Az Európai Unió közös politikái

Tartalomjegyzék

• AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS POLITIKÁI
• Impresszum
• A kötet szerzői
• Előszó
• Bevezetés
• chevron_rightI. Versenypolitika
  • 1. A versenyjog és versenypolitika tematikus egységei
  • chevron_right2. A versenykorlátozások joga (antitrösztjog)
    • 2.1. Az antitrösztjog kialakulása és céljai
    • 2.2. Területi hatály
    • 2.3. A tagállamközi kereskedelem érintettsége
    • chevron_right2.4. Közösségi kartelljog
      • 2.4.1. Kik között jöhet létre versenyellenes megállapodás?
      • 2.4.2. Milyen típusai vannak a megállapodásoknak?
      • 2.4.3. A versenykorlátozó megállapodás formái
      • 2.4.4. Versenyellenes cél vagy hatás
      • 2.4.5. Versenyellenesség
      • 2.4.6. Mentesülés
    • chevron_right2.5. Erőfölénnyel való visszaélés
      • 2.5.1. Az erőfölény fogalma
      • 2.5.2. Visszaélés
    • 2.6. Fúziókontroll
  • 3. Általános gazdasági érdekű szolgáltatások
  • 4. Liberalizációs versenyjog
  • chevron_right5. Állami támogatások
    • 5.1. A tilalom fő szabálya
    • chevron_right5.2. Kivételek
      • 5.2.1. Az EKSz által megállapított kivételek
      • 5.2.2. Csoportmentesség
    • 5.3. Eljárás
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightII. Közös kereskedelempolitika – külgazdasági kapcsolatrendszer
  • 1. A közös kereskedelempolitika tartalma
  • 2. A kereskedelempolitika intézményi háttere és a kapcsolatok típusai
  • chevron_right3. A külgazdasági szerződésrendszer
    • 3.1. Az Európai Gazdasági Térség
    • 3.2. Az európai törpeállamok
    • 3.3. Az első generációs társulások
    • chevron_right3.4. Szabadkereskedelmi megállapodások
      • 3.4.1. Svájc
      • 3.4.2. Stabilizációs és társulási megállapodások
      • 3.4.3. Euromediterrán megállapodások
      • 3.4.4. Nem országcsoportokkal kötött megállapodások
      • 3.4.5. Az Öböl Együttműködési Tanáccsal kötött megállapodás
      • 3.4.6. Európai megállapodások
    • 3.5. Preferenciális szerződés: a cotonoui megállapodás
  • chevron_right4. Az Európai Unió nem kereskedelmi szerződéses kapcsolatai
    • 4.1. Az Európai Unió és Latin-Amerika kapcsolatainak fejlődése
    • 4.2. Az Európai Unió és Délkelet-Ázsia államainak kapcsolatai
  • 5. A kereskedelempolitika várható tendenciái és az EU világkereskedelmi helyzete
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightIII. Fejlesztési együttműködés – nemzetközi fejlesztéspolitika
  • chevron_right1. A közös fejlesztéspolitika története
    • 1.1. A kezdetek és a loméi konvenciók
    • 1.2. Változások a kilencvenes években
    • 1.3. Az ezredfordulón indult reform
  • chevron_right2. Napjaink közös fejlesztéspolitikájának fő jellemzői
    • 2.1. Az Európai Konszenzus elvei
    • 2.2. Szervezeti felépítés
    • chevron_right2.3. Pénzügyi eszközök, finanszírozás és végrehajtás
      • 2.3.1. A közös költségvetés eszközei
      • 2.3.2. Az Európai Fejlesztési Alap
      • 2.3.3. A források megoszlása
      • 2.3.4. Végrehajtás
    • 2.4. A cotonoui megállapodás és a gazdasági partnerségi megállapodások
  • 3. A közös fejlesztéspolitika értékelése és jövője
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightIV. Gazdasági és monetáris együttműködés
  • 1. A gazdasági és monetáris unió elméleti alapja: az optimális valutaövezetek elmélete
  • chevron_right2. A gazdasági és monetáris együttműködés szükségessége és fejlődése az európai integrációban
    • 2.1. A Werner-jelentés
    • 2.2. Az Európai Monetáris Rendszer működése
    • 2.3. A Delors-jelentés
    • 2.4. A maastrichti szerződés mint a Gazdasági és Monetáris Unió mai formájának alapja
  • chevron_right3. A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósítása és működése
    • 3.1. A nagy döntés: a konvergenciakritériumok teljesítése
    • 3.2. A közös monetáris politika intézményrendszere és stratégiája
    • 3.3. A közös pénz bevezetésének előnyei és hátrányai
  • 4. Az euró első tíz évének értékelése
  • 5. Az új tagországok és a GMU
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightV. Kohéziós politika
  • 1. Az uniós szintű regionális politika szükségessége
  • 2. A politika kialakulása és eszközei
  • chevron_right3. A közös szabályozási háttér
    • 3.1. Támogatási célkitűzések
    • chevron_right3.2. A támogatásokat nyújtó alapok
      • 3.2.1. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap
      • 3.2.2. Az Európai Szociális Alap
      • 3.2.3. A Kohéziós Alap
    • 3.3. A források felhasználásának alapelvei
    • 3.4. A fejlesztési tervek tartalmi jellemzői
  • chevron_right4. Regionalizáció és intézményrendszer
    • 4.1. A NUTS-rendszer
    • 4.2. A támogatások felhasználásának intézményi háttere
  • chevron_right5. A kiadások alakulása és a támogatások szerepe a felzárkózásban
    • 5.1. A támogatások nagysága
    • 5.2. A támogatások fejlődésre gyakorolt hatása
  • 6. A politika hatása a nemzeti fejlesztéspolitikák működésére
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightVI. Ipar- és kutatási-fejlesztési politika
  • chevron_right1. Struktúrapolitika és versenyképesség
    • chevron_right1.1. A lisszaboni stratégia
      • 1.1.1. Kutatás és innováció
      • 1.1.2. Vállalkozási környezet
      • 1.1.3. Tudás és szociális kohézió
      • 1.1.4. A stratégia végrehajtása, kormányzása
    • chevron_right1.2. A világgazdasági válság miatt kialakult helyzet
      • 1.2.1. A fellendülési terv
      • 1.2.2. Az ideiglenes állami támogatási intézkedések szükségessége
  • chevron_right2. Iparpolitika
    • 2.1. Az iparpolitika kialakulása, céljai
    • 2.2. Az új iparpolitikai megközelítés
  • chevron_right3. Kutatási-fejlesztési politika
    • 3.1. A közös kutatási-fejlesztési politika szükségessége
    • chevron_right3.2. A kutatási-fejlesztési politika kialakulása és szabályozása
      • 3.2.1. A 2007–2013-ra szóló 7. keretprogram
      • 3.2.2. Az Európai Kutatási Térség
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightVII. Közös agrárpolitika
  • 1. Előzmények, koncepcionális alapok
  • chevron_right2. A közös agrárpolitika szerkezete
    • 2.1. A KAP céljai
    • 2.2. A szabályozás fő területei
    • 2.3. A KAP finanszírozása: EMOGA, EMGA, EMVA
  • chevron_right3. A közös agrárpolitika árszabályozási modelljének működése. A rendszer alapproblémája
    • 3.1. Az árszabályozási modell működése
    • 3.2. Jóléti hatások
  • chevron_right4. A KAP-reform és előzményei
    • 4.1. A közös agrárpolitika korrekciója a nyolcvanas években
    • 4.2. A KAP 1992. évi reformja
    • 4.3. Területi alapú támogatások és a földár
    • 4.4. Kapcsolt közvetlen támogatások
  • chevron_right5. A KAP-reform harmadik lépcsője: a 2003. évi reformdöntés
    • 5.1. Kulcsfontosságú elemek
    • 5.2. A legutóbbi reformlépcső fő jellemzői
  • chevron_right6. Viták a közös agrárpolitika jövőjéről. Kilátások
    • 6.1. Kihívások
    • 6.2. A jelenlegi KAP kritikája
    • 6.3. A további reform lehetőségei
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightVIII. Közlekedéspolitika
  • 1. A közlekedési szektor sajátosságai, fejlődési tendenciái
  • chevron_right2. A közös közlekedéspolitika kialakulása
    • chevron_right2.1. Közúti közlekedés
      • 2.1.1. Piacra jutás
      • 2.1.2. Szakmához jutás
      • 2.1.3. Pénzügyi szabályozás
      • 2.1.4. Szociális rendelkezések
      • 2.1.5. Műszaki harmonizáció, biztonság, környezetvédelem
    • 2.2. Vasúti közlekedés
    • 2.3. Belvízi hajózás
    • 2.4. Tengerhajózás
    • 2.5. Légi közlekedés
  • 3. A közlekedéspolitika reformja: a 2001-es fehér könyv
  • chevron_right4. Az európai közlekedési hálózatok fejlesztése
    • 4.1. A transzeurópai közlekedési hálózatok programja
    • 4.2. Páneurópai folyosók
    • chevron_right4.3. A TEN-T továbbfejlesztése
      • 4.3.1. A TEN-T megvalósításával kapcsolatos problémák
      • 4.3.2. Újabb változások, a projektlista bővülése
      • 4.3.3. Finanszírozás
  • 5. A közlekedési ágazat fejlődési irányai
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightIX. Környezeti politika
  • chevron_right1. A környezeti politika kialakulása, fejlődése
    • 1.1. A környezeti politika központi szerepe, jelentősége
    • 1.2. A környezeti politika integrációs szerepe
    • 1.3. A Közösség környezeti cselekvési programjai
    • 1.4. Az EK környezeti politikájának céljai, alapelvei
  • chevron_right2. A környezetvédelem szabályozása
    • 2.1. Az EK-szerződés környezeti rendelkezései
    • 2.2. Horizontális és ágazati szabályozás
    • chevron_right2.3. Horizontális környezeti szabályok
      • 2.3.1. Hatásvizsgálat
      • 2.3.2. Integrált szennyezésmegelőzés és -ellenőrzés (IPPC)
      • 2.3.3. Környezeti menedzsment és auditálás (EMAS)
      • 2.3.4. Környezetbarát termékjelzés: az európai virág
      • 2.3.5. Környezeti információ
      • 2.3.6. Tagállami értesítési kötelezettség
      • 2.3.7. Környezeti felelősség
    • 2.4. Az Európai Környezeti Ügynökség
  • chevron_right3. Természetvédelem
    • 3.1. Vadon élő madarak védelme
    • 3.2. A természetes élőhelyek és a vadon élő állat- és növényfajok védelme
    • 3.3. Földvédelem, erdővédelem
  • chevron_right4. Vízvédelem
    • 4.1. Vízkeretirányelv
    • 4.2. Ivóvizek védelme
    • 4.3. Fürdővizek védelme
    • 4.4. A vizek szennyezéssel szembeni védelme
  • chevron_right5. Levegővédelem
    • 5.1. A levegő minőségének védelme
    • 5.2. Az autók levegőszennyezése
    • 5.3. Az ipari létesítmények légszennyezése
    • 5.4. Az ózonréteg védelme és a klímaváltozás
  • chevron_right6. Az EK hulladékgazdálkodási politikája
    • 6.1. Hulladékgazdálkodási stratégia
    • chevron_right6.2. A hulladékra vonatkozó szabályozási keretek
      • 6.2.1. A hulladék újrahasznosítása, ártalmatlanítása (lerakása), szállítása
      • 6.2.2. Speciális hulladékfajták
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightX. Energiapolitika
  • 1. Az EU energiafüggősége
  • 2. A közös energiapolitika szükségessége
  • chevron_right3. Az európai energiapolitika fejlődése
    • 3.1. A liberalizációs törekvések
    • 3.2. A 2006-os zöld könyv és a lisszaboni szerződéssel bekövetkező változások
  • chevron_right4. Az Európai Unió Éghajlat-változási és Energiacsomagja
    • 4.1. A kibocsátáskereskedelmi rendszer
    • 4.2. A csomag intézkedéseinek értékelése
  • 5. A szállítóhálózatok kiépítése – a földgázfüggőség ellátásbiztonsági összefüggései
  • 6. Kitekintés avagy a globális környezet
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightXI. Foglalkoztatás- és szociálpolitika
  • 1. A foglalkoztatás- és szociálpolitika helye, legfontosabb területei, a foglalkoztatási helyzet néhány jellemzője
  • chevron_right2. A szociálpolitika közösségi szintű kezelésének kialakulása, fejlődése és eszközei
    • 2.1. Szociálpolitikai jogalkotás: a római szerződéstől a Szociális Chartáig
    • 2.2. A Szociális Charta tartalma, jelentősége
  • chevron_right3. Az elkülönített közösségi foglalkoztatáspolitika létrejötte és működése, az Európai Foglalkoztatási Stratégia
    • 3.1. Az amszterdami szerződés foglalkoztatási fejezete és a luxembourgi folyamat
    • 3.2. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia
    • 3.3. A közösségi foglalkoztatáspolitika koordinációja, a nyitott koordináció módszere
    • 3.4. Az európai szociális párbeszéd szerepe avagy „jogalkotás tárgyalásos módon”
  • chevron_right4. A szociálpolitika újabb fejleményei és aktuális kérdései
    • 4.1. Fontosabb általános változások a lisszaboni stratégia után
    • 4.2. Legújabb kezdeményezés: a megújított Szociális Menetrend
  • chevron_right5. A foglalkoztatás- és szociálpolitika perspektívái és dilemmái
    • 5.1. A lisszaboni szerződés szociálpolitikai vonatkozásai
    • 5.2. Zöld könyv a munkajog modernizálásáról – a legfontosabb nyitott kérdések
    • 5.3. Dilemmák
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightXII. Oktatási és képzési politika
  • 1. Az egész életen át tartó tanulás jelentősége
  • 2. Különbségek a tagországok között az emberi erőforrások terén
  • chevron_right3. A közösségi szerepvállalás céljai, területei
    • 3.1. Az Európai Képesítési Keretrendszer kialakítása
    • 3.2. Közösségi oktatási programok
  • chevron_right4. Az egész életen át tartó tanulás programja
    • 4.1. Ágazati alprogramok: Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, Grundtvig
    • 4.2. A transzverzális program
    • 4.3. A Jean Monnet program
  • 5. Az Európai Felsőoktatási Térség létrehozása – a bolognai folyamat
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightXIII. Bel- és igazságügyi együttműködés – a szabadság, biztonság és jog érvényesülése
  • chevron_right1. A Közösségen kívüli előzmények
    • 1.1. A TREVI-csoport
    • chevron_right1.2. A schengeni joganyag – a személyek szabad mozgásának szabályai
      • 1.2.1. A schengeni megállapodás céljai és hatálya
      • 1.2.2. A schengeni övezetre vonatkozó intézkedések
      • 1.2.3. A Schengeni Információs Rendszer
    • 1.3. A dublini egyezmény
  • chevron_right2. Bel- és igazságügyi együttműködés az EU intézményi keretei között
    • 2.1. A maastrichti szerződés újításai
    • chevron_right2.2. További előrelépés az amszterdami szerződéssel
      • 2.2.1. Első pilléres területek az amszterdami szerződés után
      • 2.2.2. A harmadik pillér maradványai
    • 2.3. A nizzai szerződés utáni helyzet
    • 2.4. A lisszaboni szerződés újításai
  • chevron_right3. A bel- és igazságügyi együttműködés gyakorlati megvalósulása
    • 3.1. Az Europol megteremtése és működése
    • 3.2. A tamperei program
    • 3.3. A hágai program
  • chevron_right4. Az egyes területeken elért eredmények, a továbblépés irányai
    • 4.1. Szabad mozgás, határellenőrzés, vízumpolitika
    • 4.2. Menekültügy
    • 4.3. Bevándorlás, beilleszkedés, illegális bevándorlás
    • 4.4. Rendőrségi és büntető igazságügyi együttműködés
    • 4.5. Polgári igazságügyi együttműködés
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightXIV. Közös kül- és biztonságpolitika
  • 1. A kül-, a biztonság- és a védelempolitikai együttműködés előzményei
  • chevron_right2. A CFSP mint az integráció második pillére
    • 2.1. Az együttműködés eszközrendszere
    • 2.2. Döntéshozatali mechanizmus
  • 3. Az alapszerződés amszterdami módosításának következményei
  • 4. Újabb módosítások: a közös biztonság- és védelempolitika kialakítása
  • 5. A közös kül- és biztonságpolitika jövője
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightXV. Közös költségvetés – a politikák finanszírozása
  • chevron_right1. Az uniós szintű költségvetés szükségessége
    • 1.1. A közös költségvetés feladatai
    • 1.2. A költségvetés funkciói
  • chevron_right2. A saját források
    • 2.1. A hagyományos saját források
    • 2.2. Az áfaalapú befizetés
    • 2.3. A GNI-forrás
    • 2.4. Egyéb bevételek
    • 2.5. Lehetséges új bevételi források
  • chevron_right3. A költségvetés kiadási oldala
    • 3.1. A középtávú költségvetési tervek
    • 3.2. A nettó egyenleg
  • chevron_right4. A 2007–2013 közötti költségvetés szerkezete
    • 4.1. A fenntartható növekedést befolyásoló kiadások
    • 4.2. A Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás
    • 4.3. Az európai állampolgárság tartalma
    • 4.4. Az EU mint globális partner
    • 4.5. Adminisztratív kiadások
  • chevron_right5. Gondolatok a költségvetés kívánatos szerkezetéről
    • 5.1. A kutatás-fejlesztés stratégiai jelentősége
    • 5.2. Az oktatás területének támogatása
    • 5.3. A transzeurópai hálózatok gyorsabb kiépítésének támogatása
    • 5.4. A gazdasági és társadalmi kohézió erősítésének támogatása
    • 5.5. Az agrárszektor modernizációjának támogatása
    • 5.6. További politikákhoz kapcsolódó kiadások
    • 5.7. Az új kiadási szerkezetre tett javaslatok összegzése
  • 6. Az uniós költségvetés és a magyar érdekek
  • Felhasznált irodalom
• Utószó a lisszaboni szerződés hatályba lépéséről

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 720 3

DOI: 10.1556/9789630597203

Az európai integrációs folyamatot elemző könyvek általában átfogó módon az integráció gazdaságtanával, az Európai Unió fejlődésével, történetével, joganyagával, az intézményi és döntéshozatali rendszer kérdéseivel vagy csak egyes szakpolitikákkal foglalkoznak. Ez a kötet kizárólag az integráció működése során kialakított közös politikák, együttműködési területek vizsgálatára irányul: minden olyan meghatározó területet érint, ahol valamilyen szintű, mértékű uniós (közösségi) szerepvállalás, politika kialakult. A könyv elsősorban gazdasági megközelítésben, de pontos jogi, szabályozási hivatkozásokkal elemzi az egyes politikák működését. A szerzők minden fejezetben alapvetően ugyanazt a logikát követik: megvilágítják az uniós szintű fellépés szükségességét, a politika indokoltságát; bemutatják az adott politika céljait, a szabályozás kialakulását, fejlődését és reformjait; elemzik a politika működésének következményeit, hatásait és a felmerülő problémákat. A könyv nagymértékben megkönnyítheti az országban legalább 17 helyen folyó európai tanulmányok oktatását, elősegítheti azt, hogy az uniós politikákkal foglalkozó kurzusokhoz - akár gazdasági, akár jogi, vagy politikatudományi-szociológiai képzések keretében - legyen egy újabb, jól használható könyv. Emellett természetesen minden, a téma iránt érdeklődő olvasó számára ajánlható a kötet, amely hasznos, tanulságos és jól befogadható ismereteket nyújt az egyes politikákról.

A kötet szerzői az európai integrációval foglalkozó egyetemi, főiskolai, vagy tudományos kutatóintézetben dolgozó oktatók-kutatók, akik eddigi tevékenységük során széles körű szakmai tapasztalatokra és elismertségre tettek szert szakterületükön. Külföldi és hazai tudományos tevékenységük és eddigi publikációik kitűnő alapot biztosítottak ahhoz, hogy a kötet tartalmi szempontból pontos és az olvasó számára jól érthető legyen.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kengyel-az-europai-unio-kozos-politikai//