Kohéziós politika és felzárkózás az Európai Unióban

Tartalomjegyzék

• Kohéziós politika és felzárkózás az Európai Unióban
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_rightI. fejezet: Konvergencia és divergencia az elméletek tükrében – az aktív regionális politika szükségessége
  • chevron_right1. A gazdasági tevékenységek szétterjedését feltételező konvergenciaelméletek
    • 1.1. Neoklasszikus növekedési elmélet: a Solow-féle növekedési modell
    • 1.2. A Heckscher–Ohlin-modell
  • chevron_right2. Alternatív növekedéselméletek a divergencia magyarázatára
    • 2.1. Endogén növekedéselméletek: emberi tőke, felhalmozott tudás és innováció
    • 2.2. Az „új gazdaságföldrajz” és a metropolizációs elméletek
    • 2.3. Institucionalista elméletek: társadalmi intézmények, társadalmi tőke és hálózatok
  • chevron_right3. A regionális fejlesztéspolitika jellemzői
    • 3.1. A beavatkozás céljai és eszközrendszere
    • 3.2. A fejlődés megváltozott körülményei
    • 3.3. A hagyományos regionális támogatási megközelítés átalakulása
• chevron_rightII. fejezet: Fejlettségi különbségek és a fejlődést meghatározó körülmények az Európai Unió tagországaiban
  • chevron_right4. A felzárkózási folyamat alakulása
    • 4.1. A régi kevésbé fejlett tagországok esete
    • 4.2. A közép- és kelet-európai tagországok esete
  • chevron_right5. Fizikai infrastruktúra
    • 5.1. Közlekedési infrastruktúra
    • 5.2. Kommunikációs hálózatok
  • 6. Emberi erőforrások
  • chevron_right7. Kutatás-fejlesztés és innovációs képesség
    • 7.1. Az innováció szigetei
    • 7.2. A különbségeket meghatározó strukturális tényezők
  • chevron_right8. Működő tőke és a régiók
    • 8.1. A magánberuházók telephelyválasztási szempontjai
    • 8.2. A beruházások térbeli alakulása
  • 9. A periferikus fekvés
• chevron_rightIII. fejezet: Az uniós szintű regionális politika szabályozási keretei – a támogatásokra való jogosultság feltételrendszere
  • chevron_right10. Az egységes szabályozási keretek kialakítása
    • 10.1. Támogatási célkitűzések
    • 10.2. A források felhasználásának alapelvei és feltételei
    • 10.3. A fejlesztési tervek fő jellemzői
  • chevron_right11. Támogatási eszközök
    • 11.1. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap
    • 11.2. Az Európai Szociális Alap
    • 11.3. A Kohéziós Alap
    • 11.4. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
    • 11.5. Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap
    • 11.6. Az Európai Beruházási Bank
  • chevron_right12. Regionalizáció és intézményrendszer
    • 12.1. A támogatásra jogosult regionális szintek
    • 12.2. A támogatások felhasználásának nemzeti környezete
  • chevron_right13. Néhány közös politika regionális összefüggése
    • 13.1. A vállalkozások helyzetét érintő politikák
    • 13.2. Az állami támogatások ellenőrzése
    • 13.3. A gazdasági és monetáris unió következményei
• chevron_rightIV. fejezet: Az EU közös költségvetése és a kohéziós politikára fordított kiadások alakulása
  • 14. Az uniós szintű költségvetés által betöltött funkciók
  • chevron_right15. A közös költségvetés kiadási oldalán bekövetkezett változások
    • 15.1. A nettó egyenleg kitüntetett szerepe
    • 15.2. A 2007–2013 közötti költségvetési keret jellemzői
    • 15.3. A 2014–2020 közötti költségvetési keret jellemzői
  • chevron_right16. A regionális politikára fordított kiadások alakulása
    • 16.1. Az 1989–1999 közötti időszak támogatásai
    • 16.2. A 2000–2013 közötti időszak támogatásai
    • 16.3. A 2014–2020 közötti időszak támogatásai
  • 17. A kohéziós támogatások felső korlátja
• chevron_rightV. fejezet: A fejlesztési transzferek szerepe a felzárkózásban: az uniós politika hozzáadott értéke
  • chevron_right18. A támogatások kohéziót előmozdító hatásai
    • 18.1. Az egyes területeken nyújtott támogatások következményei
    • 18.2. A hatások hosszú távú érvényesülése
  • chevron_right19. A támogatások számszerűsíthető makrogazdasági hatásai, modellszámítások eredményei
    • chevron_right19.1. Az 1989–1993 közötti támogatások hatásai
      • 19.1.1. Az ír gazdaságra gyakorolt hatások
      • 19.1.2. A görög gazdaságra gyakorolt hatások
      • 19.1.3. A portugál gazdaságra gyakorolt hatások
    • chevron_right19.2. Az 1994–1999 közötti támogatások hatásai
      • 19.2.1. Az ír HERMIN-modell eredményei
      • 19.2.2. A portugál HERMIN-modell eredményei
      • 19.2.3. A HERMIN-modell eredményeinek összehasonlítása
    • 19.3. A 2000–2006 közötti támogatások hatásai
    • 19.4. A 2007–2013 közötti támogatások hatásai
  • 20. Pozitív összegű játék: a támogatások és a kereskedelemteremtés kölcsönös előnyei
  • 21. A politika minőségi hozzáadott értéke: az uniós szintű szabályozási keretek hatása a nemzeti fejlesztéspolitikák működésére
• Következtetések
• Felhasznált irodalom
• A szerzőről

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 776 0

DOI: 10.1556/9789630597760

Milyen elméleti megfontolások határozzák meg a felzárkózást? Miért alakul ki konvergencia vagy divergencia az egyes régiók és országok fejlődése között? Milyen tényezők határozzák meg egy régió versenyképességét, és hogyan tud ezek fejlesztésére hatni az Európai Unió kohéziós politikája? Milyen fejlettségi különbségek jellemzik az EU tagországait? Hogyan fejlődtek a kohéziós politika szabályozási keretei az elmúlt negyedszázad során, és milyen változásokat fogadtak el a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozóan? Milyen intézményi és programkészítési előfeltételei vannak az uniós támogatások felhasználásának? Milyen problémák jellemzik az unió közös költségvetésének működését, és hogyan értékelhető a költségvetés napjainkra kialakult szerkezete? Milyen hatást gyakorolnak az uniós támogatások a kevésbé fejlett tagországok felzárkózására? Milyen kölcsönös előnyök származnak a gazdagabb és szegényebb tagországok számára? A könyv többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat, és elemzi az Európai Unió egészének fejlődése szempontjából is stratégiai jelentőségű regionális fejlesztési politikát.

„A könyv összefoglalja a szerző elméleti kutatási eredményeit, bemutatja és értékeli az uniós kohéziós politika alakulását, valamint hatásait az unión belüli felzárkózás, konvergencia szempontjából. A szerző rámutat arra, hogy az integrációs folyamatok a konvergencia és a divergencia kettősségében alakulnak. Bírálja azokat a nézeteket, miszerint a konvergenciához a piaci mechanizmusok önmagukban elegendőek lennének, és hogy léteznének automatikus kiegyenlítődési mechanizmusok. Hangsúlyozza, hogy a kiegyenlítődés nem valósul meg átfogó és tudatosan kialakított gazdaságpolitikai stratégiák és mechanizmusok nélkül. A kötet az unión belüli fejlettségi különbségeket a maguk komplexitásában vizsgálja, nem elégszik meg csak az egy főre eső GDP mutatókra való támaszkodással, hanem elemzi a kérdés szélesebb összefüggéseit, s a komplex mutatókon túl a nem-gazdasági tényezők jelentőségét is. A szerző nagy hangsúlyt helyez arra, hogy kimutassa a kohézió és a versenyképesség összefüggéseit, továbbá felhívja a figyelmet, hogy a kohézió hatása a kereskedelemteremtésen vagy a gazdasági növekedés ösztönzésén keresztül előnyös az egész unió számára. Emellett rámutat arra, hogy az EU közös költségvetésének adott szintje nem tesz lehetővé jelentősebb kohéziós transzfereket, ugyanakkor modellszámítások eredményeinek tükrében bizonyítja, hogy a támogatások hatásai távolról sem elhanyagolhatóak.”

Hivatkozás: https://mersz.hu/kengyel-kohezios-politika-es-felzarkozas-az-europai-unioban//