search

1.21. ábra. Magyarország negyedidőszaki képződményeinek ősföldrajzi és fáciestérképe (Jámbor 2001 nyomán)

A – erősen emelkedő lepusztulási területek (100-250 m emelkedés a pleisztocén végén), B – lassabban emelkedő lepusztulási területek (50-100 m emelkedés a pleisztocén végén), C – szél által pusztított területek, D – forrásvízi mészkő karsztos hegységek peremén, E – lösz elterjedési területe, F – vörösagyag-felhalmozódás, G – folyóvízi felhalmozódás, H – hordalékkúpok, I – váltakozó folyóvízi és futóhomok-üledékek, J – váltakozó folyóvízi és löszös üledékek, K – szélformálta tanúhegyek, L – kora pleisztocén bazaltvulkánok, M – folyóvízi üledékszállítás iránya, N – munkaképes szelek iránya

Tartalomjegyzék

• MAGYARORSZÁG TERMÉSZETFÖLDRAJZA
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_rightI. Magyarország természetföldrajzának általános vonásai
  • chevron_right1. Magyarország domborzatának fejlődése
    • chevron_right1.1. Domborzatformálódás és ősföldrajz a földtörténeti ó- és középidőben
      • 1.1.1. A paleozoikum néhány ősföldrajzi vonása
      • 1.1.2. A mezozoikum főbb ősföldrajzi vonásai
    • chevron_right1.2. Ősföldrajzi viszonyok a harmadidőszakban
      • 1.2.1. Az eocén ősföldrajza és formái
      • 1.2.2. Az oligocén ősföldrajza és formái
      • 1.2.3. A miocén ősföldrajzának néhány eleme
      • 1.2.4. A miocén végének ősföldrajzi vázlata
      • 1.2.5. A pliocén ősföldrajzi vázlata
    • chevron_right1.3. A negyedidőszak tagolása és ősföldrajzának néhány kérdése
      • 1.3.1. Tektonikus változások a pleisztocénban
      • chevron_right1.3.2. A folyóhálózat kialakulása
        • A Duna hazai folyásirányának formálódása
        • Az átalakuló dunántúli vízrendszer
        • A Tisza vízrendszerének alakulása a Kárpát-medencében
      • 1.3.3. Hordalékkúpok a Kárpát-medencében
    • chevron_right1.4. A teraszok kialakulása a Kárpát-medencében (Kiss T.)
      • A hazai teraszok elhelyezkedése és a kialakulásukat befolyásoló folyamatok
      • A hazai teraszrendszerek kialakulásának okai
      • Teraszok azonosítása és kormeghatározási módszerei
      • A teraszokat átalakító tényezők
    • chevron_right1.5. Löszön és futóhomokon kialakult formák és folyamatok
      • 1.5.1. Magyarország löszeinek néhány természetföldrajzi kérdése
      • chevron_right1.5.2. Futóhomokformák és -folyamatok (Kiss T.)
        • A futóhomok-területek helyzete, kialakulása
        • Az eolikus formakincs
        • A nagyobb magyarországi futóhomok-területek
        • A homokterületek néhány környezeti kérdése
    • 1.6. Periglaciális formák és folyamatok
    • chevron_right1.7. A hazai karsztos formakincs néhány földrajzi kérdése
      • A karsztosodás néhány regionális sajátossága
      • A hazai karszttípusok
      • A karsztok antropogén használatának néhány kérdése
    • chevron_right1.8. A negyedidőszak éghajlatának és élővilágának főbb vonásai (Kiss T.)
      • A negyedidőszak élővilágának legfontosabb jellemzői
      • Az élővilág történeti vázlata a pleisztocénban
      • A felszínfejlődés és az éghajlat fontosabb összefüggései
    • chevron_right1.9. A késő glaciálisban, valamint a holocénban kialakult formák és felszínformáló folyamatok
      • A késő glaciális ősföldrajzi vázlata
      • A holocén tagolása
      • A jelentősebb környezeti változások a holocénban
  • chevron_right2. Magyarország éghajlatának néhány jellemző vonása
    • 2.1. A Kárpát-medence éghajlatát kialakító tényezők, az éghajlat típusa
    • chevron_right2.2. A főbb éghajlati elemek tér- és időbeli sajátosságai
      • A napfénytartam területi különbségei
      • A levegő hőmérsékletének területi eloszlása
      • A csapadékellátottság területi különbségei
      • A szélviszonyok
    • chevron_right2.3. Az éghajlat és a társadalom kapcsolatának néhány kérdése
      • 2.3.1. Hótakarós napok száma, avagy síelés a hegyekben
      • chevron_right2.3.2. A megújuló éghajlati energiaforrások kiaknázásának lehetősége
        • A napenergia hasznosítása
        • A szélenergia hasznosítása
      • 2.3.3. A városok sajátos éghajlati adottságai
      • chevron_right2.3.4. További éghajlati eredetű adottságok és veszélyek
        • A) Adottságok
        • chevron_rightB) Veszélyek
          • a) Zivatarveszély
          • b) Hőstressz állapot
          • c) Növekvő éghajlati szélsőségesség
          • d) További veszélyek
    • 2.4. Éghajlatunk közelmúltjának és jövőjének néhány kérdése
  • chevron_right3. Magyarország vízföldrajza
    • chevron_right3.1. A felszíni vizek hidrogeográfiai sajátosságai
      • 3.1.1. A Kárpát-medence vízháztartása
      • chevron_right3.1.2. Folyóvizek
        • A nagyobb folyók főbb geomorfológiai jellemzői
        • A nagyobb folyók főbb hidrogeográfiai jellemzői
      • chevron_right3.1.3. Állóvizek
        • A Balaton hidrogeográfiai sajátosságai
        • A Balaton kialakulása és vízföldrajzának néhány kérdése
        • A Balaton vízminőségének és vízmennyiségének összefüggése
        • A Velencei-tó kialakulása és vízföldrajzi vázlata
        • A Fertő tó kialakulása és néhány vízföldrajzi sajátossága
    • chevron_right3.2. Felszín alatti vizek
      • 3.2.1. A talajvíz helyzete és térbeli változásai
      • 3.2.2. A rétegvíz áramlási viszonyai és vízháztartása
      • chevron_right3.2.3. A karsztvizek és résvizek mennyiségi jellemzői
        • A források főbb hidrogeográfiai vonásai
      • 3.2.4. Parti szűrésű vizek
    • chevron_right3.3. A vízrendszert érintő néhány antropogén hatás
      • Felszíni vizeket ért antropogén hatások
      • A felszín alatti vizeket ért antropogén hatások
  • chevron_right4. Magyarország talajai
    • 4.1. Zonális, éghajlati hatás alatt álló talajok
    • 4.2. Intrazonális talajok
    • 4.3. Azonális talajok
    • 4.4. A talajokat ért antropogén hatások
  • chevron_right5. Magyarország természetes növényzete
    • 5.1. A zonális növénytakaró földrajzi sajátosságai a Kárpát-medencében
    • 5.2. Magyarország jellemző növénytársulásai
    • 5.3. A hazai növényzetet befolyásoló és átalakító antropogén hatások
    • 5.4. A hazai vegetáció védelme
• chevron_rightII Magyarország regionális természetföldrajzi vázlata
  • chevron_right6. Magyarország természeti tájainak tagolódása
    • 6.1. A hazai tájbeosztás története
    • 6.2. A tájak felépítése, hazai rendszere
  • chevron_right7. Az Alföld nagytájának természetföldrajzi vázlata
    • chevron_right7.1. A nagytáj helyzete, kialakulásának fontosabb szakaszai
      • Az Alföld éghajlatának jellemzői
      • Az Alföld vízrajzi képének vázlata
      • Az Alföld talajai, vegetációja
    • chevron_right7.2. Az Alföld tájainak genetikai vázlata és természetföldrajzának néhány kérdése
      • A) A hordalékkúpokon kifejlődött tájak
      • B) Az ártereken és ártéri szintben kifejlődött középtájak
    • chevron_right7.3. Környezeti értékek és veszélyek az Alföldön
      • A) Az Alföld néhány környezeti értéke
      • B) Az Alföldet ért jelentősebb antropogén hatások
      • chevron_rightC) Az Alföld néhány környezeti konfliktusa
        • a) Talajvízszint-csökkenés a Duna–Tisza közén
        • b) Az árvízi kockázat csökkentése a Tiszán
        • chevron_rightc) Az Alföld folyóinak szabályozása és a nagytáji ármentesítés
          • chevron_rightA szabályozás és az árvízmentesítés következményei
            • A) Hidrológiai következmények
            • B) Emelkedő árhullámok, további környezeti hatások
  • chevron_right8. A Kisalföld nagytájának természetföldrajzi vázlata
    • 8.1. A nagytáj helyzete, kialakulásának fontosabb szakaszai
    • 8.2. A Kisalföld középtájainak genetikai vázlata és természetföldrajzának néhány kérdése
    • 8.3. A Kisalföld jelentősebb természeti értékei és néhány környezeti konfliktusa
  • chevron_right9. A Nyugat-magyarországi-peremvidék nagytájának természetföldrajzi vázlata
    • 9.1. A nagytáj helyzete, kialakulásának fontosabb szakaszai
    • 9.2. A Nyugat-magyarországi-peremvidék nagyobb tájföldrajzi egységei
    • 9.3. A Nyugat-magyarországi-peremvidék néhány természeti értéke és környezeti konfliktusa
  • chevron_right10. A Dunántúli-középhegység nagytájának természetföldrajzi vázlata
    • 10.1. A nagytáj helyzete, kialakulásának fontosabb szakaszai
    • 10.2. A Dunántúli-középhegység nagyobb tájföldrajzi egységeinek genetikai vázlata és természetföldrajzának néhány kérdése
    • chevron_right10.3. A Dunántúli-középhegység néhány természeti értéke és környezeti kockázata
      • Az antropogén indíttatású karsztvízszintcsökkenés a Dunántúli-középhegységben
  • chevron_right11. A Dunántúli-dombság nagytájának természetföldrajzi vázlata
    • 11.1. A nagytáj helyzete, kialakulásának fontosabb szakaszai
    • 11.2. A Dunántúli-dombság nagyobb tájföldrajzi egységeinek genetikai vázlata és természetföldrajzának néhány kérdése
    • 11.3. A Dunántúli-dombság néhány természeti értéke és környezeti kérdése (Bata T. közreműködésével)
  • chevron_right12. Az Észak-magyarországi-középhegység nagytájának természetföldrajzi vázlata
    • 12.1. A nagytáj helyzete, kialakulásának fontosabb szakaszai
    • 12.2. Az Északi-középhegység nagyobb tájföldrajzi egységeinek fejlődéstörténeti vázlata és természetföldrajzának néhány kérdése
    • 12.3. Az Északi-középhegység néhány természeti értéke és környezeti konfliktusa
• chevron_rightMellékletek
  • A melléklet — Magyarország tájföldrajzi egységei
  • B melléklet — Magyarország tájtípusai
• Irodalom
• Internetes források

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//