Matiscsákné Lizák Marianna (szerk.)

Emberi erőforrás gazdálkodás


8.5.2. Értékelői hibák

  • Felkészületlen a vezető (esetleg képzés hiányában, ld. fentebb), előfordul, hogy fogalma sincs arról, mit tesz a beosztottja. Az általánosságnak az az üzenete, hogy a vezetőt nem érdekli sem a munkavállaló, sem a munkája.
  • Elfogultság az alapján, hogy az értékelt rokonszenves vagy ellenszenves az értékelő számára.
  • Első benyomás alapján értékeli a vezető a frissen belépett munkavállalót.
  • Sztereotipizálás, más szóval az értékelés torzítása abból adódóan, hogy az értékelt valamilyen csoporthoz tartozik (Eggert 1996).
  • Előítéletek, melyet Eggert szélsőséges sztereotipizálásként határoz meg, vagyis az értékelt belekerül egy előre gyártott teljesítményi skatulyába, ha jobb teljesítménye alapján mégsem illene abba bele, akkor a teljesítmény nem várt jobb minőségét külső tényezőknek tulajdoníthatja az értékelő, a rosszat pedig magától értetődőnek.
  • Az értékelő általában a személyt tartja rossznak vagy jónak, holott a viselkedését kell értékelnie (ebből komoly kommunikációs hibák adódhatnak, pl. „megfoghatatlan tanácsok”, személyiségvonások értékelése, „érzelmek rossz kezelése”).
  • Befolyásolhatóság (Saskői 1999), azaz az értékelő túlzott mértékben aláveti magát idegen véleményeknek, hangulatoknak, kívánságoknak, döntéseknek, azok helyességére, megalapozottságára való tekintet nélkül.
  • Túlzott szigorúság vagy elnéző értékelés (engedékenység) általában, minden értékelttel.
  • Elnéző értékelés azzal a munkavállalóval kapcsolatban, aki valamilyen szempontból az értékelőhöz hasonló adottságokkal rendelkezik.
  • Szigorúbb értékelés, ha az értékelő az értékelt szakterületének kiváló ismerője, vagy ha az értékelő hasonló beosztásban kiváló teljesítményt nyújtott és ezáltal magához méri az értékeltet („én mérce”: Csillag 2009).
  • ‘Halo’ (holdudvar, dicsfény) és ‘horns’ (szarvak) effektusok: az első esetén valamely vagy néhány pozitív tényező hatására, melyek fontosak az értékelő számára, a többi tényező is felülértékelődik, a második ennek az ellentéte, a negatív tényező a többi értékét is „lehúzza”. A következő két pont némiképp hasonlít a halo és horns effektusokhoz.
  • Arany pillanatok (Golden Moments) (Eggert 1996): néhány kiragadott momentum az értékelt teljesítményében túlértékelésre kerül, mely ront a teljes és átfogó képen. Ez rövid távon „jól jön” az értékeltnek, főleg ha juttatások múlnak rajta, ugyanakkor hosszabb távon rossz hatással van a fejlesztésre.
  • Nagy durranás (The Big Bang): könnyen előfordulhat, hogy az értékelt valami látványosat hajtott végre, vagy egy baklövést követett el, és az értékelésnek főként ez lesz a tárgya a mindennapi teljesítmény átfogó értékelése helyett.
  • Hangsúly a közelmúlton (Eggert 1996; Karolinyné 2010): a nemrég történt dolgok nagyobb mértékben befolyásolják az értékelést, mint a korábbiak, mely által az értékelés szempontjainak fontosság alapján történő mérlegelése nem érvényesül. Ez és az előző két hiba is elkerülhető lehet, ha a vezető nem visszaemlékezés, hanem jegyzetei alapján készíti el az értékelését, és törekszik a szisztematikusságra.
  • Centralizmus: az értékelő jellemzően közepesre („átlagos”, „kielégítő” teljesítmény) értékel. Ezt páros fokozatszámú skálákkal lehet kiküszöbölni, hiszen itt nincs középső szám (Eggert 1996).
  • Csoportértékelési hibák: több alkalmazott értékelésénél az értékelteket egymáshoz viszonyítják, vagy nem megfelelően differenciálják őket.
  • Munkatársi összetartásból eredő pozitív értékelés, vagy ennek ellenkezője, valósnál negatívabb értékelés, mondván, ha a másikról előnyös értékelést ad a munkatárs, abból neki hátránya származhat (bér, előléptetés), esetleg nem szeretné relatíve a saját teljesítményét rosszabbnak láttatni másénál (Csillag 2009).

Emberi erőforrás gazdálkodás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 617 6

A könyv szerzői - több felsőoktatási intézmény (Eger, Gödöllő, Miskolc, Szeged és Pécs) HR iránt elkötelezett oktatói és kutatói - egy egységes, az emberi erőforrás gazdálkodással kapcsolatos felfogás bemutatását tűzték ki célul.

A kiadvány a nemzetközi és hazai sztenderdeknek megfelelő témaköröket mutatja be, de elsődleges célja, hogy az elmúlt években megjelenő új módszereket, fogalmakat, eszközöket és gyakorlatokat ismertesse. Egyes fejezetei önmagukban is értelmezhetőek, így a könyv alkalmas különböző oktatási intézmények különböző tantárgyainak oktatására is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/matiscsakne-emberi-eroforras-gazdalkodas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave