MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Világirodalom
Román nyelvek → A latinon alapuló egységes nyelvi terület megjelölésére a késő antik korszakban a Románia főnevet használták. Azokat az országokat és népeket jelölte, amelyek Róma nyelvén fejezték ki magukat. A klasszikus latin folyamatos megszűnése a használatban és köznyelvi változatának fejlődése eredményeképpen a romanice határozó a római eredetű lakosság beszélt nyelvét jelentette (romanice loqui, „római módon beszélni”), megkülönböztetve a barbár hódítók idiomáitól. A Karoling-korszaktól kezdve használt romana lingua elhatárolta az új nyelvi formákat mind a klasszikus latintól (latina lingua), mind a germán eredetű nyelvektől (teudisca lingua). A romanicéből és a romancium főnévből származik a régi franciában és provençalban a romanz terminus, amely lényegét tekintve azonos a vulgáris latinnal. A sermo vulgaris, vulgo loqui a latin sajátos változatát jelentette már a republikánus korban. A birodalom szellemi elitje irodalmi és elegáns latinjával szemben a középosztály használta, s ez lett a provinciák közötti kommunikáció fő eszköze is. A középkori Itáliában a volgare a tömegek által beszélt olasz.
A régi francia romans, romant, romanz szóval jelölték az antik vagy lovagi témáról írt, oïl nyelvű verses elbeszéléseket, pontosan azért, mert ezek voltak az új nyelv legismertebb irodalmi alkalmazásai. A szó szemantikai tartománya hamarosan kiterjedt nagyobb lélegzetű, leginkább lovagi tematikájú eseményeket elbeszélő művekre.
A lovagi téma „kifáradása” után a szó a kalandos és fantáziadús formákat jelentette, szembeállítva az igazi történeti elbeszélésekkel (a történelem igazsága szemben áll a regény fikciójával). A 18–19. században a regény volt a legnyitottabb műfaj, amely megengedte a témákkal, módszerekkel való kísérletezgetéseket. Az angol romance-t főleg a középkori hagyományt valamiképpen folytató idilli és fantasztikus narratív formák számára tartották fent, míg a társadalmi élet realisztikus ábrázolása felé forduló modern regényt a novel, esetleg a fiction jelölte.
A 19. századtól kezdődően a nyelvtörténeti kutatások speciális területét ezzel a kifejezéssel definiálták: fr. philologie romane, német romanische Philologie, angol romance philology, ol. filologia romanza.
A legtöbb neolatin nyelv a feudális korszakban alakult ki. Ezek:
dalmát, Dalmáciában és az Adriai-tenger szigetein beszélték, mára kihalt;
olasz, elsősorban az Appennini-félszigeten használt;
szárd, Szardíniában önálló nyelvként fejlődött ki, a szárazfölddel való gyér kapcsolatok miatt eléggé archaikus;
rétoromán vagy ladin, főleg az egyik svájci tartományban, illetve az Alto Adige néhány völgyében és Friuliban beszélték;
provençal vagy oc-nyelv vagy okszitán, a Dél-Franciaországban, Gascogne-tól Provence-ig beszélt nyelv a 11–12. században különösen jelentős, autonóm irodalmat hozott létre, mára a francia saját uralma alá hajtotta;
francia, eredeti formája, a lingua d’oïl lényegesen különbözött a moderntől;
katalán, az Ibériai-félsziget keleti részén használt;
kasztíliai (modern spanyol) az Ibériai-félsziget és a világ (egyik) legelterjedtebb nyelve;
portugál, Portugálián kívül a világ számos országában használják. Az Északnyugat-Spanyolországban beszélt galegót ma többen önálló nyelvnek tekintik;
román, főleg a Kárpát-medence keleti részén elterjedt nyelv, a legrégebbi dokumentumok is meglehetősen későn keletkeztek.
(A szaktudomány nem teljesen egységes abban a kérdésben, hogy a fenti területeken található számos dialektus közül melyiket lehet önálló neolatin nyelvnek tekinteni, pl. a friulit?)
Tartalomjegyzék
- VILÁGIRODALOM
- Impresszum
- Bevezető [P. J.]
- 1. Ókori irodalom [R. Zs.]
- 1.1. Egyiptomi irodalom [R. Zs.]
- 1.2. Elő-Ázsia irodalmai [R. Zs.]
- 1.3. Irodalom az ókori Iránban [R. Zs.]
- 1.4. India irodalma [R. Zs.]
- 1.5. A kínai irodalom [Cs. B.]
- 1.6. A görög irodalom [R. Zs.]
- 1.6.1. Az archaikus irodalom [R. Zs.]
- 1.6.2. A klasszikus irodalom [R. Zs.]
- 1.6.2.1. A tragédia eredete
- 1.6.2.2. Aiszkhülosz
- 1.6.2.3. Filozófia
- 1.6.2.4. Szophoklész
- 1.6.2.5. Hérodotosz
- 1.6.2.6. Gorgiasz és a retorika kezdetei
- 1.6.2.7. Az új dithürambosz
- 1.6.2.8. Euripidész
- 1.6.2.9. A komédia eredete
- 1.6.2.10. Arisztophanész
- 1.6.2.11. Thuküdidész
- 1.6.2.12. Xenophón
- 1.6.2.13. Szónoklás
- 1.6.2.14. Történetírás
- 1.6.2.15. Az íróművész Platón
- 1.6.2.16. Arisztotelész az irodalomról
- 1.6.2.17. Theophrasztosz
- 1.6.2.1. A tragédia eredete
- 1.6.3. A hellenisztikus irodalom [R. Zs.]
- 1.6.4. A császárkor görög irodalma [R. Zs.]
- 1.6.4.1. Történetírás [R. Zs.]
- 1.6.4.2. Plutarkhosz és az életrajz [R. Zs.]
- 1.6.4.3. Az atticizmus [R. Zs.]
- 1.6.4.4. Az újszofisztika [R. Zs.]
- 1.6.4.5. Lukianosz [R. Zs.]
- 1.6.4.6. Irodalomelmélet [R. Zs.]
- 1.6.4.7. A görög regény [R. Zs.]
- 1.6.4.8. A keresztény Biblia (Újszövetség) [B. Gy.]
- 1.6.4.9. Apologetika
- 1.6.4.10. Görög költészet a császárkorban [R. Zs.]
- 1.6.4.1. Történetírás [R. Zs.]
- 1.7. Római és latin irodalom [H. L.]
- 1.7.1. Az archaikus római-itáliai gondolkodás és kultúra
- 1.7.2. A latin irodalom első virágkora Róma politikai válságának időszakában
- 1.7.3. Az augustusi principátus mint új aranykor. Irodalom a császárság idején
- 1.7.3.1. Az eposz (Vergilius)
- 1.7.3.2. A líra (Horatius, Tibullus, Propertius)
- 1.7.3.3. Ovidius
- 1.7.3.4. Történetírás (Livius)
- 1.7.3.5. A mese (Phaedrus)
- 1.7.3.6. A mitologikus és/vagy történeti eposz (Lucanus)
- 1.7.3.7. A szatíraköltők (Persius, Iuvenalis)
- 1.7.3.8. A bölcselet (Seneca)
- 1.7.3.9. A természettudomány (Plinius)
- 1.7.3.10. Az organikus történetszemlélet (Tacitus)
- 1.7.3.11. Az epigramma (Martialis)
- 1.7.3.12. Irodalmi műfajok
- 1.7.3.1. Az eposz (Vergilius)
- 1.7.4. A késő antikvitás és a korai keresztény irodalom
- 1.1. Egyiptomi irodalom [R. Zs.]
- 2. A középkor irodalma [P. J.]
- 2.1. A barbár népek romanizálódása, a latin fennmaradása [P. J.]
- 2.2. A bizánci irodalom korszakai [O. T.]
- 2.3. Az arab irodalom [Sz. Z.]
- 2.4. A klasszikus perzsa irodalom [Cs. F.]
- 2.5. A kelta irodalom [M. Z.]
- 2.6. Latin nyelvű költészet [P. J.]
- 2.7. Korai angol irodalom [L. A.]
- 2.8. Skandináv (Edda) és balti (Kalevala) hősi epika [P. J.]
- 2.9. A német írásbeliség kezdetei [V. A.]
- 2.10. Francia (oïl) és provençal (oc) nyelvű irodalom [S. O.]
- 2.11. Német irodalom a 12–13. században [V. A.]
- 2.12. Az orosz hősi epika. Igor-ének [H. A.]
- 2.13. Olasz vallásos költészet (Assisi Szent Ferenc, Jacopone da Todi) [A. A.]
- 2.14. Dante Alighieri [P. J.]
- 2.15. A reneszánsz kialakulása Itáliában [P. J.]
- 3. Reneszánsz [P. J.]
- 3.1. Az olasz irodalom [P. J.]
- 3.2. Az északi latin nyelvű humanizmus (Erasmus) [P. J.]
- 3.3. A francia irodalom [P. J.]
- 3.4. A spanyol aranykor [V. É.]
- 3.5. A portugál irodalom. Luís Vaz de Camões nemzeti eposza [P. F.]
- 3.6. Az angol irodalom [Sz. Gy. E.]
- 3.7. A német barokk irodalma [V. A.]
- 4. A felvilágosodás korának irodalma [P. J.]
- 4.1. Poétikai irányzatok [P. J.]
- 4.2. A 18. század francia irodalma [P. J.]
- 4.3. Az olasz 18. század [P. J.]
- 4.4. Angol irodalom [Sz. Gy. E.]
- 4.5. A 18. század német irodalma (felvilágosodás, Sturm und Drang és weimari klasszika) [H. G.]
- 4.1. Poétikai irányzatok [P. J.]
- 5. A romantika [P. J.]
- 5.1. A német romantika [H. G.]
- 5.2. Az angol romantika [P. Á.]
- 5.3. Az amerikai romantika irodalmáról (1815–1865) [V. Zs.]
- 5.4. Francia romantika [G. T.]
- 5.5. Az olasz irodalom a 19. század első felében [P. J.]
- 5.6. A (kelet-)közép-európai romantika néhány fejezete [F. I.]
- 6. A realizmustól a századfordulóig [P. J.]
- 6.1. A viktoriánus korszak légköre [P. Á.]
- 6.2. A 19. század második felének francia irodalma [G. T.]
- 6.3. A német realizmus (1850–1890) [H. G.]
- 6.4. Az orosz irodalom a 19. században [F. I.]
- 6.5. Az amerikai polgárháború után: a realizmustól a századvég naturalizmusáig [V. Zs.]
- 6.6. A portugál regény (José Maria Eça de Queirós) [P. F.]
- 6.7. A 19. század második felének olasz irodalma. A verizmus [P. J.]
- 6.8. A skandináv irodalmak [M. A.]
- 7. A modernség irodalma [P. J.]
- 7.1. A Monarchia-irodalom változatai (a századfordulós modernség közép-európai irányzatai) [F. I.]
- 7.2. A francia irodalom a 20. század első felében [G. T.]
- 7.3. A modernizmus az angol irodalomban [B. T.]
- 7.4. Az amerikai modernizmus korának irodalma [V. Zs.]
- 7.5. Német nyelvű irodalom [F. I.]
- 7.6. Olasz irodalom
- 7.7. A spanyol irodalom [Cs. Cs.]
- 7.8. A portugál költészet (Pessoa) [P. F.]
- 7.9. Szláv nyelvű irodalmak [F. I.]
- 8. Kortárs, posztmodern irodalom [P. J.]
- 8.1. Az angol irodalom 1930 után [B. T.]
- 8.2. Megjegyzések az amerikai posztmodernizmus irodalmáról [V. Zs.]
- 8.3. A német irodalom a második világháború után [H. G.]
- 8.4. A kortárs francia irodalom [G. T.]
- 8.5. A lengyel abszurd színház [F. I.]
- 8.6. Az orosz regény (Paszternak) [F. I.]
- 8.7. Az olasz regény [P. J.]
- 8.8. A portugál regény (Saramago) [P. F.]
- 8.9. A spanyol nyelvű latin-amerikai próza a 20. század második felében [Cs. Cs.]
- Tékajegyzék
- Bibliográfia
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2015
Nyomtatott megjelenés éve: 2005
ISBN: 978 963 058 596 5
A kötet csaknem ötven nemzet irodalmának összehasonlítására vállalkozik, mindezt egységes folyamban, közérthető fogalmazással, mégis újszerű megközelítésekkel. Az antikvitástól egészen a kortárs-posztmodernig követi az írásokat. A fő fejezeteken belül a különböző nyelvű irodalmak önálló egységet alkotnak, ennek tiszteletben tartásával tárulkozik fel a világirodalom egysége és harmóniája.
A könyv eredetisége és egyedülálló értéke abban áll, hogy a kis terjedelem ellenére számos, szakterületét kiválóan ismerő specialista jól összehangolt együttműködésével jött létre. A szerzők - közöttük akadémikusok és nagy egyetemeink irodalomprofesszorai - újszerű módon, változatos megközelítésben tárják az olvasó elé a világirodalom történeti folyamatát, azon belül pedig elsősorban a műalkotásokat. A kötet nemcsak a középiskolai tanulmányok lezárásához, hanem a felsőfokú képzés első éveiben is megkerülhetetlen mű. A Világirodalom népszerűségét mutatja, hogy már a második kiadása is megjelent.
Hivatkozás: https://mersz.hu/pal-vilagirodalom//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
