Bevezetés az Európai Unió politikáiba

Tartalomjegyzék

• Bevezetés az Európai Unió politikáiba
• Impresszum
• Rövidítések jegyzéke
• Szerkesztői előszó
• chevron_rightÁltalános áttekintés
  • 1. Az uniós politikák kialakulása és jellegzetességei
  • 2. Általános fejlődési tendenciák és sajátosságok
  • chevron_right3. A politikaformálás főszereplői
    • 3.1. Az Európai Bizottság
    • 3.2. A Tanács
    • 3.3. A tagállami kormányok
    • 3.4. Az Európai Parlament
    • 3.5. Az alkufolyamat egyéb szereplői
  • 4. Célok, funkciók, végrehajtás és ellenőrzés
• chevron_rightI. rész Horizontális politikák
  • chevron_right1. fejezet: Közös kereskedelempolitika
    • 1. A politika rövid leírása, jelentősége
    • 2. A közös kereskedelempolitika célkitűzései: a jogállamiság előmozdítása és a kereskedelmi liberalizáció
    • 3. A politika rövid történeti áttekintése, viszonya más szakpolitikákkal
    • 4. Jogalapok
    • chevron_right5. A közös kereskedelempolitika áttekintő ismertetése és értékelése
      • 5.1. Az európai uniós kereskedelempolitika hatáskörei
      • 5.2. A közös kereskedelempolitika tárgya
      • chevron_right5.3. A közös kereskedelempolitika eszközei
        • chevron_right5.3.1. Autonóm eszközök
          • 5.3.1.1. A közös vámtarifa módosítása
          • 5.3.1.2. A behozatal korlátozása
          • 5.3.1.3. Kiviteli korlátok
          • 5.3.1.4. A kivitel támogatása
          • chevron_right5.3.1.5. Védintézkedések
            • 5.3.1.5.1. Dömping- és szubvencióellenes eljárás
            • 5.3.1.5.2. A Trade Barrier Regulation
            • 5.3.1.5.3. Szürke zónás intézkedések
          • 5.3.1.6. A közös kereskedelempolitika mint politikai szankciók eszköze: az embargó
      • chevron_right5.4. Szerződéses eszközök
        • 5.4.1. Kétoldalú megállapodások
        • 5.4.2. A közös kereskedelempolitika és a GATT/WTO
    • 6. A közös kereskedelempolitika jelenlegi fejlődési irányai
    • 7. Ismétlő kérdések
    • 8. Ajánlott olvasmányok
    • 9. Ajánlott internetes források
  • chevron_right2. fejezet: Vámpolitika
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. A vámunió és az egységes belső piac történelmi háttere és elméleti alapjai
      • 2.1. A vámuniók kezdetei
      • 2.2. Vámunió-elméletek a XX. században
      • chevron_right2.3. A vámunió megvalósítása az európai integráció keretében
        • 2.3.1. A vámunió létrejötte
        • 2.3.2. Vámunió – közös piac – belső piac
    • chevron_right3. Jogforrások: a vámpolitika, a vámjog és a vámegyüttműködés szabályozása az Európai Unióban
      • chevron_right3.1. Vámpolitikai eszközök
        • 3.1.1. Közös vámtarifa
        • 3.1.2. Szabadkereskedelmi megállapodások és kedvezményes tarifa eljárások
        • 3.1.3. Preferenciális származási szabályok
        • 3.1.4. Kötelező tarifális/áruosztályozási besorolás
        • 3.1.5. Dömpingellenes és piacvédelmi intézkedések
        • 3.1.6. Mennyiségi korlátozások
      • 3.2. Vámjog – a vámeljárások szabályozása
      • 3.3. Vámegyüttműködés
      • 3.4. Összefoglaló: a vámunióra vonatkozó uniós szabályozás
    • chevron_right4. A vámpolitika és a vámjog jövője
      • chevron_right4.1. Az uniós Vámkódex újításai
        • 4.1.1. Vámpolitikai változások
        • 4.1.2. Adminisztratív változások
      • 4.2. Az uniós vámszabályozás jövője általában
      • 4.3. Összefoglaló: Az uniós vámjog megújulása
    • 5. Ismétlő kérdések
    • 6. Linkek
  • chevron_right3. fejezet: Versenypolitika
    • chevron_right1. A versenypolitikáról általában
      • 1.1. A versenypolitika jelentősége
      • chevron_right1.2. A versenypolitika céljai általában
        • 1.2.1. A szabadságjogok védelme
        • 1.2.2. A fogyasztói jólét elősegítése
        • 1.2.3. Egyéb közpolitikai célok
      • 1.3. Az uniós versenypolitika konkrét céljai
      • 1.4. Az uniós versenypolitika rövid történeti áttekintése
      • 1.5. Jogalapok
      • 1.6. Jogalkotók
      • 1.7. A másodlagos joganyag az uniós versenypolitikában
      • 1.8. Az uniós versenypolitikai szabályozás áttekintő ismertetése
      • 1.9. Az uniós versenypolitikai szabályozás dinamikája
    • chevron_right2. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
      • chevron_right2.1. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
        • 2.1.1. Megállapodás
        • 2.1.2. Vállalkozások társulásainak döntései
        • 2.1.3. Összehangolt magatartás
        • 2.1.4. Vállalkozás
        • 2.1.5. A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége
        • chevron_right2.1.6. A verseny megakadályozása, korlátozása és torzítása
          • 2.1.6.1. Versenykorlátozó „cél”
          • 2.1.6.2. Versenykorlátozó „hatás”
          • 2.1.6.3. Csekély jelentőségű megállapodások
      • 2.2. A tilalom megsértésének következményei
      • chevron_right2.3. Mentesítési lehetőségek
        • 2.3.1. Egyedi mentesség
        • 2.3.2. Csoportmentesség
    • chevron_right3. Az erőfölénnyel való visszaélés ellenőrzése
      • 3.1. Bevezetés
      • chevron_right3.2. Az erőfölény
        • chevron_right3.2.1. A releváns piac szerepe
          • 3.2.1.1. A termékpiac
          • 3.2.1.2. A földrajzi piac
          • 3.2.1.3. A piac időbeli dimenziója
        • 3.2.2. A piaci erőfölény megállapítása
        • 3.2.3. Együttes (közös vagy kollektív) erőfölény
      • chevron_right3.3. Az erőfölénnyel való visszaélés
        • 3.3.1. Túlzottan (tisztességtelenül) magas ár kikötése
        • 3.3.2. Ragadozó (felfaló) árazás
        • 3.3.3. Árdiszkrimináció
        • 3.3.4. Kizárólagosság kikötése (szerződéses kizárólagosság, tényleges kizárólagosság, angol klauzula alkalmazása)
        • 3.3.5. Árukapcsolás
        • 3.3.6. Az ügyletkötéstől való elzárkózás, nélkülözhetetlen eszközök
        • 3.3.7. Az árukapcsolással és/vagy kizárólagossággal azonos hatású árkedvezmények
        • 3.3.8. Egyéb visszaélések (zaklató pereskedés)
    • 4. Fúziókontroll
    • 5. Az antitröszt versenyjog közjogi kikényszerítése – eljárási szabályok
    • 6. Jelentős internetes linkek és ajánlott olvasmányok a versenypolitika területén
    • 7. Ajánlott irodalom
    • 8. Ismétlő/gyakorló kérdések
  • chevron_right4. fejezet: Állami támogatási politika
    • 1. Bevezetés
    • 2. Az állami támogatási politika céljai
    • chevron_right3. Az állami támogatási politika rövid történeti áttekintése
      • 3.1. A pénzügyi válság miatt bevezetett ideiglenes támogatási szabályok
      • 3.2. Az Állami Támogatások Modernizálása
    • chevron_right4. A Bizottság politikája
      • 4.1. Politika-e?
      • 4.2. Mik ennek a politikának a jellemzői?
      • 4.3. Mik ennek a politikának a céljai?
    • 5. Az állami támogatások szabályozásának és ellenőrzésének intézményrendszere
    • chevron_right6. Az állami támogatások szabályozásának szerkezete és működése
      • chevron_right6.1. Az állami támogatás fogalma
        • 6.1.1. Közpénzekből történő folyósítás
        • chevron_right6.1.2. Az előny értelmezése
          • 6.1.2.1. A piacgazdasági szereplő kritériuma
          • 6.1.2.2. A piacgazdasági szereplő kritériumának való megfelelés igazolása
          • 6.1.2.3. Közmunkák, infrastruktúra
          • 6.1.2.4. Preferenciális árrendszerek
          • 6.1.2.5. Állami vagy önkormányzati kölcsönök
          • 6.1.2.6. Állami kezességvállalások
          • 6.1.2.7. Tőkeinjekciók és állami bevásárlások
        • chevron_right6.1.3. Szelektív folyósítás
          • 6.1.3.1. Tárgyi szelektivitás
          • 6.1.3.2. Regionális szelektivitás
        • chevron_right6.1.4. A kereskedelemre és a versenyre gyakorolt hatás
          • 6.1.4.1. Általános elvek
          • 6.1.4.2. A verseny torzulása
          • 6.1.4.3. A kereskedelemre gyakorolt hatás
    • chevron_right7. Az uniós jog kivételi rendszere
      • 7.1. Ex lege kivételek
      • 7.2. Bizottsági jogalkalmazástól függő kivételek
      • 7.3. Tanácsi politikai döntéstől függő kivételek
      • 7.4. A kivételek rendszere
    • chevron_right8. A támogatási formák csoportosítása
      • chevron_right8.1. A támogatás iránya szerint
        • 8.1.1. Exporttámogatások
        • 8.1.2. Hazai támogatások
      • chevron_right8.2. A támogatás funkciója szerinti csoportosítás
        • 8.2.1. Működési támogatás
        • 8.2.2. A megmentési és szerkezetátalakítási támogatások
      • chevron_right8.3. A támogatás célja szerinti csoportosítás (horizontális szabályok)
        • chevron_right8.3.1. Regionális támogatás (területfejlesztés)
          • 8.3.1.1. A 2014-es új csoportmentességi rendelet regionális támogatásokra vonatkozó szabályai
          • 8.3.1.2. A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási iránymutatás
        • 8.3.2. Környezetvédelmi támogatások
        • chevron_right8.3.3. Képzési és foglalkoztatási támogatások
          • 8.3.3.1. Képzési támogatások
          • 8.3.3.2. A megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatását elősegítő támogatások
        • chevron_right8.3.4. A kutatás-fejlesztés-innováció (K+F+I) támogatása
          • 8.3.4.1. A K+F+I támogatási szabályok a 2014-es általános csoportmentességi rendeletben
          • 8.3.4.2. A K+F+I támogatási szabályokra vonatkozó közlemény
      • 8.4. Ágazati szabályok
    • 9. Magyar szabályozás
    • 10. Ismétlő kérdések
    • 11. Továbbvezető linkek
  • chevron_right5. fejezet: A közvállalkozásokra vonatkozó politika
    • 1. A közvállalkozásokra vonatkozó szabályozás jelentősége
    • 2. A közvállalkozásokra vonatkozó szabályozás céljai
    • 3. A közvállalkozások és az úgynevezett közüzemi szabályozás története
    • chevron_right4. Fogalmi rendszer
      • 4.1. Kik nyújtják a szolgáltatást?
      • 4.2. Milyen jogcímen nyújtják a szolgáltatást?
      • 4.3. Milyen céllal nyújtják a szolgáltatást?
      • 4.4. Minek a fejében nyújtják a szolgáltatást?
      • 4.5. Mennyire átláthatóak a pénzmozgások az állam és a közvállalkozások között?
    • chevron_right5. A közüzemi szektor uniós szabályozásának jogalapjai
      • 5.1. A szabályozás személyi hatálya
      • chevron_right5.2. A szabályozás szerkezete: általános és különös szabályok
        • 5.2.1. Az általános szabályok
        • 5.2.2. A különös szabályok
      • chevron_right5.3. Az EUMSZ 106. cikk részletes elemzése
        • 5.3.1. Az EUMSZ 106. cikk (1) bekezdése
        • chevron_right5.3.2. Az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdése
          • 5.3.2.1. Megbízás
          • 5.3.2.2. Szükségesség
          • 5.3.2.3. Arányosság
        • 5.3.3. Az EUMSZ 106. cikk (3) bekezdése
      • 5.4. A Transzparencia Irányelv
      • 5.5. A liberalizált közvállalkozásokra vonatkozó jog általános jellemzői
      • 5.6. A 106. cikk és a közvállalkozások finanszírozása
    • chevron_right6. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatással járó kötelezettségek állami finanszírozása
      • 6.1. A közszolgáltatások finanszírozásának formái és modelljei
      • 6.2. A közszolgáltatások támogatásával kapcsolatos szabályozási problémák
      • 6.3. Az Altmark döntés bemutatása
      • 6.4. A közszolgáltatási célra nyújtott állami támogatás 2005-ös majd 2011-es bizottsági szabályozása
    • 7. Összefoglalás
    • 8. Összefoglaló kérdések
    • 9. Továbbvezető linkek
  • chevron_right6. fejezet: Közbeszerzési politika
    • 1. Az Európai Unió közbeszerzési politikájának rövid leírása, jelentősége
    • 2. Az Európai Unió közbeszerzési politikájának céljai
    • chevron_right3. A közbeszerzési politika rövid áttekintése
      • 3.1. Az első közbeszerzési irányelvek megjelenése
      • 3.2. Az Egységes Európai Okmányt előkészítő Fehér Könyv jelentősége a közösségi közbeszerzési politika és jogalkotás fejlődése tekintetében
      • 3.3. A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat szabályozása
      • 3.4. A WTO Kormánybeszerzési Megállapodásához való csatlakozás
      • 3.5. Jogalkotási reform a 2000-es évek első felében
      • 3.6. Az uniós közbeszerzési politika és a védelmi beszerzések kérdése
      • 3.7. Az uniós közbeszerzési politika az Európa 2020 stratégia szolgálatában
    • 4. Jogalapok
    • chevron_right5. Jogalkotók
      • 5.1. Európai Parlament
      • 5.2. Tanács
      • 5.3. Európai Bizottság
      • 5.4. Az Európai Unió Bíróságának meghatározó szerepe az uniós közbeszerzési politika formálásában
    • chevron_right6. A közbeszerzési politika keretében kibocsátott legfontosabb jogi aktusok, legfontosabb hatályos policy dokumentumok
      • 6.1. Az uniós szintű közbeszerzési szabályozás rendszere
      • 6.2. Elsődleges uniós jog
      • chevron_right6.3. Másodlagos uniós jog
        • 6.3.1. Irányelvek – áttekintés
        • 6.3.2. Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok – áttekintés
    • chevron_right7. A közbeszerzési irányelvek szabályainak összefoglaló, áttekintő bemutatása
      • 7.1. A közbeszerzési irányelvek szabályozásának rendszere
      • chevron_right7.2. Ajánlatkérők
        • 7.2.1. Klasszikus ajánlatkérők
        • 7.2.2. A közszolgáltatók (közüzemek)
      • 7.3. Az érintett szerződések, beszerzések köre
      • chevron_right7.4. Értékhatárok
        • 7.4.1. Klasszikus ajánlatkérők
        • 7.4.2. Közszolgáltatók
      • 7.5. A közbeszerzések kötelező meghirdetése
      • 7.6. Az ún. házon belüli (in-house) beszerzések
      • 7.7. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése, módosítása
      • 7.8. Védelmi beszerzésekről szóló irányelv (2009/81/EK irányelv) főbb rendelkezései
      • 7.9. A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat rendszere
    • 8. Az Európai Unió közbeszerzési politikájának külső dimenziója
    • 9. A közbeszerzési irányelvek hatálya alá nem tartozó szerződések, beszerzések
    • 10. Az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés (Public Private Partnership)
    • 11. Ismétlő kérdések
    • 12. Ajánlott olvasmányok
  • chevron_right7. fejezet: Regionális politika
    • 1. A regionális politika jelentősége, az alapfogalmak
    • 2. A regionális politika alapelvei és céljai
    • chevron_right3. Az Európai Unió regionális politikájának története
      • 3.1. A kezdetektől az Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozásáig
      • 3.2. A strukturális alapok 1989-es reformja, az alapelvek lefektetése
      • 3.3. A források megteremtése, majd növelése: a Delors I. és II. csomag, a Kohéziós Alap
      • 3.4. A 2007–2013. évi szabályozási keret
      • 3.5. A kedvezményezett régiók lehatárolásának egységesítése: a NUTS-rendszer
    • 4. Elsődleges jogalap
    • chevron_right5. A regionális politika szabályozása
      • 5.1. A kohéziós politika az Európa 2020 stratégia szolgálatában
      • chevron_right5.2. A kohéziós politika 2014–2020 közötti keretei
        • 5.2.1. Stratégiai tervezés
        • 5.2.2. Tematikus koncentráció
        • 5.2.3. Ex ante feltételesség
        • 5.2.4. Makrogazdasági kondicionalitás
        • 5.2.5. Teljesítményorientáció, teljesítménykeret
        • 5.2.6. Célkitűzések
        • 5.2.7. Integrált területi dimenzió
        • 5.2.8. Kedvezményezett régiók
        • 5.2.9. Társfinanszírozás
        • 5.2.10. Addicionalitás
        • 5.2.11. A támogatások felső határa
      • chevron_right5.3. A regionális politika megvalósításának pénzügyi eszközei
        • 5.3.1. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
        • 5.3.2. Az Európai Szociális Alap (ESZA)
        • 5.3.3. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)
        • 5.3.4. Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)
        • 5.3.5. A Kohéziós Alap
        • 5.3.6. Egyéb pénzügyi eszközök és intézmények
      • 5.4. A pénzügyi keret
    • 6. A szabályozás áttekintése
    • 7. Ismétlő kérdések
    • 8. Website-ok
    • 9. Táblázatok, térképek mellékletben
  • chevron_right8. fejezet: Szociálpolitika és foglalkoztatás
    • 1. A politika rövid leírása, jelentősége
    • chevron_right2. A politika céljai
      • 2.1. Az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség eltérő fogalmai
      • 2.2. A munkavállalók jogainak védelme
      • 2.3. Munkahelyi egészség- és biztonságvédelem
      • 2.4. A nyitott koordináció fogalma és indokai
      • 2.5. Európai szociális modell?
    • 3. A politika rövid történeti áttekintése
    • chevron_right4. Jogalapok
      • 4.1. Foglalkoztatáspolitika
      • 4.2. Szociálpolitika
      • 4.3. Vándor munkaerő szociális biztonsága
      • 4.4. Diszkrimináció tilalma
    • 5. Jogalkotók
    • chevron_right6. A politika keretében kibocsátható/kibocsátott legfontosabb jogi aktusok, másodlagos, harmadlagos jogi aktusok, legfontosabb hatályos policy dokumentumok
      • 6.1. Az antidiszkriminációs irányelvek
      • chevron_right6.2. A munkajogi tárgyú irányelvek négy csoportja
        • 6.2.1. A munkavállalók védelme válsághelyzetekben
        • 6.2.2. Atipikus munkaviszonyok
        • 6.2.3. Munkafeltételek
        • 6.2.4. Kollektív munkajogi szabályok
      • 6.3. Munkavédelmi irányelvek
      • 6.4. Nyitott koordináció a foglalkoztatáspolitikában
      • 6.5. A foglalkoztatáspolitikai nyitott koordináció eljárási rendje
      • 6.6. A nyitott koordináció módszerének módosításai
      • 6.7. A nemzeti és az uniós foglalkoztatáspolitika különbözősége
      • 6.8. Nyitott koordináció a szociális védelem területén
    • 7. A szabályozás áttekintő ismertetése, értékelése
    • 8. Az előkészületben lévő, várható szabályozás (meddig látunk előre), mi a dinamika?
    • 9. Ismétlő kérdések az olvasónak
    • 10. Ajánlott olvasmányok
  • chevron_right9. fejezet: Monetáris politika egy gazdasági politika alapelemeivel
    • 1. A monetáris politika rövid leírása, jelentősége
    • 2. A politika céljai
    • 3. A politika rövid történeti áttekintése
    • 4. Jogalapok
    • chevron_right5. Jogalkotók és egyéb szereplők
      • 5.1. A lehetséges formációk
      • 5.2. Az euróövezeti csúcstalálkozó elnöki tisztsége
      • 5.3. Az eurócsoport
      • 5.4. Az Európai Központi Bank
    • 6. A politika keretében kibocsátható, kibocsátott főbb jogi aktusok
    • chevron_right7. A monetáris politikai szabályozás áttekintése, értékelése
      • chevron_right7.1. A maastrichti konvergenciakritériumok
        • 7.1.1. A költségvetési politikához kapcsolódó kritériumok
        • 7.1.2. Árstabilitás
        • 7.1.3. Kamatpolitika
        • 7.1.4. Árfolyam-politika
        • 7.1.5. A központi bank függetlensége
      • chevron_right7.2. A Stabilitási és Növekedési Paktum
        • 7.2.1. A Stabilitási és Növekedési Paktum gyakorlata
        • 7.2.2. A Stabilitási és Növekedési Paktumról elfogadott Jelentés
        • 7.2.3. Az euróövezet válsága 2009-től és hatása a gazdasági és monetáris unió fejlődésére: a hatos csomag és a szerződés a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról
      • chevron_right7.3. A jogi szabályozás továbbfejlesztése
        • 7.3.1. A korábbi szabályozás felülvizsgálata
        • 7.3.2. Megszorító csomagok
        • 7.3.3. Hosszú távú intézkedések
    • 8. Az előkészületben lévő, illetve várható szabályozás
    • 9. Ismétlő kérdések
    • 10. Ajánlott olvasmányok
  • chevron_right10. fejezet: Adópolitika
    • 1. Az adópolitika jelentősége
    • 2. Az adópolitika célja
    • 3. Az adópolitika rövid történeti áttekintése
    • chevron_right4. Jogalapok
      • 4.1. Az EUMSZ adókra vonatkozó szabályai
    • 5. Jogalkotók
    • chevron_right6. Az európai uniós adójog szabályozásának rendszere
      • 6.1. Az elsődleges jogforrások
      • 6.2. A másodlagos jogforrások
      • 6.3. „Soft law”
      • 6.4. A jogforrások rendszere
    • chevron_right7. A szabályozás áttekintő ismertetése, értékelése
      • 7.1. Pozitív harmonizáció: Irányelvek a társasági adózás területén
      • 7.2. Az Anya- és Leányvállalati Irányelv
      • 7.3. A Fúziós Irányelv – kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere és eszközátruházás
      • 7.4. A Kamat–jogdíj Irányelv
      • 7.5. Az elszámoló árakra vonatkozó uniós szabályozás
      • 7.6. A Megtakarítási Irányelv: uniós szabályozás a magánszemélyek adóztatásának területén
      • 7.7. Negatív harmonizáció: az Európai Bíróság jogfejlesztő munkája
    • chevron_right8. Az Európai Unió adópolitikai célkitűzései
      • 8.1. A magánszemélyek határon átnyúló mozgását könnyítő bizottsági elképzelések
      • 8.2. A veszteségelhatárolással kapcsolatos bizottsági elképzelések
      • 8.3. A tőkekivonás adóztatásával kapcsolatos Bizottsági elképzelések
      • 8.4. A közös konszolidált társaságiadó-alapú adóztatás
      • 8.5. Az adóelkerülés és agresszív adótervezés elleni harc
      • 8.6. Az Európai Unió és a „BEPS” viszonya
    • 9. Ismétlő kérdések az olvasónak
    • 10. Ajánlott olvasmányok
  • chevron_right11. fejezet: Fogyasztóvédelmi politika
    • 1. A politika rövid leírása, jelentősége
    • 2. A politika céljai
    • 3. Történeti háttér, a fogyasztóvédelmi politika fejlődése
    • chevron_right4. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájának jogalapja és intézményrendszere
      • 4.1. Az Európai Unió fogyasztóvédelemmel foglalkozó intézményei
      • 4.2. Fogyasztóvédelmi érdekcsoportok
    • chevron_right5. Az uniós fogyasztóvédelmi politika általában
      • chevron_right5.1. Fogyasztóvédelmi politika és piaci integráció
        • 5.1.1. A fogyasztók választási lehetősége
        • 5.1.2. A fogyasztói jogok
        • 5.1.3. A tagállami fogyasztóvédelmi szabályok értékelése
      • 5.2. Fogyasztóvédelmi politika és piaci szabályozás
      • 5.3. Fogyasztóvédelmi politika és soft law
    • chevron_right6. Az EU fogyasztói joga
      • chevron_right6.1. Fogyasztói jogok
        • 6.1.1. Irányelv a fogyasztói jogokról
        • 6.1.2. Irányelv a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről
        • 6.1.3. Irányelv a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól
        • chevron_right6.1.4. Távollévők közötti ügyletek
          • 6.1.4.1. Irányelv a távollévők között kötött szerződésekről
          • 6.1.4.2. Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv
        • 6.1.5. Irányelv az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről (házaló kereskedelem)
      • chevron_right6.2. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok
        • 6.2.1. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv
        • 6.2.2. Reklámszabályok
      • chevron_right6.3. Utazásra és üdülésre vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok
        • 6.3.1. Szervezett utazási formákról szóló irányelv
        • 6.3.2. Ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések (time-share) és a hosszú távra szóló üdülési termékek
      • chevron_right6.4. A termékekre vonatkozó szabályozás
        • 6.4.1. Irányelv a termékfelelősségről
        • chevron_right6.4.2. Termékbiztonsági szabályok
          • 6.4.2.1. Az általános termékbiztonságról szóló irányelv
      • chevron_right6.5. Pénzügyi szolgáltatások
        • 6.5.1. Pénzforgalmi szolgáltatások
        • 6.5.2. Irányelv a fogyasztói hitelmegállapodásokról
        • 6.5.3. Irányelv a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról
    • chevron_right7. Fogyasztói jogok érvényesítése
      • 7.1. A fogyasztói jogok egyéni érvényesítésének lehetősége
      • 7.2. Jobb fogyasztói vitarendezés a tagállami eljárási szabályok közelítésével
      • 7.3. A fogyasztói vitarendezés közvetítés útján
      • 7.4. A fogyasztói jogok érvényesítésének egyéb uniós eszközei
    • 8. Jövőbeni elképzelések a fogyasztóvédelem területén
    • 9. Ismétlő kérdések
    • 10. Továbbvezető linkek
  • chevron_right12. fejezet: Közös kül-, biztonság- és védelempolitika
    • 1. Az Európai Unió közös kül-, biztonság- és védelempolitikája
    • 2. A közös kül- és biztonságpolitika története
    • 3. A közös kül- és biztonságpolitika elvei és céljai
    • 4. A közös kül- és biztonságpolitika jogalapja
    • 5. Döntéshozatal a közös kül- és biztonságpolitikában
    • 6. Jogi aktusok a közös kül- és biztonságpolitikában
    • chevron_right7. A közös kül- és biztonságpolitika dimenziói
      • chevron_right7.1. Az EU régiókkal és kiemelten fontos harmadik államokkal kapcsolatos politikája
        • 7.1.1. A transzatlanti kapcsolatok
        • 7.1.2. ACP-országok: afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni országok
        • 7.1.3. Az EU szomszédságpolitikája
        • 7.1.4. Az EU és Kína
      • 7.2. Az EU horizontális kül- és biztonságpolitikája
      • 7.3. Alkalmazott módszerek és eszközök az EU kül- és biztonságpolitikájában
    • 8. Közös biztonsági és védelempolitika
    • 9. A közös kül-, biztonság- és védelempolitika jövője
    • 10. Elfogadásra váró fontosabb javaslatok, aktuális döntések
    • 11. Ismétlő kérdések
    • 12. Ajánlott olvasmányok
  • chevron_right13. fejezet: A szabadság, biztonság és jog térsége az Európai Unióban
    • chevron_right1. Fogalommagyarázat, rövid előtörténet
      • 1.1. A politika rövid leírása, jelentősége
      • 1.2. A politika céljai
      • 1.3. A politika rövid története
      • 1.4. Jogalapok, jogforrások
      • 1.5. Jogpolitika és intézményi árnyalódás
      • 1.6. A jogalkotók
      • 1.7. A változó geometria – részt nem vevő EU tagok és résztvevő külsősök
    • chevron_right2. A külső és a belső határ: határőrizet, a határátlépés feltételei, a kiegészítő intézkedések
      • 2.1. A schengeni övezet általában
      • 2.2. A schengeni övezet kialakulása
      • 2.3. A külső és belső határokra vonatkozó legfontosabb uniós célkitűzések
      • chevron_right2.4. Az Európai Unió a határok ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörei, jogalkotása és szervei
        • 2.4.1. Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség
        • 2.4.2. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség
        • 2.4.3. Pénzügyi források, gyorsreagálású határőregységek
      • chevron_right2.5. A határok őrizetére és ellenőrzésére vonatkozó legfontosabb uniós szabályok
        • 2.5.1. A külső határok őrizete
        • 2.5.2. A külső határ ellenőrzése
        • 2.5.3. A belső határok
        • 2.5.4. A kiegészítő intézkedések
      • 2.6. Az integrált határigazgatásra vonatkozó szabályozási elképzelések
    • chevron_right3. Reguláris és illegális migráció
      • 3.1. A politika rövid leírása, jelentősége
      • 3.2. A politika céljai
      • chevron_right3.3. Rendezett be- és kivándorlás
        • 3.3.1. A politika rövid történeti áttekintése
        • 3.3.2. Jogalapok, jogalkotók
        • chevron_right3.3.3. A szabályozás áttekintő ismertetése
          • 3.3.3.1. Vízumok, rövid távú tartózkodás
          • 3.3.3.2. Munkavállalás, hosszú távú tartózkodás, bevándorlás
      • chevron_right3.4. Illegális vándorlás
        • 3.4.1. Fogalom, mérték, alapok
        • 3.4.2. Az illegális vándorlás elleni küzdelem hat prioritása
        • chevron_right3.4.3. További kiemelt területek
          • 3.4.3.1. Emberkereskedelem és az embercsempészet elleni küzdelem
          • 3.4.3.2. Biztonságos útiokmányok és személyazonosító iratok
          • 3.4.3.3. A fuvarozók felelőssége
    • chevron_right4. Menekültügy
      • 4.1. A menekültpolitika alapja és céljai
      • chevron_right4.2. A menekültpolitika öt fő területe
        • 4.2.1. A „Dublin III” rendelet az eljárás lefolytatásáért felelős állam kijelöléséről és az Eurodac ujjlenyomat-azonosító rendszer
        • 4.2.2. Az átmeneti védelem
        • 4.2.3. A menekülők fogadásának minimumszabályai
        • 4.2.4. Irányelv a menekült meghatározásáról és a kiegészítő védelemről
        • 4.2.5. Irányelv az eljárási minimumszabályokról
        • 4.2.6. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap
      • 4.3. A tanulságok levonása
    • chevron_right5. Polgári igazságügyi együttműködés
      • 5.1. Polgári igazságügyi együttműködés az Európai Unióban – célok, jogalap, döntéshozatal
      • chevron_right5.2. A polgári igazságügyi együttműködés főbb szabályozási területei
        • 5.2.1. Határozatok kölcsönös elismerése és végrehajtása
        • 5.2.2. Eljárások harmonizálása
        • 5.2.3. Kollíziós jog
        • 5.2.4. Joghoz jutás elősegítése
      • 5.3. Polgári igazságügyi együttműködés az Európai Unióban – jövőbeni szabályozási elképzelések
    • chevron_right6. Büntető igazságügyi együttműködés
      • 6.1. Büntető igazságügyi együttműködés az Európai Unióban
      • 6.2. Büntető igazságügyi együttműködés céljai
      • 6.3. Büntető igazságügyi együttműködés története az Európai Unióban
      • chevron_right6.4. Büntető igazságügyi együttműködés az Európai Unióban: jogalap és jogalkotás
        • 6.4.1. Az Európai Unió tagállamai közötti büntető igazságügyi együttműködés sajátosságai
        • 6.4.2. Jogalapok és jogalkotás
        • 6.4.3. Az Európai Unió büntető igazságügyi együttműködését támogató testületek és szervek
      • 6.5. A Büntető igazságügy szabályozására vonatkozó elképzelések
      • chevron_right6.6. A fontosabb elfogadott büntető eljárásjogi és anyagi büntetőjogi szabályok
        • chevron_right6.6.1. Eljárásjogi szabályok az EU büntető igazságügyi együttműködése területén
          • 6.6.1.1. Bűnügyi jogsegély
          • 6.6.1.2. A kiadatás
          • 6.6.1.3. A bizonyítékok tagállamok közötti kölcsönös elfogadhatósága
          • 6.6.1.4. Eljárási garanciák
          • 6.6.1.5. Kölcsönös elismerés elvének megjelenése a büntetőeljárás egyéb kérdéseinek tükrében
          • 6.6.1.6. Bűncselekmények sértettjeinek jogai
        • chevron_right6.6.2. Anyagi jogi szabályok az EU büntető igazságügyi együttműködése területén
          • 6.6.2.1. Terrorizmus
          • 6.6.2.2. A pénzmosás, a korrupció és a pénzhamisítás elleni harc
          • 6.6.2.3. Embercsempészet, emberkereskedelem, gyermekek szexuális kizsákmányolása
      • 6.7. Jövőben várható szabályozási elképzelések
    • chevron_right7. Rendőri együttműködés az Európai Unió tagállamai között
      • 7.1. Rendőri együttműködés: célok, jogalap, döntéshozatal
      • 7.2. Az Európai Unió rendőri együttműködését támogató testületek és szervek
      • 7.3. A rendőri együttműködés szabályozására vonatkozó elképzelések
      • 7.4. A EU rendőri együttműködése körében elfogadott fontosabb szabályok
      • 7.5. Jövőben várható szabályozási elképzelések
    • 8. Következtetés, jövőfirtatás
    • 9. Ismétlő kérdések az olvasónak
    • 10. Továbbvezető linkek
• chevron_rightII. rész Ágazati politikák
  • chevron_right14. fejezet: Közös agrárpolitika
    • 1. Áttekintés
    • chevron_right2. A közös agrárpolitika céljai, szabályozási területei
      • 2.1. Mezőgazdaság és közös piac
      • 2.2. A közös agrárpolitika céljai
      • chevron_right2.3. A szabályozás fő területei
        • 2.3.1. Közös agrárpiac-politika
        • 2.3.2. Struktúrapolitika
        • 2.3.3. További területek közösségi harmonizációja
    • 3. A közös agrárpolitika változásai. A KAP reformja
    • 4. A KAP szerződéses alapjai
    • chevron_right5. A közös agrárpolitika döntéshozatali és végrehajtási rendszere
      • 5.1. A KAP legújabb szabályozása. Jogi aktusok
    • 6. Közös piaci szervezetek – a közös agrárpolitika első pillére
    • chevron_right7. Közvetlen támogatások
      • 7.1. Egységes támogatási rendszer (SPS)
      • 7.2. A közvetlen kifizetések rendszerének legutóbbi átalakítása
    • chevron_right8. A második pillér: az integrált vidékfejlesztés
      • 8.1. Vidékfejlesztés, vidékfejlesztési intézkedések
      • 8.2. Vidékpolitika a 2014–2020. évi időszakban
      • chevron_right8.3. A vidékfejlesztési stratégia és program
        • 8.3.1. Közös Stratégiai Keret, Partnerségi Megállapodás, Nemzeti Vidékstratégia
        • 8.3.2. A vidékfejlesztés egyes sajátosságai a 2015–2020. évi időszakban
    • 9. A szabályozás jövője. Radikális reform versus renacionalizáció?
  • chevron_right15. fejezet: Közlekedési politika
    • 1. A közös közlekedési politika jelentősége, a közlekedési szektor tulajdonságai
    • 2. A közös közlekedési politika céljai
    • 3. A közlekedési politika történeti áttekintése
    • 4. Elsődleges jogalapok
    • chevron_right5. A közös közlekedési politika szabályozása
      • chevron_right5.1. Közúti fuvarozás
        • 5.1.1. Piacra jutás
        • 5.1.2. Szakmához jutás
        • 5.1.3. Pénzügyi szabályozás
        • 5.1.4. Szociális rendelkezések
        • 5.1.5. Műszaki harmonizáció, környezetvédelem és biztonság
      • chevron_right5.2. Vasúti fuvarozás
        • 5.2.1. Az első vasúti csomag
        • 5.2.2. A második vasúti csomag
        • 5.2.3. A harmadik vasúti csomag
        • 5.2.4. A negyedik vasúti csomag javaslata
      • 5.3. Belvízi hajózás
      • 5.4. Tengerhajózás
      • chevron_right5.5. Légi közlekedés
        • 5.5.1. Az első légiközlekedés-politikai csomag
        • 5.5.2. A második légiközlekedés-politikai csomag
        • 5.5.3. A harmadik légiközlekedés-politikai csomag
        • 5.5.4. A légi közlekedési szabályozás átdolgozása és egységesítése
        • 5.5.5. A légi közlekedési kiegészítő intézkedései, résidő-szabályozás, utasjogok, biztonság, környezetvédelem
        • 5.5.6. Az egységes európai légtér
      • 5.6. Infrastruktúra
    • 6. A szabályozás áttekintése
    • chevron_right7. A közlekedési politika jövőjéről
      • 7.1. A műszaki fejlődés kihívásai, a Galileo program
      • 7.2. Fehér könyv az egységes európai közlekedési térségről
      • 7.3. Az infrastruktúra-fejlesztési politika jövője
    • 8. Ismétlő kérdések
    • 9. Website-ok
  • chevron_right16. fejezet: Környezetvédelmi politika
    • 1. A környezetvédelmi politika rövid leírása és jelentősége
    • chevron_right2. Az Európai Unió környezetpolitikájának áttekintése
      • 2.1. A környezetpolitika kezdetei
      • 2.2. Az akcióprogramok
    • 3. A környezetvédelmi politika céljai
    • 4. Az EU környezeti politikájának jogalapjai
    • 5. A jogalkotók és egyéb szereplők
    • 6. A legfontosabb jogi aktusok és dokumentumok
    • chevron_right7. Az egyes szabályozási területek áttekintése
      • chevron_right7.1. Általános vagy horizontális rendelkezések
        • 7.1.1. Környezeti hatásvizsgálat
        • 7.1.2. A stratégiai hatásvizsgálat
        • 7.1.3. Integrált szennyezésmegelőzés és -ellenőrzés (ipari kibocsátások)
        • 7.1.4. Az információhoz való hozzájutás
        • 7.1.5. A „környezetbarát” termékjelzés
        • 7.1.6. EMAS – környezeti menedzsment és auditálási rendszerek
        • 7.1.7. Felelősségi szabályok
        • 7.1.8. Hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz
      • 7.2. Természetvédelem
      • 7.3. Vízvédelem
      • chevron_right7.4. Levegőszennyezés
        • 7.4.1. Levegőtisztaság-védelem
        • 7.4.2. Klímavédelem
      • 7.5. Zajártalom
      • chevron_right7.6. Vegyi anyagok, biotechnológia
        • 7.6.1. Veszélyes vegyi anyagok
        • 7.6.2. Biotechnológia
      • 7.7. Ipari kockázatok
      • 7.8. Hulladék
    • 8. Ismétlő kérdések
    • 9. Website-ok
  • chevron_right17. fejezet: Elektronikus hírközlési politika
    • 1. Áttekintő
    • 2. Az elektronikus hírközlési politika célja
    • chevron_right3. Az elektronikus hírközlési politika rövid történeti áttekintése
      • 3.1. Monopóliumok a liberalizáció előtt
      • 3.2. A liberalizáció megindulása
      • 3.3. A teljes liberalizáció és a szolgáltatás alapú verseny kiterjesztése: 1998
      • 3.4. Az infrastruktúra alapú verseny
    • 4. A szabályozás jogalapja és eszközei, jogalkotók
    • 5. A politika keretében kibocsátható/kibocsátott legfontosabb jogi aktusok, másodlagos, harmadlagos jogi aktusok, legfontosabb hatályos policy dokumentumok
    • chevron_right6. A szabályozás áttekintő ismertetése, értékelése
      • 6.1. A 2002-es irányelv csomag és 2009-es felülvizsgálata
      • chevron_right6.2. A távközlési, elektronikus hírközlési szabályozás alapfogalmai
        • 6.2.1. A konvergencia
        • 6.2.2. A hálózatok szabályozása
        • 6.2.3. Elektronikus hírközlési szolgáltatás, hozzáférés
      • chevron_right6.3. A Szabályozási Keretrendszer elvei
        • 6.3.1. Egységes, technológiasemleges szabályozás
        • 6.3.2. Ex ante versenyjogi szabályozás
        • chevron_right6.3.3. Piacszabályozás
          • 6.3.3.1. Piacmeghatározás, piacelemzés, JPE-kijelölés
          • 6.3.3.2. Kötelezettségek előírása a szolgáltatók részére
        • 6.3.4. Együttműködés a Bizottság, a BEREC és a nemzeti szabályozó hatóságok között
        • chevron_right6.3.5. Fogyasztóvédelem és adatvédelem az elektronikus hírközlés terén
          • 6.3.5.1. Fogyasztóvédelem
          • 6.3.5.2. Adatvédelem
        • 6.3.6. Egyetemes szolgáltatás, „Szélessáv Mindenkinek”, Frekvenciagazdálkodás
    • 7. Az előkészületben lévő, várható szabályozás
    • 8. Összefoglaló kérdések
    • 9. Honlapok
    • 10. Ajánlott olvasmányok
  • chevron_right18. fejezet: Kulturális politika
    • 1. Áttekintés
    • 2. A kulturális politika kialakulása
    • chevron_right3. Az Európai Unió hatásköre és jogalap a kulturális politika területén
      • 3.1. Az európai uniós hatáskör terjedelme
      • chevron_right3.2. Az EUMSZ 167. cikkének tartalma
        • 3.2.1. Célok
        • 3.2.2. Feladatok
        • 3.2.3. Együttműködések és eszközök
    • chevron_right4. A kulturális politika megvalósításának eszközei
      • 4.1. Európai uniós programok a kulturális politika területén (Kreatív Európa 2014–2020)
      • 4.2. Európai uniós kezdeményezések
    • 5. A Tanács Európai Kulturális Munkaterve (2011–2014)
    • 6. A kulturális politikát érintő egyéb uniós jogszabályok és politikák
    • 7. Ismétlő kérdések
    • 8. Ajánlott irodalom / Website-ok további olvasásra
  • chevron_right19. fejezet: Audiovizuális politika
    • 1. Az audiovizuális politika jelentősége
    • 2. Az audiovizuális politika háttere, célkitűzései
    • 3. Az audiovizuális politika történeti áttekintése
    • 4. Az audiovizuális politika jogalapja
    • chevron_right5. Az uniós szintű audiovizuális szabályozás
      • 5.1. Az Európai Bíróság esetjoga
      • 5.2. Audiovizuális médiaszabályozás
      • 5.3. Az audiovizuális ágazat uniós támogatása
      • 5.4. Az audiovizuális ágazat kulturális, társadalmi és demokratikus szerepével kapcsolatos kezdeményezések
      • 5.5. Az audiovizuális piac feltételrendszerének egységesítése: szellemi tulajdonjogi szabályok
      • 5.6. Az audiovizuális piac működésére vonatkozó verseny- és állami támogatási szabályok
      • 5.7. Nemzetközi együttműködés az audiovizuális ágazat területén
    • 6. A várható szabályozás
    • 7. Ismétlő kérdések
    • 8. Ajánlott olvasmányok
  • chevron_right20. fejezet: Szakképzési politika
    • 1. A szakképzési politika rövid leírása, jelentősége
    • 2. A szakképzési politika céljai
    • chevron_right3. A szakképzési politika rövid történeti áttekintése
      • 3.1. A közös szakképzési politika általános alapelvei
      • 3.2. A szakképzés testületi rendszere
      • 3.3. Szakképzési programok
      • 3.4. Regulációs folyamat
    • 4. Jogalapok
    • 5. Jogalkotók és egyéb szereplők
    • chevron_right6. A szakképzési politika keretében kibocsátott legfontosabb jogi aktusok, másodlagos, harmadlagos jogi aktusok, legfontosabb hatályos policy dokumentumok
      • 6.1. A másodlagos jogszabályok listája
      • 6.2. Rendeletek, irányelvek, határozatok
    • 7. A szabályozás áttekintő ismertetése
    • 8. A szakképzés hazai jogi szabályozása
    • 9. Ismétlő kérdések
    • 10. Ajánlott olvasmányok
  • chevron_right21. fejezet: Energiapolitika
    • 1. Az európai energiapolitika fogalma
    • 2. Az európai energiapolitika céljai
    • 3. Történet
    • 4. A közös energiapolitika jogi alapja
    • chevron_right5. A villamosenergia- és földgázpiac liberalizációja
      • 5.1. Alapfogalmak
      • 5.2. A piaci liberalizációs szabályozás előzményei
      • 5.3. A hatályos, harmadik energiapiaci liberalizációs csomag
    • chevron_right6. A közösségi energiapolitika egyes egyéb területei
      • 6.1. Ellátásbiztonság és az energiapolitika külkapcsolati oldala
      • 6.2. A megújulóenergia-termelés
      • 6.3. Energiahatékonyság, kapcsolt energiatermelés
      • 6.4. Nukleáris energia
    • 7. A jövő
    • 8. Ismétlő kérdések
• chevron_rightTárgymutató
  • A
  • B
  • C
  • D
  • E
  • F
  • G
  • H
  • I
  • J
  • K
  • L
  • M
  • N
  • O
  • Ö
  • P
  • R
  • S
  • SZ
  • T
  • U
  • Ü
  • V
  • W
  • Y
  • Z
• Jogesetmutató
• chevron_rightJogforrások listája
  • Általános áttekintés
  • chevron_rightKözös kereskedelempolitika
    • Rendeletek:
    • Irányelvek:
    • Határozatok:
    • Egyéb:
  • chevron_rightVámpolitika
    • Rendeletek:
    • Határozatok:
  • chevron_rightVersenypolitika
    • A) Fontosabb antitröszt jogszabályok és közlemények (EUMSz. 101. és 102. cikk)
    • B) Fontosabb fúziókontroll jogszabályok és közlemények:
  • chevron_rightÁllami támogatási politika
    • Rendeletek:
    • Irányelvek:
    • Egyéb:
  • chevron_rightA közvállalkozásokra vonatkozó politika
    • Rendeletek:
    • Irányelvek:
    • Határozatok:
    • Egyéb:
  • chevron_rightKözbeszerzési politika
    • Rendeletek:
    • Irányelvek:
    • Bizottsági rendeletek:
    • Határozatok:
    • Közlemények:
    • Egyebek:
  • chevron_rightRegionális politika
    • Rendeletek:
    • Határozatok:
    • Egyéb:
  • chevron_rightSzociálpolitika és foglalkoztatás
    • Rendeletek:
    • Irányelvek:
    • Egyebek:
  • chevron_rightMonetáris politika egy gazdasági politika alapelemeivel
    • Rendeletek:
    • Határozatok:
    • Egyéb:
  • chevron_rightAdópolitika
    • Rendeletek:
    • Irányelvek:
    • Egyéb:
  • chevron_rightFogyasztóvédelmi politika
    • Rendeletek:
    • Irányelvek:
    • Határozatok:
    • Ajánlások, állásfoglalások:
    • Közlemények:
  • chevron_rightKözös kül-, biztonság- és védelempolitika
    • Rendeletek:
    • Határozatok:
    • Közlemények:
    • Közös álláspontok, együttes fellépés:
    • Egyebek:
  • chevron_rightA szabadság, biztonság és jog térsége az Európai Unióban
    • Rendeletek:
    • Irányelvek:
    • Határozatok:
    • Egyéb: joganyagok:
  • chevron_rightKözös agrárpolitika
    • Rendeletek:
    • Határozatok:
  • chevron_rightKözlekedési politika
    • Rendeletek:
    • Irányelvek:
    • Határozatok:
    • Közlemények, javaslatok:
    • Nemzetközi jogforrás:
  • chevron_rightKörnyezetvédelmi politika
    • Rendeletek:
    • Irányelvek:
    • Határozatok:
    • Ajánlás:
  • chevron_rightElektronikus hírközlési politika
    • Rendeletek:
    • Irányelvek:
    • Határozatok:
    • Ajánlások:
    • Egyéb: jogforrások:
  • chevron_rightKulturális politika
    • Rendeletek:
    • Irányelvek:
    • Határozatok:
    • Egyéb: jogforrások:
  • chevron_rightAudiovizuális politika
    • Rendeletek:
    • Irányelvek:
    • Határozatok:
    • Európai Tanács következtetései:
    • Tanácsi és parlamenti ajánlások:
    • Tanácsi és parlamenti állásfoglalások
    • Bizottsági zöld könyvek, közlemények és más jogforrások:
    • Nemzetközi jogforrások:
  • chevron_rightSzakképzési politika
    • Rendeletek:
    • Irányelvek:
    • Határozatok:
    • Közlemények, ajánlások:
    • Egyéb: javaslatok, jelentések, iránymutatások:
  • chevron_rightEnergiapolitika
    • Rendeletek:
    • Irányelvek:
    • Közlemények, tájékoztatók, iránymutatások:
• chevron_rightBibliográfia
  • Általános áttekintés
  • Közös kereskedelempolitika
  • Vámpolitika
  • Versenypolitika
  • Állami támogatási politika
  • A közvállalkozásokra vonatkozó politika
  • Közbeszerzési politika
  • Regionális politika
  • Monetáris politika egy gazdasági politika alapelemeivel
  • Adópolitika
  • Fogyasztóvédelmi politika
  • Közös kül-, biztonság- és védelempolitika (CFSP)
  • A szabadság, biztonság és jog térsége az Európai Unióban
  • Közös agrárpolitika
  • Közlekedési politika
  • Környezetvédelmi politika
  • Elektronikus hírközlési politika
  • Kulturális politika
  • Audiovizuális politika
  • Szakképzési politika
  • Energiapolitika

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 615 2

DOI: 10.55413/9789632956152

2015. május elseje Magyarország uniós csatlakozásának tizenegyedik évfordulója. Ez alatt a tizenegy év alatt Magyarország egy gazdaságilag felívelő időszakot és egy súlyos gazdasági válságot is végigélt az Unió tagjaként, sőt hat hó­napig az Unió soros elnökségét is ellátta. Eközben az Unió maga sok más mellett a globális gazdasági leszakadás, a belső strukturális egyensúlytalanság és az euroövezet válságai, az Európában is megjelenő terrorfenyegetés, a bevándorlás kihívásai és az ukrajnai konfliktus ellen küzd.

Az Európai Unió folyamatosan változik, de politikáinak alapvető, általános célja állandó; a közös szabályozást igénylő területek, illetve bizonyos támogatandó társadalmi rétegek érdek- és életviszonyainak európai szintű rendezése. Köte­tünk átfogó képet ad a fontosabb politikákról, rávilágítva keletkezési körülményeikre, perspektíváikra és alapvető jellegzetességeikre egyaránt. Sokszínű szer­zőgárda, neves egyetemi oktatók, ügyvédek és diplomaták biztosítják, hogy a szilárd elméleti háttér és a konkrét gyakorlati tapasztalatok mellett a könyv bepillantást nyújtson az uniós politikák működésének „kulisszatitkaiba” is.

A kötet az uniós intézmény- és jogrendszer működésének ismeretét feltételezve a politikák elemzését állítja a középpontba. Nagyobb hangsúlyt helyezünk a koncepciókra a jogszabályoknál, mert a politikák időt állóbbak a végrehajtásukra irányuló jogszabályoknál. A fejezeteket egységes megközelítés és felépítés jellemzi és a történeti bevezetés után, áttekintve a szabályozási koncepciókat, a jogszabályokat és a jogszabálytervezeteket, az új fejleményeket is bemutatja.

A könyv elsősorban az európai integrációs ügyekkel foglalkozó jogászok, közgazdászok, politológusok, joghallgatók és újságírók érdeklődésére tarthat számot. Ezzel egy időben azonban haszonnal forgathatják majd az üzleti szféra szereplői, illetve újdonság értékű lehet az Unió iránt fogékony szélesebb közönség számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kende-bevezetes-az-europai-unio-politikaiba//