemzi (Tóth–Hajdu, 2017).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

5. ábra. Az egy ajánlat mellett megvalósuló közbeszerzések aránya (SB) bizonyos EU-tagállamokban, éves adatok, 2006–2015; N = 3 127 324
Forrás: a CRCB számításai a TED adatai alapján

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A korrupciós kockázatokat mérő kompozit indikátor (CR3)9 értékei a következőképpen alakulhatnak:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

CR3 =
  • 0, ha több ajánlattevő indult, az eljárás hirdetménnyel valósult meg, és az ár nem volt 10 000 forintra kerekítve;
  • 0,33, ha több ajánlattevő indult, az eljárás hirdetménnyel valósult meg, és az ár legalább 10 000 forintra volt kerekítve;
  • 0,33, ha vagy a verseny, vagy a hirdetmény hiányzott, de az ár nem volt legalább 10 000 forintra kerekítve;
  • 0,66, ha vagy a verseny, vagy a hirdetmény hiányzott, és az ár legalább 10 000 forintra volt kerekítve;
  • 0,66, ha a közbeszerzés verseny és hirdetmény nélkül valósult meg, de az ár nem volt legalább 10 000 forintra kerekítve;
  • 1, ha a közbeszerzés verseny és hirdetmény nélkül valósult meg, és az ár legalább 10 000 forintra volt kerekítve.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Megállapítható, hogy 2009 és 2015 között növekvő trend jellemezte a mutatót, azonban 2016-ban némi csökkenés következett be (lásd a 6. ábrát)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

6. ábra. A kompozit korrupciós kockázati mutató (CR3) alakulása, éves adatok, 2009–2016; N = 149 786
Forrás: a CRCB adatbázisa

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A beszerzéseket CPV10 kódjuk szerint szektorokba sorolva kiemelhető az informatikai tárgyú eljárások esete: míg minden más szektorban jelentősen csökkent a 2016-os évben a kompozit korrupciós kockázati index, addig az IT területén inkább csak stagnálásról beszélhetünk (lásd a 7. ábrát). A jelenség magyarázata lehet, hogy az informatikai beszerzéseknél gyakori az egyedi termékek, például célszoftverek beszerzése, amelyek előállításához speciális ismeretek szükségesek az adott szakterületről. Ilyen termékek beszerzése esetén eleve kevés ajánlattevő jöhet szóba mint versenyző. Ezenfelül az új fejlesztésű egyedi termékek minőségét és árait nehezebb értékelni, és ezáltal ezek beszerzése nagyobb lehetőséget ad korrupt tranzakciókra (Rose-Ackerman, 1999).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

7. ábra. A kompozit korrupciós kockázati mutató (CR3) alakulása szektorok szerint, éves adatok, 2009–2016; N = 146 150
Forrás: CRCB

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Figyelemre méltó a mutató alakulásában tapasztalható különbség az Európai Unió által támogatott és nem támogatott eljárások csoportjai között, az uniós támogatású közbeszerzési szerződések ugyanis a teljes vizsgált időszak során magasabb korrupciós kockázatok közepette köttettek meg (lásd a 8. ábrát).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

8. ábra. A kompozit korrupciós kockázati mutató (CR3) alakulása az Európai Unió finanszírozása szerint, éves adatok, 2009–2016; N = 146 150
Forrás: CRCB

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Végül, de nem utolsósorban érdemes megvizsgálni, hogy mekkora pénzösszeget költöttek el a közbeszerzések kiírói magas korrupciós kockázatú eljárások (tehát olyan eljárások, amelyek esetében a CR3 értéke 1) keretében. A vizsgálatot a keretszerződések kihagyásával végezzük el, ugyanis vélhetően az árazás módja eltér a keretmegállapodások esetében szokásos szerződéskötéshez képest. Az eredmények szerint a magas korrupciós kockázatok között elköltött pénzösszeg 2013-ban csúcsosodott ki a vizsgált időszak során, mind az összeg abszolút értékét nézve, mind pedig az adott évben lebonyolított összes közbeszerzés értékéhez viszonyítva (lásd a 9. ábrát). 2013 után két éven keresztül javuló tendencia figyelhető meg, azonban az utolsó vizsgált évre, 2016-ra ez megfordul, és az összes közbeszerzés értékéhez képesti relatív pénzösszeg a 2013-as szintre ugrik vissza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

9. ábra. A magas korrupciós kockázatú eljárások (CR3 = 1) keretében megkötött szerződések összértéke és ennek aránya az összes közbeszerzési szerződéshez képest, éves adatok, 2009–2016; N = 138 743
Forrás: CRCB
Megjegyzés: a keretmegállapodásokat nem vettük figyelembe a számítások során.
 
Versenyerősség

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A versenyerősséget mérő indikátorunk (ICI)11, ahogy már fentebb említettük, az ajánlattevők számán alapul, kiszámolására pedig csak abban az esetben kerül sor, amennyiben vélhetően ténylegesen versenyhelyzet állt elő, tehát legalább két ajánlat érkezett az ajánlattételi felhívásra. Az indikátor kiszámítása a következőképpen történik:
ICI=lgajánlattevők számalg10,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

ha az ajánlattevők száma nagyobb mint 1, de legfeljebb 10, és

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

ICI = 1,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

ha az ajánlattevők száma meghaladja a 10-et.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az indikátor alakulásáról elmondható, hogy a 2009 és 2015 közötti időszakban csökkenő tendenciát, azaz csökkenő versenyerősséget mutatott, de az utolsó két vizsgált évben, 2015-ben és 2016-ban már a verseny intenzívebbé válásáról tanúskodik (lásd a 10. ábrát).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

10. ábra. A versenyerősség index (ICI) alakulása, éves adatok, 2009–2016; N = 105 325
Forrás: CRCB

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Szektorok szerinti bontásban ismét kiemelhető az informatika területe az utolsó három vizsgált évet, a 2014 és 2016 közötti időszakot tekintve; az ezen ágazathoz tartozó beszerzések esetében volt mérhető ugyanis a legalacsonyabb verseny­erősség ekkor (lásd a 11. ábrát).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

11. ábra. A versenyerősség index (ICI) alakulása szektorok szerint, éves adatok, 2009–2016; N = 102 462
Forrás: CRCB

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Továbbá az Európai Unió által támogatott és nem támogatott közbeszerzési szerződések között a versenyerősség tekintetében is jelentős különbség látszott 2009 és 2015 között: a csak hazai finanszírozási eljárások során élénkebb verseny eredményeképp került kiválasztásra a nyertes ajánlattevő (lásd a 12. ábrát). Az utolsó vizsgált évben, 2016-ban már kiegyenlítődtek a különbségek a két csoport között az EU által támogatott közbeszerzések körében mért versenyerősség jelentős növekedésének köszönhetően. Ugyanakkor a korrupciós kockázatok kompozit mutatójával kapcsolatos eredményeket felidézve hangsúlyoznunk kell, hogy az Európai Unió finanszírozásával megvalósuló eljárások jellemzően magasabb korrupciós kockázatok és a vizsgált időszak túlnyomó részében alacsonyabb versenyerősség mellett valósultak meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

12. ábra. A versenyerősség index (ICI) alakulása az Európai Unió finanszírozása szerint, éves adatok, 2009–2016; N = 104 915
Forrás: CRCB

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A versenyerősséget a becsült értékhez viszonyított áresés rátájával is jellemezhetjük (RPRD)12. A mutatót a következő képlet alapján számítjuk:
RPRD=P*-PP×100,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

ahol a P* jelöli a becsült értéket (becsült nettó árat), a P pedig a szerződés végleges nettó értékét. A félrevezető eredmények elkerülése végett ki kellett hagynunk az elemzésből a közbeszerzések következő csoportjait: (1) ahol az RPRD negatív értéket vesz fel – ez a közbeszerzések 18–24%-ára jellemző a vizsgált években –, mivel az adatok részletes elemzése arra utal, hogy az esetek jelentős részében ez a jelenség általunk nem javítható adatbeviteli hiba eredménye, (2) azokat a szerződéseket, amelyeknek a becsült értékét egyáltalán nem tüntették fel a Közbeszerzési Értesítőben – a becsült érték megadásának relatív gyakorisága lassan javuló tendenciát mutat (lásd a 13. ábrát) –, és végül (3) a fentebb már részletezett okok miatt a keretmegállapodásokhoz kötődő szerződéseket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

13. ábra. Azon szerződések aránya, amelyek esetében a becsült érték közlésre került az eredményhirdetésben, éves adatok, 2009–2016; N = 141 817
Forrás: CRCB

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az áresés mértéke jelentősen lecsökkent a vizsgált időszak során; az RPRD-mutató mediánja a 2009-ben és 2010-ben mért 9%-ról 2014-re folyamatos csökkenést követően 1%-ra esett, majd 2015-öt követően lassú emelkedésnek indult – 2016-ban 2%-on állt (lásd a 14. ábrát).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

14. ábra. A relatív áresés (RPRD) mediánja, éves adatok, 2009–2016; N = 81 145
Forrás: CRCB

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az Európai Unió által támogatott szerződések csoportja a relatív áresés mutatóját tekintve is kedvezőtlenebb értékekkel jellemezhető, mint a tisztán hazai finanszírozásúaké (lásd a 15. ábrát) – ez az eredmény is igazolja a korábbi megállapításunkat, miszerint az uniós támogatású beszerzések lebonyolítása jellemzően kisebb versenyerősség mellett történt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

15. ábra. A relatív áresés (RPRD) mediánja az Európai Unió finanszírozása szerint, éves adatok, 2009–2016; N = 80 945
Forrás: CRCB

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Végül – részben a módszereink tesztelése végett – megvizsgáljuk, hogy a versenyerősséget mérő RPRD-mutató összefüggésben áll-e a legfontosabb korrupciós kockázati mutatónkkal, az egy ajánlattevőre vonatkozó SB-indikátorral. Előzetes várakozásainknak megfelelően a verseny nélküli, tehát egy ajánlattevő jelentkezésével lebonyolított eljárások esetében a relatív áresés mértéke jóval alacsonyabb, mint azon szerződések csoportjában, amelyek esetében legalább két ajánlat érkezett be (lásd a 16. ábrát). Ez az eredmény empirikusan is megerősíti azt, hogy az egy ajánlattevő jelentkezéséből eredő magasabb korrupciós kockázat hatása a megkötött szerződések értékében is megnyilvánul.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

16. ábra. A relatív áresés (RPRD) mediánja az ajánlattevők közötti verseny fennállása szerint, éves adatok, 2009–2016; N = 80 722
Forrás: CRCB
 
Következtetések

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A tanulmányban bemutatott eredmények arra utalnak, hogy a versenyerősség és a korrupciós kockázatok a magyarországi közbeszerzések területén 2009 és 2015 között negatív tendenciákkal jellemezhetőek. Nemzetközi összehasonlításban is megfigyelhetők a magyar közbeszerzések kirívóan magas korrupciós kockázatai, különösen a 2013 és 2015 közötti időszakban. Azonban a 2015 utáni időszak tekintetében több mutató is a helyzet javulására vagy legalábbis a negatív tendenciák megszűnésére utal – kérdés, hogy valós fordulatról beszélhetünk-e, amire a 2017-es év adatainak elemzésével adhatunk majd választ.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az alkalmazott módszer tekintetében pedig elmondható, hogy az általunk konstruált mutatók közötti összefüggések nem kontraintuitívek (lásd a relatív áresés és a versenyhelyzet fennállása közötti kapcsolatot), illetve a széles körben használt nemzetközi percepciós indikátorokkal korrelációban állnak országonként vizsgálva őket. Mindez arra utal, hogy érdemes az objektív korrupciós kockázati mutatók továbbfejlesztésével foglalkoznunk, továbbá a közbeszerzések területére koncentrálva további szempontokat megragadó indikátorokat készítenünk. Jelenlegi vizsgálataink a korrupciós kockázatok és a versenyerősség jellemzésére irányulnak, amelyeket érdemes kiegészíteni például az ajánlatkérőkre vonatkozó integritási mutatókkal (vannak-e integritási törekvéseik, van-e compliance tevékenységük) – feltételezzük ugyanis, hogy az integritás és a korrupciós kockázatok fordított összefüggésben állnak egymással.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A mutatók fejlesztése mellett a már meglévő indikátorok adta mélyebb elemzési lehetőségeket is számításba kell venni. Mivel elemi adatok állnak rendelkezésre a közbeszerzési szerződésekről, azok bármilyen aggregáltsági szinten elemezhetőek (például: cégcsoportok, önkormányzatok, közigazgatási egységek, operatív programok). Ennélfogva akár hipotézistesztek és hatásvizsgálatok is végrehajthatóvá válnak a korrupciót jellemző objektív adatok bevonásával, így például értékelhető az Európai Unió támogatásának hatása is a korrupció szempontjából (Fazekas–Tóth, 2016b; Tóth–Hajdu, 2017).
 
Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Barrington, R. (2014): Measuring Corruption – A Discussion of Methodology. http://www.transparency.org.uk/measuring-corruption-discussion/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Corruption Research Center Budapest (2016): Versenyerősség és korrupciós kockázatok: A magyar közbeszerzések statisztikai elemzése – 2009–2015. Budapest. http://www.crcb.eu/wp-content/uploads/2016/03/hpp_2016_crcb_report_2016_hu_160303_.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Donchev, D. – Ujhelyi G. (2014): What Do Corruption Indices Measure? Economics and Politics, 2, 309–331. DOI: 10.1111/ecpo.12037, http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/ecpo.12037/full

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Engels, J. I. (2016): A korrupció története. A korai újkortól a 20. századig. Budapest: Corvina Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

European Commission (2014): Special Eurobarometer 397 – Corruption. http://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/archives/ebs/ebs_397_en.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Fazekas M. – Chvalkovska, J. – Skuhrovec, J. et al. (2013): Are EU Funds a Corruption Risk? The Impact of EU Funds on Grand Corruption in Central and Eastern Europe. In: Mungiu-Pippidi, A. (ed.): The Anticorruption Frontline. The ANTICORRP Project. Vol. 2. Berlin: Barbara Budrich Publishers. 68–89. http://www.ssrn.com/abstract=2363545

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Fazekas M. – Tóth I. J. (2016a): From Corruption to State Capture: A New Analytical Framework with Empirical Applications from Hungary. Political Research Quarterly, 2, 320–334. DOI: 10.1177/1065912916639137, https://edisciplinas.usp.br/pluginfile.php/3135315/mod_resource/content/1/Corrupção_Hungria.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Fazekas M. – Tóth I. J. (2016b): Corruption in EU Funds? Europe-wide Evidence of the Corruption Effect of EU-funded Public Contracting. In: Bachtler, J. – Berkowitz, P. – Hardy, S. – Muravska, T. (eds.): EU Cohesion Policy: Reassessing Performance and Direction. London: Routledge, 186–205. https://www.taylorfrancis.com/books/e/9781315401850

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Fazekas M. – Tóth I. J. – King, L. P. (2014): Anatomy of Grand Corruption: A Composite Corruption Risk Index Based on Objective Data. No. MT-DP – 2014/3. Discussion Papers. Budapest, http://econ.core.hu/file/download/mtdp/MTDP1403.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Fazekas M. – Tóth I. J. – King, L. P. (2016): An Objective Corruption Risk Index Using Public Procurement Data. European Journal on Criminal Policy and Research, 3, 369–397. DOI: 10.1007/s10610-016-9308-z, https://www.repository.cam.ac.uk/handle/1810/254009

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Fisman, R. – Miguel, E. (2006): Cultures of Corruption: Evidence from Diplomatic Parking Tickets. No. 12312 Cambridge, MA, http://www.nber.org/papers/w12312.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Golden, M. A. – Picci, L. (2005): Proposal for a New Measure of Corruption, Illustrated with Italian Data. Economics and Politics, 1, 37–75. DOI: 10.1111/j.1468-0343.2005.00146.x, http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.455.9702&rep=rep1&type=pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kaufmann, D. – Kraay, A. – Mastruzzi, M. (2006): Measuring Corruption: Myths and Realities. The World Bank, http://www1.worldbank.org/publicsector/anticorrupt/corecourse2007/Myths.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kaufmann, D. – Kraay, A. – Mastruzzi, M. (2011): The Worldwide Governance Indicators: Meth­odology and Analytical Issues. Hague Journal on the Rule of Law, 2, 220–246. DOI: 10.1017/S187640451120004

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kurtz, M. J. – Schrank, A. (2007): Growth and Governance: Models, Measures, and Mechanisms. The Journal of Politics, 2, 538–554. DOI: 10.1111/j.1468-2508.2007.00549.x

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Lambsdorff, J. G. (2001): Framework Document. Background Paper to the 2001 Corruption Perceptions Index. Transparency International–Göttingen University, http://www.icgg.org/downloads/2001_CPI_FD.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Lambsdorff, J. G. (2007): The Institutional Economics of Corruption and Reform: Theory, Evi­dence, and Policy. Cambridge University Press, http://www.untag-smd.ac.id/files/Perpustakaan_Digital_1/CORRUPTION%20The%20Institutional%20Economics%20of%20Corruption%20and%20Reform.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Miller, S. J. (ed.) (2015): Benford’s Law: Theory and Applications. Princeton, New Jersey: Prince­ton University Press

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Nigrini, M. (ed.) (2012): Benford’s Law: Applications for Forensic Accounting, Auditing, and Fraud Detection. Hoboken: New Jersey John Wiley & Sons

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

OECD (1997): Effects of European Union Accession: Part I Budgeting and Financial Control. (SIGMA Papers No. 19.) Paris. http://www.oecd-ilibrary.org/governance/effects-of-european-union-accession_5kml61892zr2-en;jsessionid=376ko78akcxs0.x-oecd-live-03

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

OECD (2008): Corruption – A Glossary of International Standards in Criminal Law. OECD Publishing. http://www.oecd.org/daf/anti-bribery/41194428.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Rohwer, A. (2009): Measuring Corruption: A Comparison between the Transparency Internation­al’s Corruption Perceptions Index and the World Bank’s Worldwide Governance Indicators. CESifo DICE Report. Vol. 7. Munich. https://www.cesifo-group.de/DocDL/dicereport309-rr2.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Rose-Ackerman, S. (1978): Corruption. A Study in Political Economy. New York: Academic Press

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Rose-Ackerman, S. (1999): Corruption and Government: Causes, Consequences, and Reform. New York: Cambridge University Press

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Rose, R. – Peiffer, C. (2012): Paying Bribes to Get Public Services: A Comparative Guide to Concepts and Measures. No. 494. CSPP Studies in Public Policy. Glasgow. https://ssrn.com/abstract=2180793

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Rothstein, B. – Varraich, A. – Vaz, M. B. et al. (2014): State-of-the-art Report on Theories and Harmonised Concepts of Corruption. Gothenburg. http://anticorrp.eu/wp-content/uploads/2014/10/D1.1-State-of-the-art-report-on-theories-and-harmonised-concepts-of-corruption.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Sequeira, S. – Djankov, S. (2013): Corruption and Firm Behavior. LSE Research Online. London, http://eprints.lse.ac.uk/54321/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Sík, E. (2002): The Bad, the Worse and the Worst: Guesstimating the Level of Corruption. In: Kotkin, S. – Sajó A. (eds.): Political Corruption in Transition: A Sceptic’s Handbook. Budapest: Central European University Press, 91–113. https://www.researchgate.net/publication/288191389_The_bad_the_worse_and_the_worst_Guesstimating_the_level_of_corruption

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Spann, D. D. (2013): Fraud Analytics: Strategies and Methods for Detection and Prevention. Hoboken, New Jersey: John Wiley & Sons

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Szántó Z. – Tóth I. J. – Varga Sz. (2011): A korrupció társadalmi és intézményi szerkezete. Korrupciós tranzakciók tipikus kapcsolatháló-konfiguráció Magyarországon. Szociológiai Szemle, 3, 61–82. http://www.szociologia.hu/dynamic/03_szanto_zoltan_windows_1250__toth_is.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

The World Bank (2017): Worldwide Governance Indicators. http://info.worldbank.org/governance/wgi/#home

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Tóth I. J. – Hajdu M. (2016): Korrupciós kockázatok, átláthatóság, közbeszerzések – Magyar közbeszerzések 2009–2015 közötti adatainak elemzése. In: Kolosi T. – Tóth I. Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 2016. Budapest: TÁRKI, 33–53. http://www.tarki.hu/hu/publications/SR/2016/02toth-hajdu.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Tóth I. J. – Hajdu M. (2017): Intensity of Competition, Corruption Risks and Price Distortion in the Hungarian Public Procurement – 2009–2016. No. 2 Budapest, http://www.crcb.eu/wp-content/uploads/2017/12/eu_hpp_2016_report_170616_.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Transparency International (2017): Perceptions Index 2016. https://www.transparency.org/news/feature/corruption_perceptions_index_2016

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Treisman, D. (2000): The Causes of Corruption: A Cross-national Study. Journal of Public Economics, 3, 399–457. https://www.amherst.edu/media/view/131389/original/Treisman2000.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Wensink, W. – de Vet, J. M. (2013): Identifying and Reducing Corruption in Public Procurement in the EU. https://ec.europa.eu/anti-fraud/sites/antifraud/files/docs/body/identifying_reducing_corruption_in_public_procurement_en.pdf
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

1 A tanulmányt megalapozó kutatást a European Commission és az OTKA kutatási program támogatta (OTKA K116860).
2 A B2B a korrupcióval foglalkozó irodalom kifejezése, jelentése: business to business, vagyis az üzleti élet szereplői között létrejött korrupciós tranzakciókat értik alatta.
3 A CRCB közbeszerzéseket vizsgáló programjának több kutatási jelentése (Corruption Research Center Budapest, 2016; Tóth–Hajdu, 2017) is elérhető az URL3 honlapon; jelen tanulmányunk az e kutatási jelentésekben is bemutatott eredményeken alapul.
4 A csaláselemzés szakirodalmában számos példát láthatunk az árak kerekítésére (Nigrini, 2012; Spann, 2013; Miller, 2015), így jelen elemzés szempontjából a 10 ezer, 100 ezer, 1 millió stb. forintra kerekített árakat a megnövekedett korrupciós kockázatok jeleként értelmezzük.
5 Egy ajánlattevő esetében ugyanis nincs értelme a verseny erősségét mérni, mivel valójában a verseny nem is jött létre.
6 A becsült értéket a közbeszerzések kiírói állapítják meg objektív módszerek alapján – ennek részleteit lásd a Közbeszerzési Hatóság (URL4) és az Európai Bizottság (URL5) útmutatóiban.
7 Az SB-rövidítés az angol ’single bidder’ kifejezést takarja.
8 2015. évi CXLIII. törvény – lásd URL6.
9 A rövidítés az angol ’corruption risks’ kifejezést takarja, és utal a kompozit mutatóban foglalt elemi indikátorok számára.
10 CPV (common procurement vocabulary, illetve magyarul közös közbeszerzési szószedet): az Európai Bizottság által alkalmazott egységes közbeszerzési termékkódokat jelöli (lásd URL8).
11 A rövidítés az angol ’indicator for competition intensity’ kifejezést takarja.
12 A rövidítés az angol ’relative price drop’ kifejezést takarja.
A korrupció mérési lehetőségei – lehetséges objektív indikátorok bemutatása egy magyar példa alapján